- A FAO cukorárindexe decemberhez képest 6,8%-kal, az egy évvel korábbi szinttel szemben pedig 18,5%-kal esett vissza, mely főként a javuló globális ellátási kilátásoknak köszönhető – ez a Brazíliában általánosságban kedvező időjárási viszonyok miatt van és az indiai kormány döntése okán, hogy folytassák a cukorexportot.
A FAO cukorárindexe decemberhez képest 6,8%-kal, az egy évvel korábbi szinttel szemben pedig 18,5%-kal esett vissza – fotó: pixabay.com
A FAO növényiolaj-árindexe januárban átlagosan 153,0 pont volt, 9,1 ponttal (5,6 százalékkal) alacsonyabb az előző hónaphoz képest, mégis 24,9 százalékkal maradt az egy évvel ezelőtti szint felett. A csökkenést elsősorban a pálma- és repceolaj világpiaci árának csökkenése okozta, míg a szója és a napraforgóolaj jegyzése stabil maradt.
Hét egymást követő hónap emelkedése után a nemzetközi pálmaolajárak többéves csúcsokról csökkentek, nagyrészt a keresleti jegyrendszer miatt, míg a repceolaj ára mérsékelten csökkent 2025 elején. Ezzel szemben a szója- és napraforgóolaj-jegyzések stabilak maradtak; ezeket a dél-amerikai szójababtermesztő országok egyes részein tapasztalható kedvezőtlen időjárás miatti aggodalmak, illetve az erőteljes globális importkereslet támogatta – olvasható a FAO jelentésében.
A FAO húsárindexe januárban átlagosan 117,7 pont (1,4 százalék) volt, ami 1,7 ponttal (1,4 százalékkal) alacsonyabb a decemberi értéknél, miközben 8,9 ponttal (8,1 százalékkal) meghaladja az egy évvel ezelőtti szintet.
A csökkenést a juh-, sertés- és baromfihús alacsonyabb nemzetközi ára okozta, amely ellensúlyozta a szarvasmarhahús-jegyzések emelkedését.
- A juhhús ára enyhült, mivel az év végi ünnepek után csökkent a kereslet.
- Hasonlóképpen csökkentek a sertéshús árai az Európai Unióban alkalmazott alacsonyabb jegyzések miatt, ahol a ragadós száj- és körömfájás németországi kitörése több kulcsfontosságú importőr ország behozatali tilalmát váltotta ki, ami bőséges többletellátást eredményezett, amit tovább súlyosbítottak a téli szünetek alatt a vágóhidak bezárásából eredő elmaradások.
- Eközben a baromfihús ára enyhült, ami bőséges kínálatot tükrözött, különösen Brazíliából, ahol a versenyképes takarmányárak támogatták a termelést.
- Ezzel szemben a szarvasmarhahús világpiaci ára emelkedett, amit a kulcsfontosságú piacokról származó, tartósan erős importkereslet támogatott.
A FAO gabonaárindexe januárban átlagosan 111,7 pont volt, ami 0,3 ponttal (0,3 százalékkal) magasabb decemberhez képest, de még mindig 8,2 ponttal (6,9 százalékkal) elmarad az egy évvel korábbi szinttől.
- A búza exportárai januárban nagyon enyhén csökkentek, a hónap során kis mozgásokkal. Míg a gyenge importkereslet, amely számos nagy exportőr exportértékesítésének lassulásához vezetett, visszafogta az árakat, az Orosz Föderáció szűkebb kínálata és az Európai Unió egyes részein vegyes téli termésfeltételek nyújtottak támogatást.
- A kukorica világpiaci ára januárban emelkedett, két év után először haladva meg az egy évvel korábbi szintet. A felfelé irányuló árnyomás a szezonálisan szűkös kínálatból, az ültetés befejeztével Argentínában uralkodó kedvezőtlen körülményekből, Brazília fő terményének (safrinha) lassú fejlődéséből, valamint az Amerikai Egyesült Államok felülvizsgált, alacsonyabb kukoricatermeléséből és készlet-előrejelzéseiből eredt.
- Az egyéb durva szemek közül a cirok és az árpa világpiaci ára emelkedett, bár az árpa emelkedése csak marginális volt.
