Hogyan készítsük elő a kertet?

A konyhakert gondozásához alapvetően nincs szükség magas fokú gépesítettségre, de azért egy rotációs kapa a talaj megmunkálásához jól jöhet. Ha ez nincs, és kölcsönkérni sincs kitől, akkor marad az ásó! 15-20 centiméter mélyen szükség lesz a terület felásására, ha van komposzt vagy szerves trágya, akkor annak kijuttatására. Gép nélkül kapával és gereblyével lehet egyenletesen eldolgozni a talajt.

konyhakert

Itt még szükség lesz gereblyézésre! – Fotó: Polgárné Sarok Edit

Ha esetleg műtrágyázásban gondolkodunk, akkor vegyük figyelembe, hogy a magasabb nitrogén-tartalmú műtrágyákhoz való hozzájutás erősen korlátozott február 1-től, erről korábban ITT írtunk.
A kert előkészítésről olvasd el korábbi cikkünket!

Mi kerüljön a konyhakertbe?

Márciusban, illetve április elején a hideget jól tűrő vetőmagokat lehet elvetni. A választék óriási, kezdők számára az alapkészlet a következő lehet:
-    gyökérzöldségek: petrezselyem, sárgarépa, jégcsapretek,
-    tépősaláta, fejes saláta, jégsaláta,
-   zöldborsó,
-    dughagyma, fokhagyma,

(Be)vetésre készen: zöldborsó, répafélék, saláta, dughagyma, fokhagyma – Fotó: Polgárné Sarok Edit

A jobb szerkezetű, morzsalékos talajra elsősorban a nagyon apró magokkal rendelkező növényeknek van szükségük, ilyenek a répafélék, a retek és a saláta. A magokat egy maximum 1-2 cm mély mélyedésebe kell szórni, kevés földdel takarni, és enyhén meg kell tömöríteni, például a gereblye "hátával".

Az apró magvakkal nincs könnyű dolgunk: ha túl sűrű a vetés, akkor később ritkítani kell, hogy megfelelően tudjanak fejlődni a növények. Ritkán, szemenként vetni azonban időrabló munka. Erre is van természetesen megoldás: elérhetőek vetőszalagos magok is. A szalagot csak le kell fektetni, majd földdel szükséges takarni.

A gyökérzöldségek sorába érdemes 50-80 centiméterenként saláta magot is vetni, mert a saláta hamarabb kel – Fotó: Polgárné Sarok Edit

A zöldborsót lehet mélyebbre, 4-6 cm-re vetni, de figyelni kell a megfelelő takarásra, a madarak hajlamosak felcsipegetni a földdel esetleg nem takart magvakat, ami miatt hiányos lesz a kelés, de a madarak számára is káros lehet a vetőmagok növényvédő szeres bevonata miatt.

A borsó vetését nem ajánlott későre hagyni, már a 2-3 fokos talajban is jól csírázik, a magas hőmérséklet hatására viszont a kényszerérés folyamata indul el, így az eredmény kis mennyiségű, zsengének nem mondható termés lesz. Most az utolsó pillanatban vagyunk a zöldborsó vetéséhez!

A gyerekek is szívesen segítenek (Vigyázat! Gumikesztyű használata ajánlott!) – Fotó: Polgárné Sarok Edit

A zöldhagymaként fogyasztandó dughagymát érdemes még mélyebbre ültetni, hiszen a kívánt minőséget elsősorban a minél hosszabb halványított szárrész adja, ami hosszabb lesz mélyebb ültetés esetén. A tőtávolság lehet 2-3 centiméter, hiszen néhány hét múlva már kikerülnek a földből. A tárolásra szánt hagyma esetében nagyobb távolságot szükséges tartani, hogy legyen elegendő hely a növekedéshez.

Több zöldséget szeretnék!

Természetesen jóval több zöldséget is el lehet ilyenkor vetni. Már lehet ültetni burgonyát is, sóskát, spenótot.
A krumpliültetéssel kapcsolatban nemrég a Nébih adott ki figyelmeztetést, miszerint csak ellenőrzött szaporítóanyaggal érdemes gazdálkodni, mert sajnos nagyon sok apróhirdetés kínál tavalyi, kertben szedett apró burgonyát ültetésre. Ezek a szaporítóanyagok azonban sokszor fertőzöttek, megfelelő mennyiségű termésre nem lehet számítani, munkánk kárba veszik.

A sóska esetében állandó helyet is ki lehet választani, mivel a sóska több éven keresztül újra kihajt.

A spenót hidegkedvelő és viszonylag igénytelen, viszont a vetéssel vigyázni kell, frissen forgatott talajba vetve nem jól kel, a talajt hagyni kell néhány napig ülepedni. A spenót termesztéséről korábban ITT írtunk.

Tavaly telepített sóska – Fotó: Polgárné Sarok Edit

Öntözés

A legjobb, ami ezután a vetéssel történhet: egy kiadós eső. Ha hiába várunk, akkor azonban nem szabad öntözőkannával locsolni a sorokat, az apró magok körül a talaj túlzott tömődését okozhatjuk, ami hiányossá teheti a kelést. Ha végképp nagy a szárazság, akkor esőztető locsolófejekkel érdemes pótolni a csírázáshoz szükséges nedvességet.

Gyümölcstermő fák és cserjék

Ebben az időszakban még a gyümölcsfák, vagy esetleg cserjék telepítése is szóba jöhet. A szaporítóanyagok kiválasztásához érdemes megfogadni a Nébih tanácsait. A meglévő gyümölcsfák lemosó permetezésével viszont lassan kifuthatunk az időből, legutóbb ebben a témában ITT írtunk.

A málna és a ribizli esetében fontos, hogy minimum 30-40 cm mélyen szükség van a talaj felásására az ültetés előtt.

Germersdorfi óriás cseresznye tavaszi lemosó permetezés előtt – Fotó: Polgárné Sarok Edit

Egyéb teendők

Most alkalmas az idő arra, hogy a cserepes növényeket átültessük, a rózsaféléket és a levendulát pedig meg lehet metszeni!

Évelő dísznövények tőosztására szintén sor kerülhet ezekben a hetekben.

Az eperágyás felfrissítését is érdemes most megkezdeni: gyomtalanításra és esetleg állományfrissítésre lehet szükség a túl nagyra nőtt tövek cseréjével!