Erről, a készülőben lévő rendelettervezetről is hallhattunk csütörtökön Zalaegerszegen, ahol a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat szervezésében "Helyi termék" címmel tájékoztató rendezvényre került sor az Alsóerdei Sport- és Élménypark konferenciatermében. A szép számú megjelentet a vendéglátó város nevében Balaicz Zoltán polgármester, majd Süle Katalin, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara általános agrárgazdasági ügyekért felelős országos alelnöke köszöntötte. Utóbbi kiemelte: a helyi termék nemcsak értéket teremt, hanem közösséget is épít, nem utolsósorban egészséges élelmiszer kerül általa az asztalra.
Dr. Gombik Zsuzsanna előadása közben – fotó: Horváth Attila
A köszöntők után szakmai előadásokra került sor, melyek közül minden bizonnyal a legfontosabb dr. Gombik Zsuzsanna, a Nébih főosztályvezetője "Megreformált élelmiszerláncok és élelmiszer-feldolgozás a helyi termékek piacra jutásában" című referátuma volt, melyben számos újdonságot és érdekességet hallhattunk. Ebből kiderült, hogy a napokban kezdődik a kistermelői rendelet módosításának társadalmi vitája, mely jelentős változásokat hoz a kistermelői élelmiszer-előállításban és értékesítésben. Az előadó elöljáróban hangsúlyozta: az uniós élelmiszerjog és a hazai élelmiszerlánc-törvény szerint a kistermelő ugyanúgy az élelmiszerlánc szereplője, élelmiszervállalkozó, mint bármely más szereplő, aki ilyen jellegű termék előállításával foglalkozik, következésképp ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá és a felelőssége is azonos. Függetlenül attól, hogy a kistermelők az üzemekhez képest rengeteg könnyítést kaptak. Arra is rámutatott, sokan összemossák az őstermelő és a kistermelő fogalmát, de nem ugyanaz, mert az őstermelő csupán egy adózási forma. Az őstermelő lehet kistermelő is, de a kistermelőnek nem kell feltétlenül őstermelőnek lennie.
A szakember kitért a falusi vendégasztal fogalmára, mint mondta, ez azt jelenti, hogy a kistermelő alkalmankénti jelleggel a maga által, saját alapanyagokból előállított élelmiszereket kínálhat vendégeknek, de ez semmiképpen nem lehet rendszeres és nem összekeverendő a falusi szálláshelyen történő étkeztetéssel.
A falusi vendégasztal nem azonos a falusi vendéglátással – fotó: pixabay
"Ami nagyon fontos: vannak engedmények a kistermelők számára, de a termékek kapcsán a nyomon követhetőséget mindig biztosítani kell" – szögezte le dr. Gombik Zsuzsanna.
A főosztályvezető beszélt a kis mennyiségű, helyi és marginális élelmiszer-előállítás és értékesítés higiéniai feltételeiről szóló AM-rendelettervezetről is, amit több jogszabály összefésülésével alakítottak ki. Mint elmondta, ebben jelentős, a kistermelőket érintő újítások is szerepelnek. Többek között módosul a kistermelő fogalma is, melynek értelmében már nemcsak természetes, hanem jogi személy is végezhet élelmiszer-előállítást. Az értékesítés köre bővül az interneten történő értékesítéssel, melynek keretében immár élelmiszert is értékesíthet kistermelő akár csomagküldő szolgálat igénybevételével is. Ez alól nyilván, kivételt képeznek a hűtést igénylő termékek, továbbá fontos előírás lesz, hogy gondoskodni kell az áru megfelelő becsomagolásáról is, hogy ne érhesse azt szennyeződés. Továbbá a csomagszállítót is tájékoztatni kell a csomag tartalmáról. De nemcsak a világhálón, hanem automatán keresztül és átadó pontokon is eladhatja áruját a kistermelő a módosítások értelmében.
Kidolgozták a kiskapacitású vágóhidak működésének szabályait is – fotó: pixabay
A jogalkotó továbbá az eddigi I-es üzemi kategória mellett létrehozott továbbit is, míg előbbi a korábbi kistermelői mennyiségi szabályozást tartalmazza, az új, II-es kategóriában a maximális mennyiségek átlagosan háromszoros bővítésére került sor. Ez tulajdonképpen már átmenet a klasszikus kistermelői és a komolyabb, üzemi forma között, szigorúbb előírásokkal, azonban az uniós szabályokat még ezzel sem kell teljesíteni. Például itt már külön helyiséget szükséges kialakítani az élelmiszer-előállításhoz megfelelően tisztítható padozattal, falazattal, megfelelő hűtőkapacitással és így tovább. Itt már szükség lesz szakképesítésre és HACCP-re is.
Újdonság és sokak igényét elégíti ki, hogy kidolgozták a kiskapacitású vágóhidak működésének részletes szabályait.
A szakemberek reményei szerint mindez megkönnyíti a kistermelői értékesítési tevékenységet.
Dr. Rományi Béla, az Agrárminisztérium osztályvezetője a hazai élelmiszergazdaság sajátosságait ismertette. Rámutatott: komoly probléma, hogy még mindig sok alapanyagot viszünk ki külföldre, a feldolgozott termékek importja pedig ehhez képest túl nagy. Ezért szükség lenne a feldolgozóipar további fejlesztésére, hogy a magyar alapanyagokat idehaza dolgozzuk fel.
A rendezvényre kistermelők is elhozták portékáikat, melyekből lehetett vásárolni – fotó: Horváth Attila
A nap további részében a Kislépték Egyesület elnöke, dr. Kujáni Katalin Olga Trendek, lehetőségek, eszközök, élet a nagybanin túl című előadásában pozitív példaként említette a francia gyakorlatot, ahol a termelők 28%-a a rövid ellátási láncokon keresztül értékesít, míg Magyarországon ez csupán 7%. Az egyesület célja, hogy ezt a számot növelje.
Végül Szegedyné dr. Fricz Ágnes független élelmiszerlánc-tanácsadó gyakorlati példákon keresztül mutatta be a helyes élelmiszer-jelölés módjait.
A rendezvényre kistermelők is elhozták termékeiket, melyekből lehetett vásárolni.
_fill_100x75_0.jpg)
_fill_360x200_0.jpg "Ezt tudják élesben a Väderstad gépei")
