Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak630 FtBenzin árak614 FtEUR414.59 FtUSD394.63 FtCHF446.03 FtGBP500.5 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Üdv. ludwig!
Én most fordítottam lefelé. Így felmelegszik olyan 70 fok környékére erősebb terhelés alatt. Az jó is úgy. Elég gyorsan visszahűl ebben a hideg időben a dekniben.
Válasz #15012. hozzászólásra
Szia!
Nem veszem beszólásnak az írásodat.
Lehet venni olcsóbban is ilyen gépeket csak, ahogy a hirdetéseket nézegetem eléggé lepusztult állapotba vannak.Sajnos 4-500ezerért papír, műszaki nélkül olyanokat lehet venni amire még jócskán kell költeni.De, ha ezek nélkülözhetők mint {pl:erdőre mint neked is} akkor megéri.
Erre felénk csak, LKT és UE28-as vagy nagyobb gépek élnek meg a domborzat és a talajviszonyok miatt.
bocsánat hogy ilyen későn válaszolok de, felfele van a nyíl..amúgy ma is dolgoztam vele olyan 6-7 fok volt nálunk. nem raktam be a szűkítőt se semmit. meg se mozdult a hőfok mutató.igaz nem kemény munkát.
Remélem nem értettél félre, én nem akartam "beszólni" a T25 tulajoknak, főleg, hogy sokan ennyit segítenek nekem a fórumról.
Csak az utóbbi években tényleg felmentek az árak.
A japó trakikról nem is beszélek, azok már arany áron mennek.
Szerinted van még elfekvőben alkalmi vétel Vlagyira "kisöregnél", vagy be kell vállalni a 8-900 ezres vételárat?
Szerintem nem túlárazottabbak mint a japán traktorok, bár tény és való az utolsó pár évben megugrott az áruk. Én tuti nem adnám el mert, amire nekem kell bőven megfelel. Ugyan ezt a munkát amit végzek vele egy 18-20Le-ős japán trakival is eltudnám végezni. Csak a traktor került volna a duplájába. Hátránya hogy, a Tlt csak 540-es.Lehetne kettő vagy három fokozatú.
Nem nézem le egyik típust sem, mindenki olyan gépet vesz amivel a munkáját eltudja végezni vagy amit a pénztárca enged. Ha kinövi akkor vesz nagyobbat,márkásabbat, szebbet,jobbat. Egy biztos, ezek a gépek párjukat ritkítják.
Üdv. Attila!
T-25 az nagyon jó választás lenne, súlyokat érdemes a hátsó kerekre tenni, nekem nagyon bevállt! A súlypontja is jobb lesz a gépnek. Én 40 kg -ot raktam kerekenként hátulra, de 80 lenne az ideális.Akkor az már felérne egy T30, VTZ elsőhajtásával!
1x volt hol nem volt,volt 1x 1 erdő,ahová az üveghegyen túlról Vlagyival jártam fáért!
Tény,hogy sokan leszólják, nem erdőre való,nem ér semmit,stb,stb.
Jómagam,és sokan mások ezzel persze nem értenek 1-et,mivel megtapasztalták mire is képes eme technika.
Sokszor leírtam,és képeket is tűzdeltem a sorok közé,mire is képes az erdőn a paripa.
PTSZ-2-es kis kocsira bő 3 erdei köböt raktam,és ezt mindenféle körülmények útviszonyok között elhúzta.
Kert gyérítésbe a lehető legjobb választás,mert keskeny,és elfér a sorok között.
A fogyasztása nevetségesen kevés...ilyen MTZ fanok azt hiték poénkodom,mikor azt mondtam,én ebből az erdőből a 3 köb fával 5 lityi olajból megfordulok.
OK,hogy ők elvittek 5-6 öböt,de 20 literbe fájt a karika.
Ja....és még úszni is tud!!!
Ez csak egy ág daraboló de a 20 ló könnyedén viszi. Nem nagyon tudok róla , hogy a "japósok" közül valaki fő állásba kijárna az erdőbe, én szoktam csak de én is csak darálni.
Osztatlan közösben van erdőnk, kb 3.5 hektár.
Ebből kb 2 hektárt levágtak idén. Ez nyaras erdő, vágásérett, de a nyár sorok között akác sorok vannak.
Ezeket az akác sorokat vágtam én, illetve a nyárnak a gallyfa eltakarítását csináltam.
Próbálkoztam nagy trakit fogadni. azt megpakoltuk 4-en otthon pedig leborított. De nem tudtak jönni a nagy gépekkel, nem értek rá.
Ekkor kezdetm hordani a saját trakimmal. Ami 1.2-es Lada motor, összkerék, 3.5 tonnás 1 tengelyes közelítő kocsi.
Illetve van még egy TZ4K-m, ami most nem jó, motor felújítás kell nála, megszorult a főtengely is.
Az ágaprítót amit linkeltél valamiért nem tudom megnézni.
jól látod, a lóerő önmagában semmit se árul el a vonóerőről, ahogy a tömeg sem.
fontosabb a lóerőnél és az össztömegnél a tömegeloszlás, és a megfelelő fajlagos talajterelés :)
meg a józan ész, hogy hogyan van csatolva a vontanti kívánt dolog.
gyérítésben előközelítésre elég a t-25.
