A káposzta, a karfiol, a brokkoli, a kelbimbó, sőt a karalábé is ugyanabba a növényi családba tartozik, egyetlen közös őssel.
Már az ókori görögök és rómaiak is előszeretettel fogyasztották a vadkáposztát, sőt a nemesítését is ők kezdték el, amely végül különböző növényeket eredményezett.
A káposztafélék napjainkra világszerte az emberi táplálkozás fontos részét képezik, Kínában, Japánban, Indiában és Európában is fontos élelmiszernek számítanak.
A káposzta, a karfiol, a brokkoli, a kelbimbó, sőt a karalábé is ugyanabba a növényi családba tartozik – Fotó: pixabay.com
A Brassica nemzetségre jellemző a különösen változatos megjelenési forma, ami a tudatos, mesterséges szelekciónak köszönhető. Ahol a megnövekedett levélrügyeket hozó növényeket szelektálták, ott a káposzta formát sikerült kialakítani, a virágzati szelekciónak köszönhetően a brokkoli és a karfiol jött létre, a megvastagodott szár szelekcióból a karalábé, a sok kis hajtásrügyből pedig a kelbimbó.
A káposztafélék az egész világon megtalálhatóak, de a legtöbb faj az északi mérsékelt égövön, a mediterrán területeken és néhány faj a déli féltekén fordul elő. A Brassicaceae család egy nagy növénycsoport, mintegy 3000 faj és 350 nemzetség tartozik ide. A Brassica nemzetség ebbe a családba tartozik, és gazdasági és agronómiai szempontból a legfontosabb nemzetség. Brassicaceae, vagyis keresztesvirágúak családján belül találhatóak a legfontosabb olyan zöldség- és takarmánynövények, mint a fejes káposzta, kelkáposzta, karalábé, karfiol, brokkoli, retek, kelbimbó, leveles kel, kínai kel, rukkola, mustár vagy a repce.
Az EU-ban évente átlagosan 3,6–3,7 millió tonna káposztát takarítanak be. Az EU fejes- és vöröskáposzta-külkereskedelmi egyenlege negatív volt 2020-ban, mivel a kivitel 37,9 ezer tonnát, míg a behozatal 59 ezer tonnát tett ki. Lengyelország a közösség legnagyobb káposztatermelője, a termés a 2015–2020-as években 0,8–1,0 millió tonna között mozgott, ami az unió termelésének mintegy 27 százalékát adta.
Hazánkban 2021-ben a káposztafélék termőterülete 4 152 hektárra tehető. A káposztafélék legjelentősebb termesztési körzetei Szabolcs-Szatmár-Bereg, Pest, Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun megyében helyezkednek el.
Többek között a káposzta és a brokkoli is a Brassica nemzetségbe tartozik – Fotó: pixabay.com
Nem lehet eléggé hangsúlyozni a káposztafélék családjának fontosságát az étrendünkben. A keresztesvirágú zöldségek nagy mennyiségben tartalmaznak oldható és oldhatatlan rostokat, C-vitamint, B9-vitamin (folsav), káliumot, szelént és fontos fitokemikáliákat. Szaguk jellegzetes, erős és fűszeres, néha kesernyés ízükért a glükozinolátok felelősek, emiatt sokan nem kedvelik őket, különösen gyerekek körében kevésbé népszerűek a káposztafélék – legfőképpen a brokkoli és a kelbimbó –, mert a gyermekeknek sokkal több ízlelőbimbó található a nyelvükön, ezáltal sokkal intenzívebben érzik ezeket az ízeket.
Lebomlásuk során antioxidánsok keletkeznek, amelyek fokozzák a rákkeltő anyagok megsemmisítését, mielőtt még esélyük lenne a DNS-t károsítani, illetve lassítják a normál sejtek rákos sejtekké alakulásának folyamatát. Emellett számos egyéb jótékony egészségügyi hatással is rendelkeznek: a karotinoidok az egészséges szemért, a folsav a DNS védelméért, a K-vitamin az egészséges csontokért, a C-vitamin a jól működő immunrendszerért, valamint a bőr, a csontok és a fogak védelméért felelős.
