Manapság már egyre többen fogyasztják az édesburgonyát hazánkban, ami nem is csoda, hiszen nagyon finom és hozzá még nagyon egészséges is. Azonban az első lépés a felhasználásakor általában az szokott lenni, hogy meghámozzuk, majd a héja rosszabb esetben a szemétbe, jobb esetben a komposztba kerül.
Pedig sokkal jobb helyre is kerülhetne. Például a tányérunkra. Ugyanis egyáltalán nem muszáj tőle megszabadulni. Így nem csak időt nyerhetünk, hanem mást is. Mutatjuk, miért hasznos a batátának még a héja is, és hogy miért adj neki helyet a tányérodon kívül a kertedben is.
Ezt tedd a batáta héjával
Az édesburgonya kiváló levesként, köretként, és még nassolnivalóként is, hiszen a belőle készült sültkrumpli vagy chips igazán nagyon finom. Azonban a héját sem szabad kidobni, hiszen különleges finomság készülhet belőle.
Először is mossuk meg a batátát. Amikor megpucoljuk az édesburgonyát, igyekezzünk minél hosszabb darabokat levágni a héjából, majd ízesítsük meg alaposan sóval, és a kedvenc fűszereinkkel, adjunk hozzá egy kis olajat, és már mehet is a tepsibe, és a 180-200 Celsius-fokra előmelegített sütőbe, ahol körülbelül fél óra alatt már készen is van.
Nagyon jól illik hozzá a rozmaring és a kakukkfű is, de akár még chillivel is meg lehet bolondítani. A batáta chipset magában is fogyaszthatjuk, de tehetjük leves tetejére is ezt a ropogós finomságot.
A batátának a héját is fel lehet használni. Fotó: Shutterstock
A batáta titkai
A batátát Európába Kolumbusz Kristóf hozta be, majd Spanyolországból terjedt el, eleinte mint kerti dísznövény. Azonban nem kellett hozzá sok idő, hogy ne csak nézegessék, hanem meg is kóstolják, és így váljon igazán népszerűvé. Nem csupán emberi táplálékként lett népszerű, hanem levélhajtásai állati zöldtakarmányként is felhasználhatóak.
Az édesburgonya a fejlődő országokban is igen gyakori táplálék, ezért a világ élelmezésében betöltött szerepe is nagyon jelentős, hiszen egyike a tíz legfontosabb növényünknek. Hazánkban is nagyon népszerű lett az elmúlt időszakban, így 2004-ben a Tápiói 96 fajta állami elismerésben részesült.
Az édesburgonyát elsősorban a gumójáért termesztjük, ami a föld alatt, a növény gyökereinek megvastagodásával keletkezik, a fényen nem fejlődik. Találhatunk belőle sokféle formájút, a gömbölyűtől az orsóformáig, és a mérete is eltérő lehet, hiszen a néhány centistől a huszonöt-harminc centiméter hosszúságúig is megterem.
Nagyon finom, édes íze, és fantasztikus, narancssárga színe miatt sokan kedvelik. Készülhet belőle leves, köret, sütemény vagy ropogtatnivaló, sőt, akár még a salátába is belekerülhetnek a levelei. Fogyaszthatjuk főzve, sülve, szárítva, de akár lisztté őrölve is. Konzervként is árusítják, feldolgozott formában pedig gyakran a bébiételek fontos alkotóeleme.
Nagyon finom, de emellett igazán egészséges a batáta. A batáta magas C-, B2-, B6-, valamint E-vitamin tartalma, kálium-, réz- és a mangántartalma miatt is nagyon egészséges. Alacsony a zsír- és koleszterintartalma, ezért még a cukorbetegek is fogyaszthatják.
Jelentős B6-vitamin tartalma van, C-vitamin tartalmának köszönhetően ösztönzi az immunrendszer helyes működését, és fontos szerepe van a csontok és a fogak egészségében. De a bőrünk is hálás lehet a fogyasztásáért, hiszen segít a kollagéntermelésben, és a sebek gyógyulási idejét is felgyorsítja.
Ráadásul nagyon ritka, hogy egy zöldségféle D-vitamint tartalmaz, a batáta azonban ebben is élen jár. Az édesburgonya lassú felszívódású szénhidrátokat tartalmaz, fogyasztása nem emeli meg hirtelen a vércukorszintet, és hosszú ideig lát el minket energiával, hosszan fenntartva így a jóllakottság érzését. Fogyasztásával a stressz is lecsökkenthető, hiszen sok magnézium van benne, mely oldja a stresszt. Emellett fontos szerepet játszik a szív- és érrendszer megfelelő működésében és a vérnyomás stabilizálásában is.
Sok béta-karotint tartalmaz. Ez a vegyület fontos antioxidáns, ezen kívül az A-vitamin nélkülözhetetlen provitaminja.
Így legyen batáta a kertedben
A batáta nem csak finom és egészséges, de még szép dísznövény is lehet belőle. A növény nem közvetlenül a gyökérgumóból fog nevelkedni. Először a a gumót félig vízbe eresztve hajtassuk, majd amikor a hajtások elkezdenek levelet hozni, le kell választani őket a gumóról és vízben gyökereztetni, majd miután megtörtént a gyökeresedés, el is lehet ültetni.
A kertedben is kiválóan megterem a batáta. Fotó: Shutterstock
Ezt először cserépbe tegyük meg, majd amikor a növény megerősödött, és már nem várható fagy, kikerülhet a kertbe, ahol mindenképp világos helyet válasszunk a számára. A batáta a napfény mellett a rendszeres öntözésre is igényt tart. Csak akkor lesz igazán ízletes és kellően nagy méretű, ha nem hagyjuk kiszáradni.
A batáta palántákat egy méteres sortávolságra és harminc centiméteres tőtávolságra ültessük, és ültetéskor a palántának az első két levele legyen a föld felett, a többi része kerüljön a föld alá. Az indákat idővel le kell tépni, ezáltal a gumói is nagyobbak lesznek.
Az édesburgonyát az őszi fagyok előtt kezdjük el betakarítani, de ez nem lesz túlságosan könnyű, mivel a tőtől akár egy méter távolságra is találhatunk gumókat. A gumókat felszedés után kézzel tisztítsuk meg, tegyük őket száraz helyre úgy, hogy ne érintkezzenek egymással és ne tartsuk 20 Celsius-foknál hűvösebb helyiségben.
Batátában gazdag kertet és tányért kívánunk!