15-20 centi tőátmérőjű nyarasokban megteszi.
a vtz sokkal sokkal erősebb, de valóban az összekrék miatt.
egyben nem fog elhúzni véghasználat érett fákat,
tőmelletti felkészítéssel viszont teljes mértékben befogható.
a legtöbben akik erdővel foglalkoznak nemigen építenek ki géplépcsőt.
vékony állományba nem megyek nagy géppel, vastagba meg kis géppel.
ha leírod milyen erdőkbe, mit és hogyan akarsz csinálni akkor tudom megválaszolni hogy megfelelő e neked a t-25 vagy sem.
mi kifejezetten a maceráns erdőkre szakosodtunk, olyanokra amik mindenkinek csap púp lenne a háta közepén.
ez azt jelenti mondjuk hogy nyár/kőris elegyből kőris gyérítés.
ott egy 50 es mtz nemigen tud mocorogni, nemtudsz megfordulni, tolatni vele lassú lenne. és nincsen akkora teher hgy a kis vtz ne bírkózna meg vele könnyedén. az irányváltó miatt háttal is fürge, teljesen jó oda, keskenyebb is mint az 50 es mtz. az állomány óvás miatt a teljes szálban való hosszúfás közelítés megoldhatatlan lenne amúgy is. vontatás közben megsértené a többi fa kérgét. ezért tő mellett készítünk fel mindent, rövidfás közelítést használunk csak.
véghasználatban is erőltetjük a tőmelletti felkészítést.
a vtz ott is inkább csak döntés irányításhoz kell, szintén a méretei lehetővé teszik hogy könnyeb be tudjon állni oda ahova kell, a csörlővel pedig segítjük a döntés irányítást ha kell.
Zöldjuhar írtás nyarasból, szintén értelmetlen szálában közelíteni, darusgép nem fér el kényelmesen.
ott úgy dolgozunk hogy 1 fűrészre jut 2 ember.
egy vágja, és rendes hosztoló szalaggal egyből 2 méteresre darabolja is a fát. a párja segít dönteni, és a méretre vágott fát forgatja össze.
úgy néz ki a dolog, hogy a fölre letesz 2 darab fát, egymástól nagyjából másfél méterre. erre keresztben kezdi el feltermelni a 2 méteres tüzifát, ha túl messziről kellene hordani akkor másik rakást csinál.
amikor a tzv jön érte akkor rátolat, a csörlő kötelét egy bottal áttolják a kupac alatt, átkötik az egészet. ezt utánna a csörlővel megfeszítjük, és már mehet is. nem szükséges a földről felemelni. így egy kanyarban a vtz nagyjából egy erdei köbmétert tud kihúzni. ezt a rakodóhelyen daruval teszem sarangba, egy fő igazít rajta ha kell.
egy nap durván 30 erdei köbméterrel boldogul így el kényelmesen, kevesebb mint 20 liter gázolajjal. ezek a juhar fák túl vékonyak ahoz hogy tüzifán kívül más legyen belőlük. nyilván ezekben az erdőkben a kitermelés ára elég magas.
a t-25 is megtudja ezt csinálni csak kicsit kevesebb fával, és nincsen szervó. így egy kissé azért megdolgoztatja a traktorost :)
most előközelítünk fenyvesben, túl foghíjas a szabványos tőmelletti felkészítéshez. véghasználati erdő, de elég silányka. 0.4 köb egy átlagos fa benne. itt ledöntik, leágazzák a fát, a vtz csak annyit vonszol rajta hogy 3 sor mélyről egyvonalba kerüljön a fák töve. ezt követi majd ha levágtuk az egészet a hosztolás, utánna darusgép fogja kivinni placcra a már méretrevágott fát. ide már kevés lenne a t-25 vonóerőben.
de ha valamiért mégis azzal kellene mennem, akkor nem a gép vonóerejére támaszkodnék, hanem a csölrő erejére.
1 fő döntő, 1 traktoros, és 1 fő segéd -hol traktor, hol döntő mellet, ahogy a helyzet adja magát- itt az előközelítésben napi brutto 60 köbméter fát mozgat meg, a vtz szinte alapjáraton megy.
ide 52 es mtz jobb lenne, de olyanom nincsen, a 82 es meg túlzás, nem lenne több a termelés csak a fogyasztás.
gyakorlatilag a DFU-451 helyett lehet a vtz-t használni, kb. erdőn ugyanazt tudják. a DFU olcsóbb, de lévén hegyi körülményekre tervezett gép, a hasmagassága kisebb. itt nálunk folyton felülne tuskóra.
kijárná mellőle a földet, hiába vágnánk vissza a földig, folyton járkálni kéne utánna visszavágni újra a tuskót. néha a vtz-vel is megesik.
a t-25 váltótársa a vtz-nek nálam, ő a tartalékos hadosztály.
nyilván nem bír annyit dolgozni mint egy 50 es mtz, vagy egy t-30 as, vagy egy vtz. ez munka függő.
de mondjuk egy kis pótkocsival 2 erdei köbméter fával gyakorlatilag bárhol eltud menni, vittem így ki erdőből fát. sokmindenre jó egy t-25 ös, de azért ez nem azt jelenti hogy ki tud 1:1 ben váltani egy összkerekes masinát. Azonkívül a vtz és a t-25 is csak akkor használható ha józan eszű, fizikát jól ismerő gépész ül rajta.
