A hazai zöldségfajtáknak és szántóföldi növényeknek egyaránt meg kell küzdeniük a klimatikus kihívásokkal, ami alatt nem az átlaghőmérséklet egy-két fokos emelkedését értjük, hanem az extrém hosszú és magas hőségnapokat, illetve az egyenetlen csapadékeloszlást.

A szabadföldi zöldségeknek akár húsz-harminc ilyen meleg napot is ki kell bírniuk, s ahogy az emberek sem szívesen mennek a magas UV-sugárzás idején a napra, úgy a zöldségek is nehezen viselik ezt az időszakot. A nemesítés nagy kihívása pontosan az, hogy ezen klimatikus stressz okozta hatásoknak ellenálljanak a növények – írja a novenyvedoszer.hu

kukorica

Akár zöldségtermesztésről, akár szántóföldi növénytermesztésről van szó, lényeges, hogy fémzárolt vetőmaggal dolgozzunk – fotó: pixabay.com

Tovább nehezíti a helyzetet, hogy  a klímaváltozással együtt egyre több betegség is terjed, ezért ellenállóbbá kell lenni a növényeinket ezekkel szemben is, azaz egyszerre több rezisztenciával kell a zöldségfajtának rendelkeznie. Ebben segít a több, mint nyolcvan éves múltra visszatekintő Kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet, amelynek vezérigazgatója, Laczkó Róbert a kutatás, nemesítés jelenlegi helyzetéről elmondta, hogy a klimatikus kihívásokra folyamatos válaszaik vannak, hiszen évről-évre jelennek meg újabb rezisztens fajták.

Hozzátette:

Ha nem is minden fajtakörben és minden évben, de viszonylag gyors a fajtakibocsátás – nem csak a ZKI-nél, hanem a konkurens nemesítő cégeknél is. Figyelemre méltó folyamat a zöldségtermesztésben az, hogy egyre inkább húzódik be termesztés a zárt terekbe, ezért a zöldségek nagy része ma már üvegházakban, fóliásokban kerül előállításra".


Léteznek azonban olyan kihívások is, amelyeknek a nemesítéssel nem lehet megfelelni – ilyen például, hogy a zöldségek folyamatos öntözést és vízellátást igényelnek.

Szerencsére a fajtákba egyre több olyan betegség rezisztenciát is beépíthetünk, ami segíti a termelők munkáját. Laczkó Róbert szerint ez a fogyasztóknak is kedvező, mert korántsem nem mindegy, hogy, amint fogalmazott: "egy termelési ciklus alatt tízszer kell növényvédelmi feladatokat ellátni, vagy egy toleráns fajta esetén csak háromszor".

Válasszunk hazai és fémzárolt vetőmagot!

Amikor a vetőmagpiacról van szó, akkor azt nemzetközi szinten kell értelmezni. Ezt az iparágat általában világcégek uralják és ezek a nagy nemzetközi cégek idehaza is jelen vannak. Mi magyarok okkal lehetünk büszkék az évszázadokra visszanyúló komoly nemesítéseinkre – legyen szó akár zöldségtermesztésről, akár szántóföldi növénytermesztésről. Ezért a magyar nemesítőházak kínálatában sok jó fajta megtalálható.

"Ha ezek a fajták versenyképesek és megfelelő profithoz juttatják a termelőket, akkor válasszuk a magyart. Amíg a vetőmag eljut odáig, hogy fémzárolt kiszerelésben megvásárolja a forgalmazótól a termelő, addig nagyon szigorú ellenőrzésen esik át. A ZKI saját vetőmag laboratóriummal rendelkezik, ami azt jelenti, hogy a forgalomba kerülő vetőmagokat nagyon szigorúan ellenőrizzük és kizárólag a minőségi szabványnak megfelelő vetőmagot hozzuk forgalomba" – összegezte Laczkó Róbert.

A nem fémzárolt vetőmagok alkalmazása kockázatos –  ha egy termelő számára fontos a garantáltan biztos termésátlag, és el szeretné érni a kitűzött piaci célt és árbevételt, akkor lényeges, hogy csak a legálisan forgalomba hozott fémzárolt vetőmagot válassza.