Augusztus elején egy hidegfront érkezett, amely jelentős lehűlést hozott magával. A front átvonulása során több helyen is záporok, zivatarok alakultak ki, néhol jégesővel kísérve. A hőmérséklet jelentősen visszaesett, több helyen 20-25 °C közötti maximumokat mértek. Az éjszakák is hűvösebbek lettek, 10-15 °C közötti minimumokkal.
A hónap második hetére az időjárás stabilizálódott, de a korábbi forrósághoz képest enyhébb maradt. A nappali maximumok jellemzően 25-30 °C között mozogtak, és többnyire napos, száraz idő volt a jellemző. Az éjszakai hőmérsékletek is kellemesen alacsonyak maradtak, így a korábbi kánikula után felfrissülést hozott ez az időszak. Az elmúlt napokban az időjárás ismét egyre melegebbé vált, és újabb hőhullámra számíthatunk.
_fill_540x300_0.jpg)
Összességében az elmúlt két hét időjárása a változékonyság jegyében telt, a hőhullámokat lehűlések és záporok szakították meg, ami enyhítette a nyári kánikula hatásait. Az esők környezetében és időszakában átmenetileg emelkedett a relatív páratartalom, de jellemzően nagyon száraz a levegő, 30% körüli szintre süllyed a relatív páratartalom a napsütéses órákban. A felületi nedvesség gyorsan felszárad. A következő héten visszatér a hőség, majd újabb enyhülés várható. Mindez a betegségek többségének nem kedvez, viszont a kártevők köszönik, jól vannak, kiváltképp a mindent (is) ellepő poloskák.
Almában a varasodás termésveszteséget is okozhat
Az almaültetvényekben is felgyorsult az érési folyamat. Általában az érés kezdete a jellemző. Ahol volt némi nedvesség, a varasodás terjedése nem állt meg. Különösen ott, ahol nem végezték rendszeresen a megelőző permetezéseket. A fertőzött levelek és gyümölcsök tünetei most már jól láthatóak, és súlyos esetekben termésveszteséget is okozhatnak. A száraz, meleg idő viszont nem kedvez a betegségnek.
A lisztharmat a meleg, száraz időszakokban jelent meg intenzívebben, de az elmúlt hetek változékony időjárása is kedvezett a terjedésének, általánosságban gyenge vagy közepes fertőzöttség tapasztalható. Mind az almán, mind a körtén a sérült gyümölcsökön a monília növekvő mértékű, a gyümölcsök ~3-5%-a fertőzött kezeletlen ültetvényben.
A körte vagy almamoly lárvája már befúrta magát a gyümölcsbe – fotó: Lepres Luca
Az almamoly rajzása folytatódik, és az első nemzedék lárvái már kártételt okoztak a gyümölcsökben. A védekezés szempontjából a következő hetekben is fontos lesz a megfelelő időzítésű inszekticides kezelések alkalmazása. A levélaknázó molyok is jelen vannak, de rajzásuk csökkenő tendenciát mutat.
A takácsatkáknak rendkívül kedvez a meleg, száraz időjárás. Több ültetvényben a piros gyümölcsfa-takácsatka felszaporodását és kártételét figyelték meg. Egész évben gondot okoztak a levéltetvek, és a termelési ciklus végén még mindig jelen vannak a hajtásokon. Nagyobb fertőzés esetén a védekezés indokolt.
A körtén a mikoszferellás levélfoltosság tünetei szaporodtak a lombozaton, érzékeny fajtán közepes mértékű lombfertőzés tapasztalható. Házikertben a körterozsda levéltünete is jelentős mértékben erősödött.
A csonthéjasokat a monília fenyegeti
A csonthéjas gyümölcseink esetében érdemi változásról beszámolni nem lehet, az érő gyümölcsöt továbbra is a gyümölcsmonília fenyegeti, míg a leveleken a levélfoltosságot okozó betegségek terjednek. Főként jelentős a blumeriellás levélfoltosság, ami ellen a szüret után mindenképpen védekeznünk kell.
Terjednek a levélfoltosságot okozó betegségek a csonthéjas fák levelein – fotó: Lepres Luca
A szőlőskertekben készülni kell a szüretre
A szőlőskertekben már készülni kell a szüretre. A szőlő érési folyamatainak felgyorsulása a szürkerothadás terjedésének is kedvező. A betegség károsítása inkább csak a jéggel és heves zivatarokkal sújtott területeken állapítható meg. A lisztharmat fertőzése a lombon növekvő, de általában véve gyenge fertőzés jellemző. A kazmotéciumok képződése folyamatos.