összegezve eggyik sem az erdészet általánosan használható traktora.
sorköz művelésre tuskózott területen kifejezetten jók, de pontosítani kell hogy mire akarod használni.
a "hagyományos" valaki valahogy elvágja tőben a fát, aztán kivonszoljuk a halál náthás f*****a , aztán majd ott valaki egy bottal kiszerencsétlenkedi méretre, majd megint valaki egy medveölő méretű fűrésszel, majd kalóriát nem sajnálva kézzel rakásoljuk dologhoz a t-25 nem alkalmas, a vtz is csak korlátozott fa méretig. oda 52 es mtz kell.
azokban az erdőkben ahol ez lenne a megfelelő technológia ott a rönk részét a fának (22 centi átmérő) külön választjuk. tehát a vtz vagy rönknek valót, vagy rönkméretnél kisebb fát vonszol. a placcon meg daru rakodik, rönköt és sarangolni valót is.
önmagában sajnos nem lenne elég a feladathoz, nem emel elég magasra ahhoz hogy rönköt lehessen vele értelmes magasságra összetolni. LKT-nak való állományba így darussal együtt viszont jól működik. amit rönkcsipesszel a 82 es belarus nem bír el, azt még elvontatja a vtz. annyiból jobb ez így, hogy a darusgép kiváltja a kézi rakodást, csak minimális igazítást kíván. 50 centi tőátmérőig lehet vele nyarasban hatékonyan vonszolni így, 200 méter az a távolság amikor még érdemes. utánna már nem. placcra kell 2 ember + darusgép és kezelője, egy a vtz be, és egy döntő. placcon természetesen minden fűrészes magának hosztol, erre kitalált szalaggal. (nem sima mérőszalaggal, nem bottal.)
ágdarálóm nincsen, de dolgoztam bérbe a vtz-vel darálást.
http://aprod.hu/hirdetes/glo-w8-es-glo-w10-es-th-8-agdaralo-faapritogep-IDN8z.html
ilyesmi szerkezet volt az is, de belement a 15 centis fa.
kiváncsiságból kipróbáltuk zöldjuharral, a vtz simán vitte a legnagyobb méretet ami belefért. ebből egy kisebbet, mondjuk ami 10 centi átmérőig kell hogy bírjon, szerintem a t-25 is teljesen lazán elbír.
70 centis körfűrészem az van hozzá, aminek 350 es kardán fordulat kell.
na ennek a szíjtárcsáin kellett kicsit állítani, annyit vettünk le belőle hogy ez 450 es fordulatra hízott. innentől akácot kuglizni rémesen gyorsan lehet vele. 2 fő egy kamionra való, 20 tonna akácot alig 5 óra alatt szép kellemesen feldolgozott 30 centis kuglira, pihenővel mindennel együtt.
gázolaj tényleg alig fogyott szinte. megkockáztatom hogy jobban jártam mint egy vellanyos körfűrésszel. az olcsóbban vág, de nem önjáró.
ha gondolod, akkor írd le mit akarsz vele pontosan csinálni, milyen terepviszonyok közt, milyen méretű fákkal dolgoznál, és pontosan mit, és akkor tudok csak segíteni. nem csak traktor választásba, hanem a rá való eszközben is.
Én nem veszem bele vauzásnak, remélem a T25-ös törzstagok sem haragszanak meg.
Nézem a japán trakikat is és olvasom a fórumot is a témában.
Aláírom, hogy keveset esznek a japó trakik, de drágák, drága a javítás, és rendszám nélkül is belekarcolnak 1.5 millióba 20-22 le körül.
Jó a videó, de nem gondolom, hogy egy 16-18 le-s japán traki /kb 1 milláért/ erdei talajon elhúz nekem 20-25 mázsa fát egy 5 mázsa súlyú /üresen/ pótkocsival.
Bocs ,hogy bele vauzok. Azt alá írom ,hogy a japán traki könnyű de nem biztos hogy gyengék ez típus függő és nagyon megbízhatóak elég pici fogyasztással.
Láttam erdőn hogy kínozzák az MTZ 50-es trakikat.
2 keréken, tépve, szaggatva.
Jó lenne egy kis fogyasztású, olcsón fenntartható traki az erdőre.
De a T25-ös csak hátsó hajtású.
A T30-as vagy fél millával drágább.
A japán trakik könnyűek, gyöngék és drágák.
A kínaitól félek, mert kínai.
Most egy összkerekes házi barkácsolt géppel dolgoztam, de az meg vagy megy, vagy nem.
Anyival jobb hogy auto mata az eleje és arra mész amerre kormányzol,föleg ha levan sújozva és nem diferál le az eleje hanem egyfojtában hajt méghogyha forgatod a kormányt akkor is .
Igen a fékszelepben benne van a rugó a kapcsolodási pont csak anyit mozdul hogy rendes fékhatás jöjjön létre még a traktor fékezése elött tehát a pot elöbb fékezödik mint a traktor , megprobálok fotót készitteni róla..
Szeki!
Egy olyan kép kellene arról a részről, amin jól látszik, a csatlakozási pont a fékszelep és a fékkar résznél. A gyári rugó az megmaradt a fékszelep rudazata alatt?
