Növényvédelmi előrejelzés: a levéltetvek a szántón, a mezei pocok a gyümölcsösben károsít

Talán emlékszünk rá, hogy kora tavasszal szárazság nehezítette a növények fejlődést, majd a tavaszi munkákat. Aztán megérkezett az eső, de augusztusban már ismét a talajok kiszáradása nehezítette az őszi vetéseket. Ez az időszak hosszúra nyúlt, néha csekély mennyiségű csapadék enyhített valamit a vízhiányon, de a tendencia tartósan a talajok kiszáradását okozta.

Aztán október legvégén megérkezett a változás, lehűlt a levegő, s megérkezett az eső. Az elmúlt egy hétben nyugaton 20-30 mm eső esett, s 15-25 mm keleten. S ami fontos, még jönnek csapadékos napok. Igaz, most mintha csökkenne a csapadékhajlam, de felhős, esős napokat még láthatunk az előrejelzésben. Az eddigi eső nagyon kellett, s igen sokat segít a növények kelésében, fejlődésében.

A talaj szempontjából azonban meg kell említeni, hogy ez csak a talaj felső 20 cm-es rétegét nedvesítette, s az is messze áll a telített állapottól. Az alsóbb (50 vagy 100 cm-ig) rétegek még szárazak, még vízért kiáltanak. Reméljük, jön még több, s eljut a mélyebb rétegekbe is.

A hőmérséklet gyorsan, nagyot esett, hirtelen elkezdtünk fázni. A nappali minimumok a szokásos fagyzugos helyeken és az Alföld egyes részein 0 ^oC alá estek, de igazából komoly fagy még nem fordult elő. Talán a nappaloknál észleltük inkább a csökkenést, hiszen a déli csúcs is napokon át 10 ^oC alatt vagy akörül mozgott. Vasárnapra kisütött a nap, s ez kellemesebb érzetet adott. Ezzel kezdetét vette egy gyenge felmelegedés, de ez már csak őszies körülményeket hoz, a nyárias meleg már nem tér vissza.

Az őszi búza vetése gyakorlatilag befejeződött. Még halottak napján láttam egy talaj-előkészítő-vető egységet dolgozni egy táblán, búzát vetettek. Akik csapadékra vártak, azok is a vetési szezon végén tartanak. Az elvetett állományok nagyrészt 3 leveles állapotúak, de ebben igen nagy szórást lehet találni, egészen a magállapottól az 5-7 leveles fejlettségig.

Őszi búza levélfejlődése.

A kelés sok táblán hiányos, egyenetlen, foltos az állomány, de ezen a mostani csapadék sokat segít, az állományok kiegyenlítődnek. Természetesen a víz a fejlődést is gyorsítja, s ez különösen fontos a csírázás, kezdeti fejlődés szakaszában.

Az őszi árpa a bokrosodás kezdetén jár, többnyire szép, egyöntetű állományokat láthatunk. A levéltetvek jelenléte mind őszi árpában, mind őszi búzában továbbra is jellemző. Habár a populáció jelentősen csökkent (Banks-skála 1-2-es fokozat), még esős, borús időben is látni kisebb kolóniákat, egy-egy egyedet a növényeken. Védelem most már nem javasolt, de a jelenlétük a csapadékos napok ellenére kissé meglepő, bár a fagymentesség és az enyhe időjárás ad némi magyarázatot. A gabonafutrinka lárvájának (csócsároló) kártétele szórványosan megfigyelhető, de elenyésző mértékű.

A gabonafélék gyomviszonyai nem változtak jelentősen, ugyanis az egyszikűek kelése még mindig nem általános (a csapadék ellenére sem). A kétszikűek már szinte minden vetésben fellelhetők, jó esetben ott, ahol még nem volt gyomirtás. A posztemergens kezelésekkel még várnak a gazdák.

Az őszikáposztarepce-állományok megerősödtek az ősz során. Ennek ellenére egyöntetű, az időszaknak megfelelő fejlettségű növényekről nem beszélhetünk. Igaz, a táblák zöme ~6-8 leveles fejlettségű, de a korai vetések némelyike már túlfejlett (még a regulátorozás ellenére is), s félő, hogy az ilyen növények károsodnak a tél folyamán. Ahol kivártak a vetéssel, ott még mindig van 4-6 leveles növényállomány. Egyelőre kedvező az időjárás, a csapadék és az enyheség hatására még fejlődnek a növények, így van esély az áttelelésre, de a végső eredményt tavasszal látjuk meg.