- Eközben a FAO All Rice Price Index januárban 4,7 százalékkal csökkent, mivel a bőséges exportálható készletek és az exportőrök közötti verseny továbbra is lefelé irányuló nyomást gyakorolt az árakra.
A FAO tejtermékár-indexe januárban 142,9 ponton állt, ami 3,3 ponttal (2,4 százalékkal) magasabb 2024 decemberéhez képest, és 24,3 ponttal (20,4 százalékkal) magasabb az egy évvel ezelőtti értékénél.
A sajt nemzetközi jegyzései emelkedtek a legnagyobb mértékben (7,6 százalékkal az előző hónaphoz képest) – fotó: pixabay.com
- A sajt nemzetközi jegyzései emelkedtek a legnagyobb mértékben (7,6 százalékkal az előző hónaphoz képest), tükrözve a növekvő globális importkeresletet a lassan élénkülő termelés és a főbb termelő országok erős belföldi kiskereskedelmi értékesítése közepette.
- Ezzel szemben a vaj nemzetközi ára tovább csökkent, annak ellenére, hogy az európai és óceániai élelmiszer-feldolgozók egyre nagyobb keresletet mutatnak.
- Mind a sovány, mind a teljes tejpor nemzetközi ára szintén csökkent, ami az európai termelés fellendülésének, valamint a lanyha belföldi és importkeresletnek tudható be.
Új előrejelzések a következő év főbb gabonanövényeiről
A FAO szintén pénteken tette közzé új Gabonakészletek és -igények gyorsjelentését, amely friss betekintést nyújt a 2025-ös termelési trendekkel kapcsolatban.
A téli búza vetési szezonja januárban ért véget az északi féltekén, és a korai jelzések arra utalnak, hogy Franciaországban, Németországban és az Egyesült Királyságban megnövekedett a bevetett területek nagysága, míg az Orosz Föderációban csökkent, melyet minden esetben az időjárási viszonyok befolyásoltak.
A kukorica betakarítása a déli féltekén 2025 második negyedévében fog kezdődni; e területen a korai jelzések szerint Argentínában és Brazíliában javult a hozam, míg Dél-Afrikában a rekordmagas kukoricaárak miatt bővült a kukoricával bevetett területek mértéke.
A FAO megemelte a 2024/25-ös világszintű gabonafelhasználásra vonatkozó előrejelzését, amely a becslések szerint 0,9%-kal, 2869 millió tonnára nőtt, elsősorban a kukorica takarmányozási célú felhasználásának várható növekedése miatt.
Az előrejelzések szerint a világ gabonakészletei 2,2%-kal fognak csökkeni 2025-ben a szezon végére, főként az Amerikai Egyesült Államok kukoricakészleteinek várható jelentős zsugorodása miatt. A gabonafélék teljes felhasználása világszinten 2024/25-ben várhatóan esni fog, de továbbra is a „kényelmes” 29,8%-os szinten marad.
A FAO megemelte a 2024/25-ös világszintű gabonafelhasználásra vonatkozó előrejelzését – fotó: pixabay.com
Az előrejelzések szerint 2024/25-ben a gabonafélék nemzetközi kereskedelme az előző évhez képest 5,6%-kal, 483,5 millió tonnára csökken, főként az árpa, kukorica és búza iránti alacsonyabb kínai kereslet miatt.
A FAO szintén felülvizsgálta a 2024-es globális termelésre vonatkozó előrejelzését, azt 2841 millió tonnára csökkentve, amely 0,6%-os visszaesést jelent 2023-hoz képest. Az új előrejelzés a kukoricatermelés jelentős fogyatkozását tükrözi az Amerikai Egyesült Államokban, ahol a szezonvégi csapadék visszafogta a termést. Ugyanakkor a kínai, mali, nepáli és vietnami rizstermelésre vonatkozó hivatalos becslések felülmúlták a várakozásokat, ezzel a 2024/25-ös évre 539,4 millió tonnára téve a globális rizstermelési előrejelzést, amely 0,9%-os éves növekedést és történelmi csúcsot jelent – írja a jelentés.
További részletek itt olvashatók.
Indexkép: pixabay.com
_fill_540x300_0.jpg)