Üdv szeki vagyok én is csak jokat mondhatok e kis gép csodákrol,két évig csak az erdöt jártam a vtz m el van hozzá egy 3,5t ás pot kocsi,hordtam vele a különbözö minöségü mennyiségü fát én már vissza felé jöttem mire a 80as mtz kikászálódott az erdö böl,énis az ártérböl hordtam a fát,Mohács szigeti vagyok szinte a duna mellett lakunk az ártöltés vállaszt el minket 800m...
jaja.
leginkább vadszőlővel benőtt, elhanyagolt ártéri nyarasok gyérítésére vagyok berendezkedve.
van mtz-m is, de legelégedettebb a vtz vel és a t25 el vagyok.
itt tényleg mostohák a körülmények, és le a kalappal, a technika bírja.
a kettőre együtt nincsen annyi küöltségem mint az mtz re.
és sárban is jobban boldogulnak.
ha kicsit jobban figyeltek volna a kivitelezésnél (lásd.. miért nincsen ezeknek létraváza... sok tömeget fel lehet pakolni de mindnek gyengéje a kuplungház... mert minden azt feszítni...) akkor bomba biztos kis masinák lennének az órmótlan kinézetükkel és esetlen arányaikkal.
persze, a vtz is gyengébb mint az mtz.
nem visz egyszerre annyit.
de egyrészt nemigen vonszolunk, max előközelítünk darus pót viszi az anyagot. ugyanakkor, ezek irányváltósak, kisebb a fordulókörük, fürgébbek. próbáltam mtz-vel előközelíteni de a t-25 is lépést tud vele tartani, csak kevesebb mint fele annyi üzemanyagból. meg kevesebb meghibásodással.
namost ezeket az erdőket úgy képzeld el hogy tuskózás nélkül lettek telepítve. a sűrű növényzetben akármikor rámehetsz egy 20 centi magasan kiálló tuskóra, vagy belemehetsz egy kráterbe amit egy gyökerestül kifordult fa hagyott maga után. Ezek az erdők évente legalább egyszer közel méteres vízalá kerülnek pár napra. a lerakott hordalék nagyon gazdag talaj, de egyben az a fajta igazi ragadós vendégmarasztaló maszlag ahol nehéz gépek nem boldogulnak.
nehéz alatt a t-150 et meg az lkt-t értem.
féltem elsőre ezekkel nekifutni, de sokezer köbméter után nem bántam meg a dolgot.
Még múltkor írtad, hogy nagyon melegedik az olaj. Jobb oldalt az olajnyomás szabályzónál nézted, hogy a csap merre felé van fordítva? Előfordulhat, hogy ki van kapcsolva a plusz olajhűtő radiátor. Ha a nyíl felfelé mutat, akkor be van kapcsolva, ha viszont lefelé, akkor ki van kapcsolva.
25322 hozzászólás
Válasz #15026. hozzászólásra
Ez egy oktató film.
Válasz #15021. hozzászólásra
Köszi. Sikerült.
Nekem csak a zöld színűek nyilnak meg símán.
Szerintem ez a technika nagyon gáz. Kimondottan baleset veszélyes.
Más. Valaki próbált már erdőn gallyat, rőzsét hótoló lappal összetolni a Vlagyival?
De a cigi mindig ott van.
Válasz #15019. hozzászólásra
még rugdalja is 
Válasz #15019. hozzászólásra
A modern Ben Hur-ban ilyen lenne Messala kocsija.
Válasz #15020. hozzászólásra
Simán nyisd meg. Smile nélkül.
Válasz #15020. hozzászólásra
Ki húzom és fent a keresőben be illesztem.
Válasz #15019. hozzászólásra
Hogy kell megnyitni?
Válasz #15016. hozzászólásra
Nálam a domborzat nem gond.
Ha nem lenne a dunai töltés a gyerekeknek nem lenne télen hol szánkózni.
http://www.youtube.com/watch?v=WZ8zR1P7XCU#t=30
Válasz #15013. hozzászólásra
Üdv. ludwig!
Én most fordítottam lefelé. Így felmelegszik olyan 70 fok környékére erősebb terhelés alatt. Az jó is úgy. Elég gyorsan visszahűl ebben a hideg időben a dekniben.
Válasz #15012. hozzászólásra
Szia!
Nem veszem beszólásnak az írásodat.
Lehet venni olcsóbban is ilyen gépeket csak, ahogy a hirdetéseket nézegetem eléggé lepusztult állapotba vannak.Sajnos 4-500ezerért papír, műszaki nélkül olyanokat lehet venni amire még jócskán kell költeni.De, ha ezek nélkülözhetők mint {pl:erdőre mint neked is} akkor megéri.
Erre felénk csak, LKT és UE28-as vagy nagyobb gépek élnek meg a domborzat és a talajviszonyok miatt.
Ej fiuk ezt szeretem amikor ennyien vagytok.
Válasz #15006. hozzászólásra
Nagyon jó kis gép igazad van erdőre is jó csak sokan le nézik
Válasz #14969. hozzászólásra
üdv ápri!
bocsánat hogy ilyen későn válaszolok de, felfele van a nyíl..amúgy ma is dolgoztam vele olyan 6-7 fok volt nálunk. nem raktam be a szűkítőt se semmit. meg se mozdult a hőfok mutató.igaz nem kemény munkát.
Válasz #15011. hozzászólásra
Szia Gerimur!
Remélem nem értettél félre, én nem akartam "beszólni" a T25 tulajoknak, főleg, hogy sokan ennyit segítenek nekem a fórumról.
