A HFFAA kutatási vállalkozás által összeállított tanulmányt egy előadás keretében a tartományi mezőgazdasági kirendeltségen, Berlinben is bemutatták – olvashatjuk a bwagrar.de hírportálon. Mint ismeretes, a repce legveszélyesebb kártevője a repcebolha (Psylliodes chrysocephalus), amely ellen jelenleg – különösen a vetőmagvak kezelésére – kevés hatékony szer áll rendelkezésre, és a neonikotinoidok 2013 évi korlátozása óta a termelők nem tudják, hogy mivel lehet azokat helyettesíteni.

Az említett veszteség három forrásból tevődik össze. Először is a hatékony védekezés hiányában egy 4 százalékos terméskiesés keletkezik, ami uniós szinten 912 ezer tonnával kisebb össztermést jelent (350 millió euró veszteség). Másodszor az össztermés 6,3 százaléka minőségi romlást szenved (50 millió euró), harmadszor pedig – más szerekkel – pótlólagos levélpermetezést kell alkalmazni (120 millió euró), és a magasabb művelési költségek miatt 360 millió többletkiadás jelentkezik. Mindezen túl a terméskiesés pótlására harmadik országokban 533 ezer hektár új repce vetésterületet kellene beállítani, ami 80,2 millió tonna pótlólagos CO2 kibocsátással és 1,3 millió köbméterrel nagyobb vízigénnyel járna.

méh

A neonikotinoidok a méhekre erősen mérgezőek – fotó: Shutterstock

Az erősen mérgező növényvédő szerek korlátozása nagyon is indokolt, mivel az emberi egészség és a természet védelme elsőrendű fontosságú. Mint ismeretes, a neonikotinoid hatóanyagú szerek a vadon élő, beporzó rovarokra erősen mérgezőek. A mezőgazdaságnak azonban kétfrontos harcot kell vívnia, nevezetesen a környezet kímélése mellett gondoskodnia kell a növekvő élelmiszer igények kielégítéséről is, és ez a kettő nehezen egyeztethető össze. A vegyszerek betiltása tehát alapos mérlegelést igényel. Talán a precíziós gazdálkodás és a biológiai növényvédelem terjedése megkönnyíti az ilyen döntéseket.