A jelentésről – melyet a Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztálya készített – az Országos Erdészeti Egyesület számolt be honlapján. A munkaanyag az Erdészeti Mérő- és Megfigyelő Rendszer (EMMRE) információi alapján készülhetett el.

Egyebek közt az olvasható benne: az 1980-as évektől kezdődően Európa valamennyi országában megfigyelhető volt az erdők egészségi állapotában bekövetkező romlás. Akkor a légszennyezést tartották legnagyobb mértékben felelősnek az erdők egészségi állapotában bekövetkezett általános leromlásért, ezért az 1985-ben létrehozott nemzetközi együttműködési program (International Cooperative Programme on Assessment and Monitoring of Air Pollution Effects on Forests, röviden ICP Forests) is a levegőszennyezés erdőkre gyakorolt hatását volt hivatott elsősorban vizsgálni.


Magyarország már az indulásakor csatlakozott a programhoz, és a nemzetközi törekvéseket alapul véve elindította a hazai erdők egészségi állapotát monitorozó program kidolgozását 1987-ben. A felmérések célja, az európai gyakorlattól kissé eltérően, nemcsak a légszennyezés hatására bekövetkezett koronaállapot változások mérése, hanem egy részletes és átfogó, kétszintű monitoring rendszer kialakítása volt. 1988-ra kialakították az I. szintű nagyterületű kárfelvételi rendszert (EVH I.), melynek célja a hazai erdők évenkénti egészségi állapotváltozásának, egyes megbetegedések és károsodások időbeli előfordulásának és térbeli elhelyezkedésének megállapítása, a bekövetkezett változások nyomon követése, adatgyűjtés és információszolgáltatás.

erdő

A II. szintű Intenzív monitoring rendszer (EVH II.) 1993-ban épült ki, mely a fák egészségi állapotának vizsgálata mellett az előforduló károk okainak feltárását, az ok-okozati összefüggések elemzését, az erdei ökoszisztémákban zajló folyamatok leírását tűzte ki céljául.

Az I. szint feladatait az NFK EF szakemberei, míg II. szintjét a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének kutatói látják el.

A felvételezések a nemzetközi monitoring rendszerrel összhangban álló felvételi metodika szerint zajlottak, így összevethetők az európai felmérések eredményeivel. 2022-ben 78 darab EVH mintaponton történt meg a mintafák egészére – koronára, törzsre és gyökfőre egyaránt – kiterjedő egészségi állapotfelmérés. A vizsgálat a nemzetközi metodika szerint zajlott.


A hazai erdők egészségi állapota európai viszonylatban átlagosnak tekinthető, ugyanakkor az utóbbi években az összesített erdőkárok mértéke és területe is növekvő trendet mutatott. Erdeink egészségi állapotát döntően az időjárási viszonyok (aszály, fagy, szél) és egyes biotikus károsítók (rovar-, gombakórokozók) befolyásolták, de nem jelentéktelen a vadállomány által okozott, illetve az erdőhasználatból, erdőművelésből közvetlenül adódó károsítások hatása se.

Összességében megállapítható, hogy az erdők egészségi állapotának romlása – a vizsgált mintaterületek adatai alapján – felgyorsult. Több fajcsoportnál a közepesen és az erősen károsodott faegyedek részarányának ugrásszerű növekedése figyelhető meg, míg egészségesnek mondható faegyedet már egyre ritkábban találunk.

erdő

Az erősen károsodott egyedek részaránya az akác és a kocsányos tölgy esetén volt a legmagasabb – fotó: pixabay

A kocsányos tölgy és az „egyéb tölgy" fafajcsoportba tartozó mintafák között egyáltalán nem volt egészséges példány, de a feketefenyő, a cser és az akác esetében is csak elvétve akadt olyan fa, melynek levélvesztése ne haladta volna meg a 10%-ot. Az erősen károsodott egyedek részaránya az akác és a kocsányos tölgy esetén volt a legmagasabb, előbbi esetében ez azért is figyelemreméltó, mert néhány éve még a viszonylag egészségesebb fafajok sorát gyarapította.

A jelentés készítői azt is megfogalmazták: nem kedvez a tendenciának, hogy a jövevény rovarfajok magyarországi megjelenésének és megtelepedésének üteme különösen az utóbbi fél évszázadban felgyorsult. Kifejezetten igaz az utóbbi 20 évre, mely során több jövevény faj jelent meg, mint az azt megelőző 110 esztendőben. Ennek számos oka van: alapvetően a globalizáció, a megnövekedett áruforgalom megkönnyíti a terjeszkedésüket, s az egyre gyakoribbá váló időjárási anomáliák (például enyhe telek, aszályok) kifejezetten kedveznek számos jövevény rovarfaj megtelepedésének, illetve akár tömeges elszaporodásának is. A jövevény rovarfajok megjelenése és terjeszkedése a jövőben is folytatódni fog. Csak korai felismerésük, valamint a velük kapcsolatos ismeretek bővítése és terjesztése segíthet terjedésük lassításában, illetve kártételük mérséklésében.

Az egyik legagresszívebben terjedő kártevő a tölgy csipkéspoloska, mely szívogatásával a lombhullajtást gyorsítja fel, befolyásolva a tápanyag-áramlást is. Ez pedig végsősoron hatással van a fa fejlődésére és a makktermés minőségére, mennyiségére is. Egyelőre nem ismert sem a poloska természetes ellensége, sem hatékony védekezési eljárás a faj ellen.