Synsepalum dulcificum a tudományos latin neve a magyarul csodagyümölcsnek vagy csodabogyónak nevezett különleges gyümölcsnek. Ha eszünkbelőle egy szemet, utána a savanyú citromot édesnek, a kelbimbót pedig mogyoróízűnek érezzük – írja a termeszeti.hu.

Ghána bennszülött törzsei évszázadok óta arra használják a növényt, hogy a savanyú, fanyar gyümölcsöket, ételeket, italokat édesítsék vele. A gyümölcsben található egy miraculin nevű fehérje, amely megváltoztatja az ízérzékelést. Ezt 1968-ban azonosították, akkor sikerült kivonni, majd tablettás kiszerelésben elérhetővé tenni. Mivel a gyümölcs rendkívül romlandó, nagyon nehéz nyersen hozzájutni.


A bogyónak alacsony a cukortartalma és enyhén édes íze van. Ha elfogyasztjuk a gyümölcs húsát, a miraculin molekula a nyelvünk ízlelőbimbójához kötődik, és alapvetően változtatja meg az ízérzékelésünket. Innen ered a csodagyümölcs elnevezés. A hatás az elfogyasztott gyümölcs mennyiségétől függően 15-60 percig tart.

csodagyümölcs

Valóban csodagyümölcs – fotó: Shutterstock

Semleges pH mellett a miraculin a nyelv receptoraihoz kötődik és blokkolja azokat, amikor azonban csökken a pH, például savanyú ételek elfogyasztásánál, fehérjét köt meg, és aktiválja az édes ízlelőbimbókat, ami azt eredményezi, hogy a savanyú dolgokat is édesnek érezzük. Sőt, még az édesítőszerekkel szembeni ízérzékelésünket is megváltoztatja.

Annak köszönhetően, hogy a savanyú ételeket is édesnek érezzük, segítségünkre lehet abban, hogy kevesebb cukrot fogyasszunk, ezért a diétázók körében különösen népszerű a csodagyümölcs.