A peronoszpóra ún. mozaikos levéltünetei megjelentek az idősebb leveleken. Emellett előtérbe kerültek az abiotikus tényezők, a napégés és a szárazság egyéb tünetei. Hatására a bogyókban csökken a savtartalom, ami rontja a minőséget.
A szőlőskertekben már készülni kell a szüretre – fotó: Lepres Luca
A repcetarlókon az árvakelés leforgatása sürgető feladat
A termelők már készülnek a repce vetésére. A gabonatarlók ehhez már szépen megmunkáltak, a magágykészítés halad. A repcetarlókon azonban erős árvakelés indult meg, sok helyen már 2-4 levelesek a növények, ami a repcedarázsnak és a földibolháknak is kitűnő tápnövényt biztosít, amíg a friss vetés meg nem nő. Így ezen területek megmunkálása, az árvakelés leforgatása sürgető feladat. A közelgő vetéseknél ne hagyjuk figyelmen kívül a közeli repcetarlót és annak kártevőállományát.
A fuzáriumos csőpenész komoly problémákat okozhat
A kukorica érése felgyorsult az aszály miatt. Általában a tejes érés vége, viaszérés állapotában találjuk a növényeket. A levélzetének felszáradása folytatódott (5-7 levél), a lazább szerkezetű, kevésbé jó vízháztartású talajokon a csövek már lefelé fordultak.
Fuzáriumos csőpenész – fotó: Lepres Luca
Az amerikai kukoricabogár egyedszáma emelkedik, már a csövek végén táplálkoznak. Folyamatos a tojásrakás. Az augusztusi időszakban általában véve fokozódik a gyapottok-bagolylepke aktivitása, lárvája a kukoricacsöveken táplálkozva jelentős károkat okozhat. A hernyók a csövekbe rágják magukat, ami nemcsak közvetlen termésveszteséget okoz, hanem a másodlagos fertőzések, például a fuzárium kialakulásának is kedvez.
A fuzáriumos csőpenész a csapadékos és párás időszakokban terjed leginkább, és súlyos minőségi problémákat okozhat a termésben. A fertőzött csövek és szemek nemcsak terméscsökkenést eredményeznek, hanem a mikotoxinok jelenléte miatt az állati takarmányozásban is komoly gondot jelentenek. Jó hír, hogy az elkövetkező forróság lassítja a betegség terjedését.
A napraforgóban is két héttel korábbi betakarítás várható
A napraforgó-állományok is száradnak, felsülnek. A kaszatokban érik a mag, kisebb hányada a citromérés, míg nagyobb hányada a barnaérés állapotában van. Itt is és a kukoricánál is 2 héttel korábbi betakarítás várható. A gombás betegségek közül leginkább az alternáriás levélfoltosság terjed, de ez az öregedési folyamat része is. A még zöld részeken a diaportés foltosság tünetei erősödtek.
Felsülnek és száradnak a napraforgó-állományok – fotó: Lepres Luca
A poloskák már számos növényen jelen vannak
Mindemellett nem mehetünk el szó nélkül egy különösen polifág faj károsítása mellett, amit már mindenki jól ismer. A vándorpoloska és az ázsiai márványospoloska mostanra számos termesztett növényen sokasodik és táplálkozik. Kártételük főképp a zöldségeskertben lehet feltűnő.
Szívogatásuk hatására a paradicsom és paprika termésén sárguló, fakó foltok jelennek meg, mivel táplálkozásukkal roncsolják a termések szövetét, ami foltosodást és deformációt eredményez, és sajnos a termés ízére is rossz hatással van. A szárazság ennek a kártevőnek rendkívül kedvez, így eredményes védekezés hiányában számolnunk kell a tömeges kártétellel.
Vándorpoloska-lárvák szívogatják a paradicsomot – fotó: Lepres Luca
Ha még több, növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre vagy kíváncsi, látogasd meg a Növényvédelem rovatot.
Ingyenes növényvédőszer-keresőnket megtalálod ide kattintva.
_fill_360x200_0.jpg "Ezt tudják élesben a Väderstad gépei")