Egy szép repcetábla. Homogén, egészséges, 8 levél körüli fejlettségű.

A levéltetvek jelenléte a védett táblákon már nem jelentős, ellenben azokban az állományokban, ahol korábban védekeztek piretroiddal (és a levéltetvek betelepedése még utána következett), vagy egyáltalán nem védekeztek, jelentős létszámú populáció látható. A fertőzöttség közepes (Banks skála: 3-as fokozat), a növények változó mennyiségén (40-50%).

Első ránézésre az állományok megtévesztőek, ugyanis a levelek lilás elszíneződése, amely a levéltetvekkel fertőzött állományokban gyakori, tápanyaghiányra és/vagy pl. kis káposztalégyre vagy egyéb, talajban károsító kártevőre is utalhat. A lila levélzetű növények vizsgálata során viszont egyértelművé vált, hogy az elszíneződés elsősorban a szívogatás eredménye, ugyanis az elszíneződött levelek fonákán minden esetben találhatók voltak kisebb-nagyobb levéltetű-kolóniák. Remélhetőleg a csapadék és a hűvösödő időjárás csökkenti újabb betelepedésüket.

6-8 leveles repce, látható a lilás folt.

A repce lilás leveleinek titka – a fonákon levéltetvek szívogatnak.

A repcedarázs-álhernyók jelenléte és kártétele észlelési szinten megtalálható az állományokban, többnyire elhanyagolható. A repcebolha és a földibolhafajok jelenléte mérséklődött a csapadékos időjárás és a lehűlés következtében, általában létszámcsökkenés tapasztalható a legtöbb repcetáblában.

A betegségek közül a peronoszpóra levéltünetei már nem növekedtek. Fajtától/hibridtől függően a gyenge-közepes fertőzöttség maradt (6-25%), a sporulálás továbbra is folyamatos. A fómás fertőzöttség is az előző időszakhoz hasonló mértékű és gyakoriságú. Gyenge fertőzöttség jellemző még mindig, de a fertőzés gyakorisága érzékeny hibridben/fajtában esetenként a növények 10-12%-át is érinti.

Korábban hírül adtuk, hogy a szántóföldi kultúrák betakarítása gyakorlatilag befejeződött. Nos, ezt a hírt pontosítani kell, ugyanis a hétvégi temetőjárás során a Dunántúlon több helyen is láttunk betakarításra váró kukoricatáblát. Arányában sem s összességében sem sok ez a terület, de még előfordul. Mostantól az eddig folyamatos munkát az aktuális időjárás erősen befolyásolja, mégis lehet bízni a gyors befejezésben.

Károsítás már kevésbé jelentkezik, de meg kell említeni a nagyvadak kártételét s a nedves körülmények között újra terjedő fuzáriumos csőpenészt. A csapadék után megindul a kukoricatarlók elmunkálása is.

Ezt már betakarították, de a tarló még elmunkálásra vár.

Gyümölcsösökben egyre intenzívebb a lombhullás, s a levelek inkább már a fák alatt találhatók. Aki elmulasztotta eddig az őszi lemosó permetezést, az még elvégezheti a fagyok beálltáig.

A polifág kártevők közül többször foglalkoztunk már a rágcsálókkal. A hörcsög csekély népességgel telepedik be az őszi vetésekbe. Hamarosan bezárja kotorékát, s telelőre vonul. Főképpen Békés-Csongrád megyében fordul elő.

A mezei pocok tekintetében érdekes helyzet formálódik. A szokásos Szolnok-Békés-Csongrád megye vonulatban, mint fő gócterületén, a népesség gyarapodása lassú. A kártevő kevés táblán található, a betelepedése egyelőre a táblaszélekre korlátozódik. Ezzel szemben az ország más területein közepes-erős fertőzöttséget is lehet találni. Legutóbb egy Miskolc környékén napjainkban készült fotón fedeztem fel több pocokjáratot is, a Dunántúlon Pest, Fejér, Győr-Sopron megyében is találhatóak lakott járatok.

Mindezek arra figyelmeztetnek, hogy a táblák (állókultúrák, őszi vetések) bejárása, felvételezése mindenhol fontos, s időben kell kezdeni a pocok elleni védekezést, amennyiben lakott járatokat találunk területünkön.

Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre és a rajzási táblázatokra kíváncsi, kattintson ide. Az Agroinform Növényvédőszer-adatbázisa elérhető ide kattintva.