Csak az utóbbi években tényleg felmentek az árak.
A japó trakikról nem is beszélek, azok már arany áron mennek.
Szerinted van még elfekvőben alkalmi vétel Vlagyira "kisöregnél", vagy be kell vállalni a 8-900 ezres vételárat?
Szerintem nem túlárazottabbak mint a japán traktorok, bár tény és való az utolsó pár évben megugrott az áruk. Én tuti nem adnám el mert, amire nekem kell bőven megfelel. Ugyan ezt a munkát amit végzek vele egy 18-20Le-ős japán trakival is eltudnám végezni. Csak a traktor került volna a duplájába. Hátránya hogy, a Tlt csak 540-es.Lehetne kettő vagy három fokozatú.
Nem nézem le egyik típust sem, mindenki olyan gépet vesz amivel a munkáját eltudja végezni vagy amit a pénztárca enged. Ha kinövi akkor vesz nagyobbat,márkásabbat, szebbet,jobbat. Egy biztos, ezek a gépek párjukat ritkítják.
Válasz #15009. hozzászólásra
Szerinted nem túlárazottak a T25-ösök mostanság?
8-900 ezertől kezdődnek és kérnek 1 milla fölött is értük.
Nem látok jó /olcsó/ vételt. Ennyire elkapkodják?
Vagy az eladók kitartják az árát és nem engednek?
Válasz #15008. hozzászólásra
Üdv. Attila!
T-25 az nagyon jó választás lenne, súlyokat érdemes a hátsó kerekre tenni, nekem nagyon bevállt! A súlypontja is jobb lesz a gépnek. Én 40 kg -ot raktam kerekenként hátulra, de 80 lenne az ideális.Akkor az már felérne egy T30, VTZ elsőhajtásával!
Válasz #15007. hozzászólásra
Javítom magam. Addig kattintgattam ide-oda, hogy bejöttek a régi hsz-ok. Már nézem is a képeket.
Válasz #15006. hozzászólásra
Ez nagyon durva!
Minden elismerésem!
Esetleg meg tudod mondani hol lehet megnézni a fórumon a többi erdei képed?
Válasz #14993. hozzászólásra
Itt vagyok ,itt vagyok!
1x volt hol nem volt,volt 1x 1 erdő,ahová az üveghegyen túlról Vlagyival jártam fáért!
Tény,hogy sokan leszólják, nem erdőre való,nem ér semmit,stb,stb.
Jómagam,és sokan mások ezzel persze nem értenek 1-et,mivel megtapasztalták mire is képes eme technika.
Sokszor leírtam,és képeket is tűzdeltem a sorok közé,mire is képes az erdőn a paripa.
PTSZ-2-es kis kocsira bő 3 erdei köböt raktam,és ezt mindenféle körülmények útviszonyok között elhúzta.
Kert gyérítésbe a lehető legjobb választás,mert keskeny,és elfér a sorok között.
A fogyasztása nevetségesen kevés...ilyen MTZ fanok azt hiték poénkodom,mikor azt mondtam,én ebből az erdőből a 3 köb fával 5 lityi olajból megfordulok.
OK,hogy ők elvittek 5-6 öböt,de 20 literbe fájt a karika.
Ja....és még úszni is tud!!!
Válasz #15004. hozzászólásra
Gondolom, hogy a TZ4K-nál erősebb a Tied.
Én próbáltam húzni a 3.5 tonnás kocsit a TZ4K-val de nem bírta.
Jókora rakomány a szalma.
Milyen nehéz a trakid? Milyen nehéz lehet egy bála szalma, kb 20kg?
Válasz #15003. hozzászólásra
Szerintem el húzná. A TZ4K-nál biztos hogy többet el visz. Dobok egy képet igaz,hogy nem va de 72 bála szalmát röhögve vitte.
Válasz #15002. hozzászólásra
Nekem már megvan az aprítom, egy Epple 933-as. Csak az nem kardán hajtásos, hanem villany motoros.
Szerinted a trakid elhúzná a pótkocsim rakottan?
Válasz #15000. hozzászólásra
Ez csak egy ág daraboló de a 20 ló könnyedén viszi. Nem nagyon tudok róla , hogy a "japósok" közül valaki fő állásba kijárna az erdőbe, én szoktam csak de én is csak darálni.
Válasz #15000. hozzászólásra
Ez a traki.
Így vágtam a fát.
Egy pótkocsi fa.
Válasz #14998. hozzászólásra
Ez nagyon korrekt volt. Köszönöm szépen.
Osztatlan közösben van erdőnk, kb 3.5 hektár.
Ebből kb 2 hektárt levágtak idén. Ez nyaras erdő, vágásérett, de a nyár sorok között akác sorok vannak.
Ezeket az akác sorokat vágtam én, illetve a nyárnak a gallyfa eltakarítását csináltam.
Próbálkoztam nagy trakit fogadni. azt megpakoltuk 4-en otthon pedig leborított. De nem tudtak jönni a nagy gépekkel, nem értek rá.
Ekkor kezdetm hordani a saját trakimmal. Ami 1.2-es Lada motor, összkerék, 3.5 tonnás 1 tengelyes közelítő kocsi.
Illetve van még egy TZ4K-m, ami most nem jó, motor felújítás kell nála, megszorult a főtengely is.
Az ágaprítót amit linkeltél valamiért nem tudom megnézni.
