A Talajjavítás karbonmegkötéssel Agroinform Webináriumon Dr. Dobos Endre, a Miskolci Egyetem egyetemi tanára, a Magyar Talajtani Társaság elnöke tartott előadást Tudatos és felelős agrotechnika, bevált praktikák a jobb talajminőség érdekében címmel.

Előadásának bevezetőjében felhívta a figyelmet arra, hogy a világ tele van komplexitással és ez a talajokra is jellemző. A talaj összetett rendszer, annyi párhuzamos és egymásra épülő folyamat zajlik benne, hogy nem tudunk eredményesen és hatékonyan beleavatkozni úgy, hogy csupán egy-két helyen próbálunk változtatni – fűzte hozzá.

Milyen állapotban vannak a talajok?

Az EU elindította Soil Observatory (Talajmegfigyelő) rendszerét, amely alapján az látszik, hogy Európa talajainak 60 százaléka legalább egy talajdegradációs folyamattól szenved. Magyarországon a helyet még katasztrofálisabb: az ország teljes mezőgazdasági területe annyira túlművelt, hogy 2-4 talajdegradációs (tömörödés, szervesanyag csökkenés, savanyodás, lúgosodás, szikesedés stb.) folyamat hat egyszerre – emelte ki.

Milyen a jó talaj?

A jó talaj jól művelhető, termékeny, tele van élettel, szép. Jó szerkezetű, be tudja fogadni a vizet, szerves anyagot tárol (élőt és élettelent), tápanyagot ad – sorolta. Hozzátette, hogy ugyanakkor a jó talaj küzd a szélsőséges hatások ellen, vizet tárol és szolgáltat, megtalálhatók benne mind a gravitációs, mind a kapilláris pórusok. Tápanyagot koncentrál, tárol és szolgálta, fizikai közeget biztosít, integrálja a termesztett növények és a talajbiom biológiai egységét, egészséges élelmiszert állít elő. A jó talaj diverz, minden fizikai, kémiai és biológiai elemében összetett.

Hangsúlyozta, hogy a talaj működéséhez élővilág, víz és szerves anyag szükséges.

Mindemellett a talaj nemcsak egy termelési eszköz, hanem a talaj pufferolja a klímát, az élővilágot, az összes ökológiai funkciót, a vizeket, amelyek nem lokális értékek, hanem a nemzet, sőt az egész Európa fontos erőforrása – mondta Dr. Dobos Endre.

Jelenlegi állapot a magyar földeken: belvíz

A belvíz nemcsak fizikai probléma, hanem kémiai probléma is. Az őszi búza ilyen környezetben azért sárgul, mert nitrogénhiányos. Ennek oka pedig nem más, mint a denitrifikáció, amely során a vizes környezetben oxigén hiány alakul ki és a baktériumok a nitrátnak az oxigénjét használják fel. Tehát a legdrágábban megvásárolt nitrogén műtrágyák, amelyek egyébként is rosszul hasznosulnak, ebben az esetben 100 százalékban visszamennek a levegőbe.


Hogyan lehetséges a talajjavítás?

A talajok alkalmazkodó képességének fenntartásához, a talajjavításához a talajgazdálkodás kiemelt céljaként jelölte meg Dr. Dobos Endre a talaj szerkezeti leromlásának elkerülését, valamint a szerkezetjavítást, amely eredménye a pórustérfogat és a beszivárgás növekedése. Ennek eredményeképpen pedig az anaerob állapotok elkerülhetők, ugyanakkor megnövekszik a szervesanyag-tartalom és fokozódik a biológiai aktivitás.

A talajok egészségét segítő beavatkozások során a talajszerkezeti degradációt és a szerves anyag csökkenést egyszerre kell orvosolni – hangsúlyozta. Ehhez alapelvként a csökkentett bolygatást (no-till), az állandó talajéletet, az állandó talajfedést és a vízvisszatartást jelölte meg.

Talajvédelmi Információs és Monitoring (TIM, talaj monitoring törvény) ugyancsak összefoglalja a fenntartható talajművelési alapelveket – tette hozzá.

A tudatos talajgazdálkodás és tudatos talajhasználat fog minket elvezetni a talajjavításhoz – összegezte Dr. Dobos Endre.

Dr. Dobos Endre előadása itt nézhető vissza: