Az idei tél a megszokottnál jóval zordabb arcát mutatja mind az Egyesült Államokban, mind Európa számos térségében. A tartós fagyok, a hóval és jéggel kísért hideghullámok nemcsak a növénytermesztést, hanem az állattenyésztést is komoly próbatétel elé állítják. Bár egyes régiókban enyhülés körvonalazódik, a tél eddigi hatásai még hosszú ideig éreztethetik következményeiket az agráriumban.



Azokon a területeken, ahol a hideg és havas tél nem számít rendkívülinek, a gazdálkodók általában felkészülten várják a szezon kihívásait. Az idei időjárás azonban sok helyen az átlagosnál erőteljesebb lehűlést és elhúzódó fagyos periódusokat hozott, ami különösen az állattartó telepeken okozott nehézségeket.

A szarvasmarha- és egyéb haszonállat-tartók számára a téli körülmények nemcsak logisztikai, hanem állategészségügyi problémákat is felvetnek.

Számos gazdaságban a tavaszi ellési időszak már a tél végén megkezdődik. A hideg időben világra jövő borjak fokozottan ki vannak téve a lehűlés veszélyének. Amennyiben az újszülött állatok nedves, fagyos talajra érkeznek, és nem sikerül őket gyorsan száraz, védett környezetbe juttatni, könnyen kihűlhetnek. A hipotermia kockázata jelentősen nő, különösen akkor, ha az ellések hóval borított vagy jeges területen zajlanak.


borju

 Fotó: Shutterstock


Noha a szarvasmarhák általában jól tűrik az alacsony hőmérsékletet, a tartós mínuszok komoly odafigyelést igényelnek. Az egyik legnagyobb kihívást a megfelelő vízellátás biztosítása jelenti. A befagyott itatók és vízvezetékek miatt sok gazdálkodó kénytelen rendszeresen jeget törni, illetve különféle fűtési megoldásokat alkalmazni az ivóvíz hozzáférhetőségének fenntartása érdekében.

A víz kulcsszerepet játszik az állatok életében: megfelelő mennyiségű és minőségű víz nélkül a takarmányhasznosítás romlik, az állatok kondíciója gyorsan hanyatlik, és a termelési eredmények is visszaeshetnek.

A takarmányozás szintén nehezebbé válik a szélsőséges időjárási körülmények között. A hóval borított legelők csökkentik a legeltetés lehetőségét, így nő a tartaléktakarmány iránti igény. Ez különösen azokban a gazdaságokban jelenthet problémát, ahol a készleteket az átlagos télhez igazították. Az energiaigény a hidegben megnő, ezért az állatoknak több takarmányra van szükségük a testhőmérséklet fenntartásához.

A növénytermesztésben is érezhetők a fagyos időszak hatásai. A hűvösebb évszakban termesztett kultúrák jellemzően mérsékelt hőmérsékleten fejlődnek megfelelően. Amikor a hőmérséklet tartósan egy bizonyos szint alá csökken, a növekedés lelassul vagy átmenetileg leáll. Az idei szezonban több helyen tapasztalható, hogy a korai vetések fejlődése elmarad a megszokott ütemtől, ami a következő hónapok termelési kilátásait is befolyásolhatja.



Európában hasonló tendenciák figyelhetők meg: a hideghullámok és a csapadékos, jeges időszakok megnehezítik az állatok elhelyezését, az infrastruktúra fenntartását és a napi munkaszervezést.

A kisebb családi gazdaságok különösen érzékenyek a szélsőségekre, mivel korlátozottabb erőforrásokkal rendelkeznek a gyors alkalmazkodáshoz.

Az idei tél rávilágít arra, hogy az állattenyésztésben mennyire meghatározó szerepe van a vízellátásnak, a megfelelő menedzsmentnek és az időjárási kockázatokra való felkészülésnek. A szélsőséges körülmények nemcsak az aktuális termelési eredményeket befolyásolják, hanem hosszabb távon is hatással lehetnek az állomány egészségi állapotára és a gazdaságok jövedelmezőségére.

Indexkép: Shutterstock