Hasznos tanácsokkal szolgál a témában az Agrárminisztérium Vadgazdálkodási Főosztálya által összeállított lakossági tájékoztató.

Mint az a tájékoztatóban olvasható: a vadászható vadfajok településen történő megjelenése napjainkban számos esetben okoz problémát a lakosság számára, az ország szinte minden lakott területén. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy a vadászható vadfajok természetes élőhelye csökken, folyamatos és sokszor visszafordíthatatlan átalakuláson megy keresztül, urbanizálódik. Másrészt pedig bizonyos fajok – mint például a vaddisznó vagy a róka – rendkívül jó alkalmazkodóképességgel rendelkeznek.

A települések belterületén, kertvárosi részeken, vagy akár nagyvárosok központi részén is találhatók elhanyagolt, gyomos-bozótos, szinte teljesen visszaerdősült, bekerítetlen területek, ahol a vad számára könnyen elérhető táplálékforrást jelent a lehullott termés, a kidobott háztartási és kerti hulladék. Mindezek kiváló életfeltételeket biztosítanak ahhoz, hogy az amúgy is nagyon jó alkalmazkodóképességű vadfajok e területeken megtelepedjenek.

A vaddisznó területhasználatára irányuló kutatások bizonyították, hogy egyes egyedek egész életükben a belterületen tartózkodnak. Azaz nem a vadászterületről váltanak be a lakott területre, majd vissza, hanem az év egészét a településen töltik „városlakó" vadként. Jogszabály szerint azonban a belterület nem a vadászterület része, ebből következően ott jogszerű vadászati tevékenység nem folytatható, tehát a megjelenő vadászható vadfajokra közvetlen hatást a vadászatra jogosultak nem tudnak gyakorolni. A vadállomány apasztása pedig a belterülettel határos vadászterületeken folyamatos, e tekintetben a vadgazdálkodási stratégia országosan egységesnek tekinthető – ennek ellenére egyre többször tapasztalható az egyes vadfajok belterületi megjelenése, folyamatos jelenléte.


A meglévő probléma kezelése a helyi lakosság bevonása és aktív közreműködése nélkül nem orvosolható. Kedvező irányú változást hozhat, ha a jelenleg elhanyagolt belterületi ingatlanokat, a vad számára táplálkozó- és búvóhelyeket biztosító területeket az érintettek felszámolják és ha nincs kerítés, akkor bekerítik, ha pedig van, a meglévőt karbantartják. Sok esetben sajnos, a lakosság alakítja úgy környezetét, hogy közben megteremti a vadászható vadfajok belterületi életfeltételeit.

Hogy mivel is? A kedvező és folyamatosan biztosított növényi eredetű, főként lédús táplálékkínálattal; a ragadozók esetében pedig a háznál tartott baromfiállománnyal. Kommunális és zöldhulladékok szabálytalan elhelyezésével, esetleg állati tetemek illegális kihelyezésével. Háziállatok helytelen tartásával és takarmányozásával; illetve ha a lakosok a vadon élő állatokat direkt módon, szándékosan etetik vagy itatják.

vadkár

A vaddisznó területhasználatára irányuló kutatások bizonyították, hogy egyes egyedek egész életükben a belterületen tartózkodnak – fotó: pixabay

Nagyon fontos a belterületi ingatlanok (telek, zártkert, tanya, major, szőlő, gyümölcsös stb.) megfelelő kultúrállapotban tartása a vonatkozó helyi rendelkezések figyelembe vételével. Az elhanyagolt ingatlanok rossz környezeti állapotát szüntessük meg! A vad által veszélyeztetett ingatlanokat a tulajdonos, földhasználó költségviselése mellett kerítsük be. Kémiai vadriasztó szerek (granulátumok, paszták), továbbá az elektromos (hanghullámon) vagy fényhatáson alapuló (periodikusan felvillanó fény) eszközök kihelyezése is eredményes lehet.

A felsorolt tanácsok elfogadása hosszú távon biztosíthatja a vad és ember közötti konfliktusok csökkenését, a zavartalan kertművelést, az élhetőbb környezetet, hiszen minden lakos saját, jól felfogott érdeke, hogy lakókörnyezete védelmét elősegítse, abban részt vegyen, így vad által okozott károk megelőzésében is közreműködjön.

Ha már megvan a baj, forduljunk a kár bekövetkezésének helye szerinti önkormányzathoz, annak jegyzőjéhez, az illetékes vadászatra jogosulthoz, illetve súlyosabb esetben a rendőrséghez, tájegységi fővadászhoz, valamint a területi vadászati hatósághoz.

Fontos: mindig a területileg illetékes vadgazdálkodó a lakosság kiemelt partnere a probléma megoldásában, fontos szerepe lehet a belterületen megtelepedett, „urbanizálódott" vad természetes élőhelyére történő visszaszorításában, lakott területről való eltávolításában és a lakosság biztonságérzetének javításában.