A fekete galagonya (Crataegus nigra) a rózsafélék családjába tartozó, 1988 óta fokozottan védett növényünk – természetvédelmi értéke 100.000 forint. Lombhullató cserjévé vagy kis fává fejlődik: amennyiben jól érzi magát, akár még hét méteresre is megnőhet.

Koronája felfelé törekvő,  hajtásrendszere ágas-bogas, vesszőit párcentis tövisek borítják, így kiváló búvóhelyet jelent a madarak számára.  Mivel mészkedvelő faj, főként a ligeterdőkben és az ártéri cserjésekben találkozhatunk vele, ismert előfordulási helyei a Sárköz, a Mohácsi-sík és a Mohácsi-sziget, a Csepel-sziget, Mezőföld és a Duna-Tisza köze.

Könnyen hibridizálódik az egybibés galagonyával (Crataegus monogyna). Az így létrejövő hibrid – a Degen-galagonya – (Crataegus x degenii) hajtásai gyapjasak, alig vannak tövisei, levele gyéren molyhos, a termése pedig feketésvörös.

fekete galagonya

Fekete galagonya (Crataegus nigra) – fotó: Krzysztof Ziarnek, Kenraiz/wikimedia.org

A fekete galagonya május második felében és június elején virágzik, de előfordul másodvirágzása is szeptember-október hónapokban. A termése augusztus közepére érik be, a magvait madarak terjesztik, ami elengedhetetlen a fennmaradásához, mivel gyökérről nem sarjadzik, ezért nem alkot sarjtelepeket.

A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján veszélyeztetett besorolást kapott, mert az elmúlt száz évben az állományának több mint fele eltűnt. Hibridje, a Degen-galagonya is védelem alatt áll. Visszaszorulásának fő magyarázatát az élőhelyek elvesztésében, az ártéri társulások nemesnyárassá alakításában és a fakitermelést kísérő cserjeirtásban kell keresni.

A fekete galagonya ismeretes a magas árvíztűrő képességéről, de kiváló alkotója a vadvédő növénycsoportosulásoknak is. Termését régen gyűjtötték, és fogyasztották, de mivel ma már védettséget élvez, ezt nem tehetjük meg

– írja az egy.hu.

Készítettek belőle zseléket, bort, lekvárokat, gyümölcssajtot, leveleit pedig salátának és teának egyaránt felhasználták.


Fajon belüli változatosságát korábban nem kutatták egészen a 2010-es évekig, amikor csak hazánkban 9 változatát is le tudták írni. Ezek főként a levelek alakjában, tagoltságában, a tagolatok számában különböznek egymástól, de a megkülönböztetésük komoly szakértelmet kíván.

A cserjeirtás nem kíméli a természetes állományokat: sokszor esnek áldozatul a rombolásnak. Ez történt a bajai híd közelében is, ahol sokak által ismert és bemutatásra alkalmas egyedek pusztultak el – írja az egy.hu.

A fekete galagonyának az antropogén hatások tömegével kell megküzdenie, emiatt is fontos ismernünk és védenünk.

Indexkép: flickr.com