Válasz #14996. hozzászólásra
jól látod, a lóerő önmagában semmit se árul el a vonóerőről, ahogy a tömeg sem.
fontosabb a lóerőnél és az össztömegnél a tömegeloszlás, és a megfelelő fajlagos talajterelés :)
meg a józan ész, hogy hogyan van csatolva a vontanti kívánt dolog.
Válasz #14989. hozzászólásra
gyérítésben előközelítésre elég a t-25.
15-20 centi tőátmérőjű nyarasokban megteszi.
a vtz sokkal sokkal erősebb, de valóban az összekrék miatt.
egyben nem fog elhúzni véghasználat érett fákat,
tőmelletti felkészítéssel viszont teljes mértékben befogható.
a legtöbben akik erdővel foglalkoznak nemigen építenek ki géplépcsőt.
vékony állományba nem megyek nagy géppel, vastagba meg kis géppel.
ha leírod milyen erdőkbe, mit és hogyan akarsz csinálni akkor tudom megválaszolni hogy megfelelő e neked a t-25 vagy sem.
mi kifejezetten a maceráns erdőkre szakosodtunk, olyanokra amik mindenkinek csap púp lenne a háta közepén.
ez azt jelenti mondjuk hogy nyár/kőris elegyből kőris gyérítés.
ott egy 50 es mtz nemigen tud mocorogni, nemtudsz megfordulni, tolatni vele lassú lenne. és nincsen akkora teher hgy a kis vtz ne bírkózna meg vele könnyedén. az irányváltó miatt háttal is fürge, teljesen jó oda, keskenyebb is mint az 50 es mtz. az állomány óvás miatt a teljes szálban való hosszúfás közelítés megoldhatatlan lenne amúgy is. vontatás közben megsértené a többi fa kérgét. ezért tő mellett készítünk fel mindent, rövidfás közelítést használunk csak.
véghasználatban is erőltetjük a tőmelletti felkészítést.
a vtz ott is inkább csak döntés irányításhoz kell, szintén a méretei lehetővé teszik hogy könnyeb be tudjon állni oda ahova kell, a csörlővel pedig segítjük a döntés irányítást ha kell.
Zöldjuhar írtás nyarasból, szintén értelmetlen szálában közelíteni, darusgép nem fér el kényelmesen.
ott úgy dolgozunk hogy 1 fűrészre jut 2 ember.
egy vágja, és rendes hosztoló szalaggal egyből 2 méteresre darabolja is a fát. a párja segít dönteni, és a méretre vágott fát forgatja össze.
úgy néz ki a dolog, hogy a fölre letesz 2 darab fát, egymástól nagyjából másfél méterre. erre keresztben kezdi el feltermelni a 2 méteres tüzifát, ha túl messziről kellene hordani akkor másik rakást csinál.
amikor a tzv jön érte akkor rátolat, a csörlő kötelét egy bottal áttolják a kupac alatt, átkötik az egészet. ezt utánna a csörlővel megfeszítjük, és már mehet is. nem szükséges a földről felemelni. így egy kanyarban a vtz nagyjából egy erdei köbmétert tud kihúzni. ezt a rakodóhelyen daruval teszem sarangba, egy fő igazít rajta ha kell.
egy nap durván 30 erdei köbméterrel boldogul így el kényelmesen, kevesebb mint 20 liter gázolajjal. ezek a juhar fák túl vékonyak ahoz hogy tüzifán kívül más legyen belőlük. nyilván ezekben az erdőkben a kitermelés ára elég magas.
a t-25 is megtudja ezt csinálni csak kicsit kevesebb fával, és nincsen szervó. így egy kissé azért megdolgoztatja a traktorost :)
most előközelítünk fenyvesben, túl foghíjas a szabványos tőmelletti felkészítéshez. véghasználati erdő, de elég silányka. 0.4 köb egy átlagos fa benne. itt ledöntik, leágazzák a fát, a vtz csak annyit vonszol rajta hogy 3 sor mélyről egyvonalba kerüljön a fák töve. ezt követi majd ha levágtuk az egészet a hosztolás, utánna darusgép fogja kivinni placcra a már méretrevágott fát. ide már kevés lenne a t-25 vonóerőben.
de ha valamiért mégis azzal kellene mennem, akkor nem a gép vonóerejére támaszkodnék, hanem a csölrő erejére.
1 fő döntő, 1 traktoros, és 1 fő segéd -hol traktor, hol döntő mellet, ahogy a helyzet adja magát- itt az előközelítésben napi brutto 60 köbméter fát mozgat meg, a vtz szinte alapjáraton megy.
ide 52 es mtz jobb lenne, de olyanom nincsen, a 82 es meg túlzás, nem lenne több a termelés csak a fogyasztás.
gyakorlatilag a DFU-451 helyett lehet a vtz-t használni, kb. erdőn ugyanazt tudják. a DFU olcsóbb, de lévén hegyi körülményekre tervezett gép, a hasmagassága kisebb. itt nálunk folyton felülne tuskóra.
kijárná mellőle a földet, hiába vágnánk vissza a földig, folyton járkálni kéne utánna visszavágni újra a tuskót. néha a vtz-vel is megesik.
a t-25 váltótársa a vtz-nek nálam, ő a tartalékos hadosztály.
nyilván nem bír annyit dolgozni mint egy 50 es mtz, vagy egy t-30 as, vagy egy vtz. ez munka függő.
de mondjuk egy kis pótkocsival 2 erdei köbméter fával gyakorlatilag bárhol eltud menni, vittem így ki erdőből fát. sokmindenre jó egy t-25 ös, de azért ez nem azt jelenti hogy ki tud 1:1 ben váltani egy összkerekes masinát. Azonkívül a vtz és a t-25 is csak akkor használható ha józan eszű, fizikát jól ismerő gépész ül rajta.
