Az elmúlt évtizedekben nem vettük és egyáltalán nem kezeltük komolyan a kukorica növénykórtani problémáit. Meg kell jegyeznünk azt a nem elhanyagolandó tényt, hogy a kukoricát vírusok, baktériumok és kórokozó gombák károsítják, amelyek termésmennyiségre gyakorolt direkt hatását legtöbb esetben nem ismerjük.

A vegetatív növényi részeket károsító betegségek (levélfoltosságok, rozsdabetegség) főként a vegetáció második felében jelentkeznek, és jelentős asszimilációs felületcsökkenést okozhatnak (érdemes lenne ezen kórokozók terméseredményre gyakorolt hatását vizsgálni).

A szakmát jelenleg humán- és állategészségügyi szemszögből a kukoricában felhalmozódó mikotoxinok mennyisége foglalkoztatja leginkább, amelyek az egészségkárosító (több esetben karcinogén) hatásukon túl negatívan befolyásolják az értékesítés gazdasági folyamatát.

A mikotoxinok különböző gombaszervezetek (főként penészgombák) által termelt másodlagos anyagcseretermékek, amelyek kis molekulatömegű, hőhatásnak rendkívül ellenálló, terményben felhalmozódó vegyületek. A kukoricában – főként az elmúlt száraz nyaraknak köszönhetően – kiemelt szerepkört kapott az Aspergillus fajok által termelt aflatoxin.

Fontos azonban figyelembe vennünk, hogy a kukoricát (gabonaféléket) több félszaprotróf és szaprotróf életmódú gombafaj is fertőzi, amelyek a talajban és a termesztett növény légterében egyaránt jelen vannak, toxintermelők, és nem egy esetben fitopatogén tulajdonsággal is rendelkeznek. A kukoricát fertőző fontosabb penészgomba-nemzetségeket és az általuk termelt mikotoxinokat és azok egészségre gyakorolt hatását az 1. táblázatban foglaltuk össze.

penészgombák

Forrás: Dr. Varga Zsolt

Elsődleges probléma, hogy a nevezett penészgomba-nemzetségek fajai a szántóföldi fertőzéseken túl a raktározás során is képesek továbbterjedni és a betakarított termésben mikotoxinokat termelni.

A fertőzések kialakulása nagymértékben függ az adott évjárattól. A csapadékos, mérsékelten meleg nyarak a Fusarium-fertőzéseket segítik elő, míg a száraz, forró nyarak esetében az Aspergillus fajok fertőzése dominál. Az Alternaria és Cladosporium fajok szintén a száraz időjárás kedvelői.


Annak érdekében, hogy a fertőzéseket megelőzzük és ezáltal minimálisra szorítsuk a végtermék mikotoxin szennyezettségét, a következő tényezőket szükséges figyelembe venni:

1./ Agrotechnika, talajművelés – mindig visszatérő téma a forgatás nélküli talajművelés hatása. Ezen szaprotróf talajlakó gombák fennmaradásában nagy szerepe van a visszamaradt növényi maradványoknak (1–2. kép). A következő évi fertőzés csökkentésében meghatározó szerepe
van a tarlómaradványok leszántásának.

A visszamaradt tarlómaradványok kiinduló forrása a fertőzésnek hernyókártétel következtében kialakult Fusarium spp. fertőzés kukoricacsövön

1.– 2. kép – A visszamaradt tarlómaradványok kiinduló forrása a fertőzésnek (balról), hernyókártétel következtében kialakult Fusarium spp. fertőzés kukoricacsövön (jobbról) – fotó: Dr. Varga Zsolt

A szűkített vetésforgó esetében – ha nem is minden évben – 2–3 évente javasolt a mélyszántás elvégzése, ugyanis ezzel jelentősen mérsékelni tudjuk a károsítók (kórokozók, kártevők, gyomok) fertőzési nyomását. Ez a vetésforgóban szereplő összes termesztett növénykultúra esetében fontos növényegészségügyi kérdés.

2./ Rovarkártevők elleni hatékony védekezés – a kukoricát károsító kártevők által nyitott sebzések behatolási kaput biztosítanak a kórokozóknak, ezért nagyon fontos, hogy a károsító rovarok ellen hatékony védekezést biztosítsunk. A fertőzési út megnyitásában kiemelt szerepe van a kukoricamoly- és a gyapottok-bagolylepke hernyóinak (3. kép). Mindkét lepkefaj esetében fontos a folyamatos monitoringozás és az előrejelzésre (fénycsapda, feromoncsapda) alapozott védekezés.

fertőzés

3. kép – Kukoricacsővégen kialakult vegyes (Fusarium és Aspergillus spp.) fertőzés – fotó: Dr. Varga Zsolt

A kukoricamoly esetében kiemelt jelentőséggel bír az első nemzedék elleni védelem, ugyanis ezzel jelentősen csökkenteni lehet a második generációban fejlődő hernyók egyedszámát. A gyapottok-bagolylepke rendkívül polifág, és a kukoricán történő károsítása szintén meghatározó. Vándorló lepkefajként hazánkban is képes áttelelni. A kukoricacsöveken történő károsításban a második nemzedék tömeges megjelenésének van jelentősége.

A kukoricatermesztésben évről évre fokozódó mikotoxinproblémák egyértelműen összefüggésbe hozhatók a klímaváltozással. A fertőzések mértékét az évjárat típusa és a terület inokulummennyisége lényegesen meghatározzák.

Dr. Varga Zsolt – Plant-Treat Kft.