A különböző gabonafajokat alapvető élelmiszereinkként, népélelmezési céllal termesztjük. Kiemelt jelentőségű kenyérfogyasztásunk eredményeként a megtermelt gabonanövényeink legnagyobb része a liszteszsákokban köt ki. De nem mind. Most azt derítjük ki, hogy mi lesz azokból a gabonákból, amelyeket nem kenyérsütéshez használunk fel.
A nemesítési és termesztéstechnológiai újítások miatt napjainkra már széles azon gabonanövények köre, amelyeket a legkülönfélébb formákban használhatunk fel. Az élelmiszerboltok polcain nagyon sokfajta liszt érhető el, de ezek mellett egyre nagyobb választékban megtalálhatóak a reggelire közkedvelt gabonafélék, granolák, zabpelyhek, müzlik, és a gabonákból készülő extrudált és puffasztott termékeke is – írja az egy.hu szerzője Amrein Tamásné Miskolczi Boglárka kertészmérnök.
.jpg)
A nemesítési és termesztéstechnológiai újítások miatt napjainkra már széles azon gabonanövények köre, amelyeket a legkülönfélébb formákban használhatunk fel – fotó: pixabay.com
Gersli, zab, köles
Reneszánszát éli a gersli is vagy más néven árpagyöngy, ami nem más, mint hántolt és méret szerint osztályozott árpa. Számtalan kedvező élettani hatása miatt sokan fogyasztják: magas rosttartalma csökkenti a vér koleszterinszintjét, pozitívan hat a vércukorszintre, segíti az emésztést, szabályozza a gyomorsav.termelést, emeli a szellemi és fizikai teljesítőképességet, erősíti az immunrendszert, lázcsillapító. Felhasználható rizs helyettesítésére, de készülhet belőle levesbetét, köret és sólet is.
Mivel a főzési ideje majdnem kétszerese a rizsének, ezért felhasználás előtt mindenképpen célszerű néhány órára beáztatni.
Szintén feltörekvőben van a zab: a korábban még a szegénységgel és nélkülözéssel összekapcsolódó zabkása ma már az egészséges életmód szimbóluma lett. A vegetáriánus életmód térnyerésének köszönhetően egyre népszerűbb a köleskása, és a köles-amaránt is említésre méltó: az amaránt magja a köleshez hasonlóan gazdag tápanyagokban, jelentős fehérje- és lizinforrás, továbbá gazdag káliumban, magnéziumban, kalciumban és vasban.
A vegetáriánus életmód térnyerésének köszönhetően egyre népszerűbb a köles – fotó: pixabay.com
A legtöbb gabona malátakészítés céljára is alkalmazható
A maláta a sörgyártás és az erjesztett szeszes italok (whisky, vodka) egyik legfontosabb alapanyaga, amit árpa, búza vagy más gabona csíráztatásával és szárításával állítanak elő. Maláta készítésekor az enzimképződés maximumánál megszakítják a csíraképződés folyamatát, így kapják meg az úgynevezett zöld malátát, amit az égetett szeszek gyártásában használnak fel. Amennyiben sör előállítása a cél, akkor az aszalással folytatják tovább a malátakészítést. Az aszalás során, a magasabb hőmérsékleten a maláta különböző alkotórészei olyan változásokon esnek át, amelyek jelentősen befolyásolják a készülő sör minőségét.
Gabonáink legnagyobb részét takarmányozásra is alkalmazzák: a le nem hántolt köles például baromfitakarmány, míg a rozs nagy tömegű szalmája az almozás mellett energiatermelésre, hőszigetelő építőanyagok gyártására is alkalmas.
Kukorica, búza, cirok
A globális felmelegedés miatt a leginkább veszélyben lévő termesztett gabonánk a kukorica, amelynek a különböző fajtáit és formáit csaknem minden iparágban megtalálhatjuk: készül belőle étkezési olaj, egyik meghatározó alapanyaga a konzerviparnak, fontos összetevője számos puffasztott és extrudált terméknek, a kukoricapehely bázisa, és olyan elterjedt alapanyagok készülnek belőle, mint a kukoricakeményítő, a kukoricadara vagy a kukoricakása.
Nem kell bemutatni a búzát sem, nem véletlenül nevezik királynak a többi gabona között. Számos termék alapja: liszt, dara, korpa készülhet belőle, de a búzacsíra, és a búzafű is elterjedt.
A kevésbé felkapott cirkot is érdemes megemlíteni, kiváló tulajdonságokkal és ígéretes jövővel rendelkezik. A szemescirok felhasználási területe főként takarmánygyártás, de az élelmiszerek előállítása során is találkozhatunk vele. A cukorcirkot évszázadokon át édesítőszerként használták cirokszirup és cirokmelasz formájában, de fontos szerephez juthat az alkoholos italok előállításában és cirokliszt készítésekor is, illetve még bioüzemanyag (etanol) is készülhet belőle.
Különleges formája a festőcirok, a Sorghum bicolor, amit már évszázadok óta használnak bőr, szövet vagy kosár festésére, színezésére. A színezőanyag a növény levélhüvelyéből nyerhető ki, és felhasználható a kozmetikumok gyártásától a textiliparon át az élelmiszeriparig számos területen.
A kevésbé felkapott cirkot is érdemes megemlíteni, kiváló tulajdonságokkal és ígéretes jövővel rendelkezik – fotó: pixabay.com
Ott vannak a kozmetikumokban is
Számos kozmetikum tartalmaz kiemelkedő biológiai hatással rendelkező gabona kivonatokat – ilyenek például a tönkölybúzát, kölest, zabot, amarántot vagy hajdinát rejtő bőrápolók. Szakemberek szerint a gabonafélék támogatják a sejtmegújulást, mérsékelik a bőrirritációt és képesek helyreállítani a lipoid egyensúlyt.
A boltokban kapható pattogtatott amarántmag kiváló lehet a húsok panírozásához.Érdemes megkóstolnunk a campa-t, azaz a tibeti árpa őrleményét, amit hagyományosan jakvajon szoktak pirítani. Bárányételek és grillzöldségek mellé ajánlják a kuszkuszt: az ínyenceknek a pirított fenyőmaggal vagy gránátalmával gazdagított változata is finom lehet. A hajdina pörkölt magját megőrölve palacsinta és tészta készíthető.
Az ősi- vagy barnaköles pedig egy olyan kölesfajta, amit nem kell hántolni, így rendkívüli beltartalmi értékekkel rendelkezik. Belekeverhető müzlibe, gyümölcslébe, levesekbe, joghurtokba is.
Termesztett gabonanövényeink életünk számos területén ott vannak valamilyen formában, de nagyon nem mindegy, hogy melyiket választjuk.
_fill_540x300_0.jpg)
