Nagy István, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Tájékoztató agrárfórum és fajtabemutató című rendezvényén elmondta: bízik abban, hogy a jogszabály augusztus 1-jétől életbe léphet. Hozzátette: utoljára 26 évvel ezelőtt volt új állattenyésztési törvénye Magyarországnak. A mostani törvény igyekszik megfelelő rangra emelni az állattenyésztést, továbbá célja a Magyarország "jövőjének zálogát" is jelentő genetikai örökség megtartása, továbbvitele.

Újdonság a törvényben az európai uniós elvárásnak megfelelően, hogy több tenyésztő szervezete is lehet egy fajtának, az agrárminiszter szavai szerint ez a "civil élet támogatását" jelenti. Kiemelte: a fajtaleírásnak azonosnak kell lenni, ezt ellenőrzik is.

szarvasmarha

Az állattenyésztési törvény egy korszerű, európai követelményeknek megfelelő jogszabály lesz – fotó: Pixabay

Nagy István szólt arról is, hogy egyeztetéseken van a különböző minisztériumokban az osztatlan közös földtulajdon megszüntetéséről szóló törvény. Hozzátette: a jogszabály 4,6 millió embert és 2,6 millió hektár területet érint.

Az Agrárminisztérium tervei szerint a – 2019. július 1-jével létrejövő – Nemzeti Földügyi Központ (NFK) az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárásokban részt vevő hatóságok és közreműködők feladatait koordinálja majd, és folyamatosan nyomon követi a program megvalósítását.

A kormánydöntés alapján megszűnő Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft. feladatait látja majd el az NFK a fenti időponttól – tájékoztatott a tárcavezető. Hangsúlyozta: a jogalkotói szándék, hogy az osztatlan közös tulajdonnal érintett földek minél nagyobb arányban a magyar gazdák tulajdonába kerüljenek.

Nagy István kitért arra is, hogy a kormány öntözésfejlesztési intézkedései azt célozzák, hogy az öntözést akadályozó tényezők jelentősen csökkenjenek 2020-ig, valamint az öntözhető területek 100 ezer hektárral növekedjenek 2024-ig. Emlékeztetett, hogy 2020-tól 2030-ig évente 17 milliárd forint, azaz összesen 170 milliárd forint fejlesztési forrást biztosít a kormány az öntözéshez kapcsolódó művek fejlesztésére. Felidézte, hogy az idei évtől meghosszabbították az öntözési idényt március 1-jétől október 31-ig.

Szólt arról, hogy a Vidékfejlesztési programban támogatják az öntözési közösségek létrehozását, hogy a gazdák önkéntes alapon társulhassanak. Megemlítette, hogy Digitális jólét program (DJP) keretében elkészült Magyarország Digitális agrárstratégiája (DAS), amely 2019-2022-ig fogalmazza meg az agrárgazdaság digitalizációjához szükséges lépéseket.

Nagy István az uniós közös agrárpolitika (KAP) tárgyalásáról elmondta: egyelőre a reform egyik eleme sem tekinthető véglegesnek, elfogadottnak, a tárgyalások folyamatban vannak. Sem az Európai unió Tanácsa, sem az Európai Parlament nem alakította ki hivatalos álláspontját.

A KAP alapvető intézkedései vélhetően nem változnának lényegesen – ugyanúgy lesz alaptámogatás, fiatal gazda támogatás, termeléshez kötött kifizetések stb. –, ugyanakkor az igénybevételükhöz szükséges adminisztratív terhek várhatóan növekedni fognak – jelezte a miniszter.

A magyar célok között említette, hogy biztosítani kell a jelenlegi KAP jól működő elemeinek továbbvitelével a közvetlen támogatások folytonosságát. Továbbá biztosítani kell a vidékfejlesztési forrásból finanszírozott beruházási támogatások megfelelő szintjét. Az agrárminiszter alapvető fontosságúnak nevezte a jelenlegivel megegyező költségvetés biztosítását.