összegezve eggyik sem az erdészet általánosan használható traktora.
sorköz művelésre tuskózott területen kifejezetten jók, de pontosítani kell hogy mire akarod használni.
a "hagyományos" valaki valahogy elvágja tőben a fát, aztán kivonszoljuk a halál náthás f*****a , aztán majd ott valaki egy bottal kiszerencsétlenkedi méretre, majd megint valaki egy medveölő méretű fűrésszel, majd kalóriát nem sajnálva kézzel rakásoljuk dologhoz a t-25 nem alkalmas, a vtz is csak korlátozott fa méretig. oda 52 es mtz kell.
azokban az erdőkben ahol ez lenne a megfelelő technológia ott a rönk részét a fának (22 centi átmérő) külön választjuk. tehát a vtz vagy rönknek valót, vagy rönkméretnél kisebb fát vonszol. a placcon meg daru rakodik, rönköt és sarangolni valót is.
önmagában sajnos nem lenne elég a feladathoz, nem emel elég magasra ahhoz hogy rönköt lehessen vele értelmes magasságra összetolni. LKT-nak való állományba így darussal együtt viszont jól működik. amit rönkcsipesszel a 82 es belarus nem bír el, azt még elvontatja a vtz. annyiból jobb ez így, hogy a darusgép kiváltja a kézi rakodást, csak minimális igazítást kíván. 50 centi tőátmérőig lehet vele nyarasban hatékonyan vonszolni így, 200 méter az a távolság amikor még érdemes. utánna már nem. placcra kell 2 ember + darusgép és kezelője, egy a vtz be, és egy döntő. placcon természetesen minden fűrészes magának hosztol, erre kitalált szalaggal. (nem sima mérőszalaggal, nem bottal.)
ágdarálóm nincsen, de dolgoztam bérbe a vtz-vel darálást.
http://aprod.hu/hirdetes/glo-w8-es-glo-w10-es-th-8-agdaralo-faapritogep-IDN8z.html
ilyesmi szerkezet volt az is, de belement a 15 centis fa.
kiváncsiságból kipróbáltuk zöldjuharral, a vtz simán vitte a legnagyobb méretet ami belefért. ebből egy kisebbet, mondjuk ami 10 centi átmérőig kell hogy bírjon, szerintem a t-25 is teljesen lazán elbír.
70 centis körfűrészem az van hozzá, aminek 350 es kardán fordulat kell.
na ennek a szíjtárcsáin kellett kicsit állítani, annyit vettünk le belőle hogy ez 450 es fordulatra hízott. innentől akácot kuglizni rémesen gyorsan lehet vele. 2 fő egy kamionra való, 20 tonna akácot alig 5 óra alatt szép kellemesen feldolgozott 30 centis kuglira, pihenővel mindennel együtt.
gázolaj tényleg alig fogyott szinte. megkockáztatom hogy jobban jártam mint egy vellanyos körfűrésszel. az olcsóbban vág, de nem önjáró.
ha gondolod, akkor írd le mit akarsz vele pontosan csinálni, milyen terepviszonyok közt, milyen méretű fákkal dolgoznál, és pontosan mit, és akkor tudok csak segíteni. nem csak traktor választásba, hanem a rá való eszközben is.
Válasz #14996. hozzászólásra
Én nem veszem bele vauzásnak, remélem a T25-ös törzstagok sem haragszanak meg.
Nézem a japán trakikat is és olvasom a fórumot is a témában.
Aláírom, hogy keveset esznek a japó trakik, de drágák, drága a javítás, és rendszám nélkül is belekarcolnak 1.5 millióba 20-22 le körül.
Jó a videó, de nem gondolom, hogy egy 16-18 le-s japán traki /kb 1 milláért/ erdei talajon elhúz nekem 20-25 mázsa fát egy 5 mázsa súlyú /üresen/ pótkocsival.
Közületek használja valaki a gépét erdőn?
Válasz #14992. hozzászólásra
Szia!
Bocs ,hogy bele vauzok. Azt alá írom ,hogy a japán traki könnyű de nem biztos hogy gyengék ez típus függő és nagyon megbízhatóak elég pici fogyasztással.
Például ez csak egy 18 lovas gép
Válasz #14994. hozzászólásra
Bízhatsz a T-25-ben, raksz keréksúlyokat a hátsó kerekre, aztán már rendben is van!
Válasz #14993. hozzászólásra
Akkor bízok benne, hogy talán benéz és mesél.
Válasz #14992. hozzászólásra
Koppány tudna mesélni hogy aT25 mennyit bír az erdőben.
Válasz #14991. hozzászólásra
Láttam erdőn hogy kínozzák az MTZ 50-es trakikat.
2 keréken, tépve, szaggatva.
Jó lenne egy kis fogyasztású, olcsón fenntartható traki az erdőre.
De a T25-ös csak hátsó hajtású.
