A globális felmelegedés 30 százalékáért felelős a metán, amely a szén-dioxid után a második helyen áll az éghajlatváltozáshoz való hozzájárulása alapján, viszont annál sokkal hatékonyabban köthető meg – írja a vg.hu.

A légkörben sokkal kevesebb metán van, mint szén-dioxid, de a metán üvegházhatású gázként 84-szer erősebb. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) magyarázata szerint ez azt jelenti, hogy a metán sokkal hatékonyabban köti meg a hőt, ezért jelentősen hozzájárul a globális felmelegedéshez. Azonban csak kb. tizenkét évig marad meg a légkörben, azaz az antropogén – emberi tevékenységhez köthető – metánkibocsátás csökkentése jelentősen lassíthatja az éghajlatváltozást.


A légkörben található metán 40 százaléka a természetben fordul elő, és a fennmaradó része az emberi tevékenység okozta szennyezés. Ennek a 60 százaléknak a harmada, azaz a teljes metánmennyiség ötöde az energiaszektorból származik.

A metán káros az éghajlatra, a környezetre, továbbá helyi légszennyezőként és az ózonképződéshez hozzájáruló anyagként a légkörünkben előforduló természetellenesen nagy mennyiségben súlyosan veszélyes az emberi egészségre.

A metánkibocsátás csökkentése jelenti a legközvetlenebb lehetőséget a globális felmelegedés rövid távú lassítására. Az európai uniós célok alapján 2030-ig legalább 55 százalékkal kellene csökkenteni az Unió nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátását, 2050-re pedig cél a teljes klímasemlegesség.

A metánkibocsátás csökkentésére irányuló stratégia

Az Európai Bizottság stratégiája a metánkibocsátás csökkentésére összpontosít az energia-, a mezőgazdasági és a hulladékágazatban, de támogatja az ágazatok közötti szinergiákat is, például a biometán-termelést. A biometán a fosszilis gáz fenntartható helyettesítője, amely lehetővé teszi az üvegházhatásúgáz-kibocsátás megtakarítását a termelés során, a káros gázokat pedig a nyersanyagból fogja fel, így az nem kerülhet a légkörbe.

A Bizottság 2021 decemberében rendeletjavaslatot fogadott el a metánkibocsátás csökkentéséről az energiaszektorban, az erre vonatkozó ideiglenes megállapodást 2023 novemberében kötötték meg, és amikor idén hivatalosan közzéteszik, az abban rögzített rendelet húsz nappal később minden EU-tagországban érvényes lesz.

Alpok

A metánkibocsátás csökkentése jelenti a legközvetlenebb lehetőséget a globális felmelegedés rövid távú lassítására – fotó: Shutterstock

A metánkibocsátás terén globális fellépésre van szükség, ugyanis az EU a globális, energiával kapcsolatos metánkibocsátásnak mindössze 6 százalékáért felel. A metánkibocsátásról szóló rendelet előírja a fosszilistüzelőanyag-importőröknek, hogy 2024 végétől metánkibocsátási adatokat kell szolgáltatniuk, amelyeket 2026-tól az országok teljesítményprofiljait tartalmazó uniós adatbázisban tesznek közzé. A metánkibocsátásra vonatkozó mérési, jelentési és ellenőrzési szabványokat 2027-től alkalmazzák.

A Globális Metán Vállalás 155 aláírója vállalta, hogy 2030-ig 30 százalékkal csökkenti a globális metánkibocsátást.