Az olyan gyulladáscsökkentő hatású étrendek, mint a mediterrán és a MIND-diéta, hatalmas szerepet játszanak az agy egészségének megőrzésében. Utóbbi egy kutatók által kifejlesztett, tudományos eredményekre támaszkodó étrend, mely elsősorban az agyműködés javítására fókuszál.

A MIND-diéta

Kutatások alátámasztják, hogy a MIND-diéta az agyi egészség fokozásán keresztül olyan betegségek kockázatát csökkentheti, mint az Alzheimer-kór, a demencia, valamint az életkorral összefüggő kognitív hanyatlás egyéb formái. Ezen étrend során az alábbi élelmiszerekre, illetve mennyiségekre kell összpontosítani:

• zöld leveles zöldségek, például kelkáposzta, spenót (naponta egy adag),
• minden egyéb zöldség (napi 2 vagy több adag),
• bogyós gyümölcsök (heti 2 adag),
• dió (hetente 5 vagy több adag),
• olívaolaj (naponta),
• teljes kiőrlésű gabonafélék (3 vagy több adag naponta),
• halfélék és tenger gyümölcsei (heti egyszer vagy többször),
• bab (4 vagy több adag hetente),
• baromfihús (2 vagy több adag hetente).

Az olyan élelmiszerek, mint a vaj/margarin, a sajt, a vörös húsok, a fehér lisztből készült péksütemények és az édességek, elkerülendő vagy korlátozandó alapanyagok.


Eperrel az Alzheimer-kór ellen

Azt nem lehet pontosan megjósolni, hogy kinél alakulhat ki Alzheimer-kór, azonban számos tényező növelheti vagy csökkentheti ennek kockázatát, például az életkor, a genetika, valamint az életmód. Az említett étrendek lassíthatják, illetve meg is előzhetik a neurodegeneratív betegségek előrehaladását.

A fokozott zöldség- és gyümölcsfogyasztás életkortól, egészségi állapottól függetlenül fontos, hiszen az antioxidánsok, a rostok, a vitaminok és az ásványi anyagok számos betegség megelőzésében segíthetnek. Az áfonya, a gránátalma és a szőlő például nagyszerű kiegészítői lehetnek az agyi egészséget célzó étrendeknek. A Cincinnati Egyetem tanulmánya most az eper agyserkentő tulajdonságára hívta fel a figyelmet.

eper

Az eper segíthet megvédeni az öregedő agyat az Alzheimer-kór kialakulásától – fotó: Pixabay

A kutatás célja az volt, hogy megállapítsák, az eper képes lehet-e javítani azon egyének kognitív képességeit, akiket hivatalosan ugyan nem diagnosztizáltak demenciával, de már korábban is memóriazavarokkal küzdöttek. A vizsgálatban harmincnégy 50 és 65 év közötti férfi és nő vett részt. Valamennyien túlsúlyosak voltak, és enyhe kognitív hanyatlásra panaszkodtak, tehát olyan csoporthoz tartoztak, akiket fokozottan veszélyeztetett a későbbi demencia és más gyakori állapotok kialakulása.

A résztvevőket két csoportra osztották. Az egyik csoport egy csésze gyümölcsnek megfelelő mennyiségű eperport vagy liofilizált epret kapott naponta, a többiek pedig eper ízére emlékeztető placebót. A kijelölt adagokat 12 héten keresztül naponta kellett fogyasztania a kísérleti alanyoknak. Ezt követően a résztvevők kognitív képességeket mérő teszteken, majd vérvizsgálatokon estek át.

Az eredmények szerint az epret fogyasztó csoport tagjai jobb eredményeket értek el a memóriát, a vérnyomást és hangulatot mérő teszteken, mint azok, akik placebót kaptak.

Ennek oka az lehet, hogy az eperben található bioaktív vegyület, a pelargonidin gyulladásgátló hatása révén csökkentheti az Alzheimer-kór egyik jellegzetes patológiai elváltozását, a neurofibrilláris kötegek (tau) és plakkok képződését az agyban, azaz megvédheti az öregedő agyat az Alzheimer-kór kialakulásától.

A kutatók úgy találták, hogy a bogyós gyümölcsök közül az eper lehet a legbőségesebb pelargonidinforrás, ráadásul flavonoidtartalmának köszönhetően rendszeres fogyasztása révén tovább serkentheti az agyi működést.

Forrás: noklapja.hu

Indexkép: Pixabay