A T30-as vagy fél millával drágább.
A japán trakik könnyűek, gyöngék és drágák.
A kínaitól félek, mert kínai.
Most egy összkerekes házi barkácsolt géppel dolgoztam, de az meg vagy megy, vagy nem.
Nem egyszerű az erdei melóhoz gépet találni.
Anyival jobb hogy auto mata az eleje és arra mész amerre kormányzol,föleg ha levan sújozva és nem diferál le az eleje hanem egyfojtában hajt méghogyha forgatod a kormányt akkor is .
Válasz #14987. hozzászólásra
Szia.Fain a talaj. Milyen fajta a szőlő?
Válasz #14979. hozzászólásra
Helló!
Érdeklődnék, hogy nem hiányzik-e az erdei munkáknál az összkerék hajtás és ágaprító géped van-e a kis T25-höz?
Kb fél éve nézegetem a T25-ösöket erdei melóra /saját erdőbe/, de nem mertem belevágni, mert kevésnek találom a hátsó kerék hajtást.
Mennyivel jobb az összkerekes VTZ?
Nagyon szépen megy a kis doxa,szép kis gép.
http://www.youtube.com/watch?v=NrbbM-tf9DE
A galériámon meg birod nézni most lettek felrakva a képek.
Igen a fékszelepben benne van a rugó a kapcsolodási pont csak anyit mozdul hogy rendes fékhatás jöjjön létre még a traktor fékezése elött tehát a pot elöbb fékezödik mint a traktor , megprobálok fotót készitteni róla..
Válasz #14982. hozzászólásra
Szeki!
Egy olyan kép kellene arról a részről, amin jól látszik, a csatlakozási pont a fékszelep és a fékkar résznél. A gyári rugó az megmaradt a fékszelep rudazata alatt?
Üdv szeki vagyok én is csak jokat mondhatok e kis gép csodákrol,két évig csak az erdöt jártam a vtz m el van hozzá egy 3,5t ás pot kocsi,hordtam vele a különbözö minöségü mennyiségü fát én már vissza felé jöttem mire a 80as mtz kikászálódott az erdö böl,énis az ártérböl hordtam a fát,Mohács szigeti vagyok szinte a duna mellett lakunk az ártöltés vállaszt el minket 800m...
Sajna a minösége nem a leg jobb de teloval tudtunk csak meg fél ötkor értünk haza s már sötétedik is de lessz majd jobb minöségü munka menet közben..
Válasz #14980. hozzászólásra
Üdv. szeki!
Hú, fantasztikus, köszönöm!!
Szeki vagyok küldöm az ígért fotó helyett a videókat.
http://youtu.be/5Ll9tlQDqAY
http://youtu.be/dk-koK2OfME
http://youtu.be/n7vJVpj8LY0
http://youtu.be/hnldXW2VIGc
ITT MEGNÉZHETŐK A FÉK ÉS A T-16M ADAGOLÓJÁT.
Válasz #14970. hozzászólásra
jaja.
leginkább vadszőlővel benőtt, elhanyagolt ártéri nyarasok gyérítésére vagyok berendezkedve.
van mtz-m is, de legelégedettebb a vtz vel és a t25 el vagyok.
itt tényleg mostohák a körülmények, és le a kalappal, a technika bírja.
a kettőre együtt nincsen annyi küöltségem mint az mtz re.
és sárban is jobban boldogulnak.
ha kicsit jobban figyeltek volna a kivitelezésnél (lásd.. miért nincsen ezeknek létraváza... sok tömeget fel lehet pakolni de mindnek gyengéje a kuplungház... mert minden azt feszítni...) akkor bomba biztos kis masinák lennének az órmótlan kinézetükkel és esetlen arányaikkal.
persze, a vtz is gyengébb mint az mtz.
nem visz egyszerre annyit.
de egyrészt nemigen vonszolunk, max előközelítünk darus pót viszi az anyagot. ugyanakkor, ezek irányváltósak, kisebb a fordulókörük, fürgébbek. próbáltam mtz-vel előközelíteni de a t-25 is lépést tud vele tartani, csak kevesebb mint fele annyi üzemanyagból. meg kevesebb meghibásodással.
namost ezeket az erdőket úgy képzeld el hogy tuskózás nélkül lettek telepítve. a sűrű növényzetben akármikor rámehetsz egy 20 centi magasan kiálló tuskóra, vagy belemehetsz egy kráterbe amit egy gyökerestül kifordult fa hagyott maga után. Ezek az erdők évente legalább egyszer közel méteres vízalá kerülnek pár napra. a lerakott hordalék nagyon gazdag talaj, de egyben az a fajta igazi ragadós vendégmarasztaló maszlag ahol nehéz gépek nem boldogulnak.
nehéz alatt a t-150 et meg az lkt-t értem.
féltem elsőre ezekkel nekifutni, de sokezer köbméter után nem bántam meg a dolgot.
Válasz #14688. hozzászólásra
Ludwig!
Még múltkor írtad, hogy nagyon melegedik az olaj. Jobb oldalt az olajnyomás szabályzónál nézted, hogy a csap merre felé van fordítva? Előfordulhat, hogy ki van kapcsolva a plusz olajhűtő radiátor. Ha a nyíl felfelé mutat, akkor be van kapcsolva, ha viszont lefelé, akkor ki van kapcsolva.