Lakatos Zoltán, a gabonakereskedők, -feldolgozók és takarmánygyártók érdekeit képviselő Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója a Világgazdaságnak azt mondta: csökkent a piaci nyomás, amit az ukrán gabona okozott, ennek köszönhetően a nemzetközi tőzsdéken enyhén emelkedtek a gabonaárak – ez azonban itthon nem okozott változást. Tovább ront a helyzeten, hogy a tavalyi exportlassítás miatt elvesztettük piacaink egy részét.

Ugyanakkor a Gabonaszövetség számításai szerint 5,5-6 millió tonnás búzatermés várható, 550-600 ezer tonna – a korábbi várakozásoknál alacsonyabb – átmenő készlettel. Utóbbit az is felhizlalta, hogy Ukrajna irányából mintegy 450 ezer tonna búza érkezett.

Pánikhangulat a gazdáknál

"A takarmánykeverők és a malmok számára rossz financiális helyzetet teremt, hogy a kedvezményes NHP- (Növekedési hitelprogram) hitelek lejárnak, ami azt jelenti, hogy a bankok immár 18 százalékos kamattal kínálnak forrást a termés felvásárlásának és tárolásának finanszírozására, amit nem tudnak bevállalni" – mondta. Ezért továbbra is kérik az agrárkormányzatot, hogy lépjen az ügyben, enélkül ugyanis nagy baj lehet, mert a feldolgozók csak minimális készletet fognak vásárolni, a termelőknél marad rengeteg búza, és itthon fogja keresni a helyét, ami még inkább lenyomja az árakat.

gabona

Hiába mutatkozik szépnek a gabona, ha a piaca nem túl biztató – fotó: pixabay

Lakatos Zoltán néhol már pánikhangulatot is érzékel a termelőknél, amit jelez, hogy 60 ezer forint alatti árakról is hallani, a takarmánybúzánál pedig 50 ezer forint alatti ajánlatról is tud.

"Ezek nem reális árak, remélem, idáig nem fogunk visszamenni, mert az senkinek nem lenne jó, a termelői körnek pedig különösen nem" – tette hozzá.

A mostani helyzet alapján 58-60 ezer forint körüli induló árak várhatók az aratás kezdetekor, és hogy kínálati piac lesz. Az itthon fölöslegnek számító mennyiség ugyanis lényegesen meghaladja az exportlehetőségeinket, de még a maximális szállítási kapacitást is, ami 3 millió tonna kivitelét tenné lehetővé.


Romániában van esélyünk az ukránokkal szemben

A malmok is vesztettek exportpiacot, az éves 200 ezer tonna lisztkivitellel szemben idén 50-60 ezer tonnát fognak teljesíteni. Romániába most szinte lehetetlen beszállítaniuk, olyan alacsony árakat diktálnak az ukránok. A magyar exportőrök számára biztató lehet, hogy már most látszik: súlyos minőségi gondok lesznek a román újbúzával. A román piac „visszafoglalása" azért is lehetséges, mert az új szezonban az alacsony árakkal már a magyar búza is versenyképes, még az ukrán áruval szemben is – mondta a szakember.

Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) tanácsosa a lapnak elmondta: a termelők MOSZ-hoz eljuttatott beszámolói szerint az árak nagyon alacsonyan vannak, a legnyomottabb árak az árpára vonatkoznak – még tonnánként 35-38 ezer forintos ajánlatokról is számoltak be termelők, a legmagasabb ajánlatok pedig 50 ezer forintig mennek el.

Eltűntek a vevők a piacról

Búzára szintén tág határok között, 52-55 ezer forinttól 67-69 ezer forintig szólnak az ajánlatok. Csősz Tibor elmondása szerint ezek az árak még a kereskedők szerint is alacsonyak, ám arról is beszámolnak, hogy a vevők szinte eltűntek a piacról. Ennek egyebek közt az is az oka, hogy Magyarországon és az EU-n belül is csökkent az állatállomány, emellett még mindig nyomják a piacot az ukrán készletek is.

Ilyen helyzetben általában a tárolás mellett döntenek a termelők, most viszont legtöbbjüknél eladási kényszer alakulhatott ki a finanszírozási problémák miatt. Utóbbiak az idő előrehaladtával csak növekedni fognak, közben pedig már – a jórészt a tavalyi termés által elfoglalt raktárak miatt – arra is gondolni kell, hogy mi lesz az őszi betakarítású terményekkel.

A gabonapiacon tehát az látszik, hogy a termények többségénél visszatértek a Covid-járvány előtti árakhoz, miközben ez sem az inputpiacon, sem másutt nem történt meg. A megnövekedett termelési költségek a MOSZ számításai szerint hektáronként 500-700 ezer forintot tesznek ki, amit még a legjobb adottságokkal rendelkező termelők sem tudnak kitermelni, ezért az ágazat idén minden bizonnyal a túlélésre játszik.