Nálunk a póréhagyma nem tartozik a gyakran fogyasztott zöldségfélék közé, szemben más nyugat- és dél-európai országokkal, ahol sok esetben felülmúlja az országban népszerűbb, a magyar konyhából elmaradhatatlan vöröshagymát és fokhagymát. Ilyen tekintetben némi javulás a téli időszakban tapasztalható, de nyáron minimális a kereslet a póréhagyma iránt.

Virágját és magját a második évben hozza, de a fogyasztott, a gazdasági értelemben vett terméséért, a megnyúlt, etiolált száráért egyéves növényként termesztjük. A fokhagymához hasonló lapos levélzete van, viszonylag sekély gyökereket fejleszt. Magjának alakja hasonló a vöröshagymáéhoz, sötét, ezermagtömege 2,5-3,5 g, csírázóképességét 2-4 évig őrzi meg. A lombozat zöld tónusa, mint a fogyasztásra kerülő szár színe, mérete és alakja, fontos fajta bélyeg. Íze és illata kevésbé markáns, nem erős, szemben a vöröshagymáéval és a fokhagymáéval.


A pórét táplálkozással foglalkozó szakemberek az egyik legegészségesebb zöldségnövénynek tartják. Alacsony a kalóriaértéke (32-38 kcal), vitaminokban (C, E, illetve A és a B csoportba tartozó vitaminok provitaminja), továbbá ásványi sókban (vas, kalcium, kálium, cink, mangán és szelén) gazdag.

Említést érdemel a bélmozgást elősegítő allicin (illóolaj), továbbá rutintartalma, amely erősíti a hajszálereket, gátolja a rákkeltő szabad gyökök képződését, csökkenti a vér koleszterin- és zsírtartalmát. Emésztést elősegítő zöldségféle, illetve vízhajtó, de szemben a vörös- és a fokhagyma fogyasztásával, nem okoz gyomorégést és puffadást.

póréhagyma

A pórét táplálkozással foglalkozó szakemberek az egyik legegészségesebb zöldségnövénynek tartják – fotó: Pixabay

Fajták

A póréfajták elsősorban tenyészidejük hosszában, hidegtűrő képességükben, a száruk méretében, illetve vastagságában és a lombozat színében különböznek egymástól.

Betakarításuk szerint vannak

• rövid tenyészidejű nyári,
• középhosszú tenyészidejű őszi és
• hosszú tenyészidejű téli fogyasztású, áttelelő fajták.

A póréhagyma tenyészideje hosszú, fajtától és szaporítás módtól függően, vetés esetén 120-150 nap, palántázva (a kiültetéstől számítva) 80-100 nap. A rövidebb tenyészidejű nyári és őszi fajták levele világoszöld, száruk vékonyabb, szövetállományuk zsengébb, fagyérzékenyek, nem télállóak, csak frissfogyasztásra ajánlhatók. Ezzel szemben a téli szedésű és áttelelő fajták – amelyek vastagabb szárat, sötétzöld levelet nevelnek – sűrűbb szövetállományúak, és magasabb szárazanyag-tartalommal rendelkeznek, a -10-15 0C-ot is károsodás nélkül elviselik. Ez utóbbiak egész télen, május közepéig eltarthatók és fogyaszthatók.

Termesztésének környezeti feltételei

Hőmérsékletigénye alapján a hidegtűrőkhöz sorolható (~19 0C), de ilyen tekintetben a fajták között nagy különbség van. A nyári fajták 20 0C-on fejlődnek a legjobban, de már néhány fokos fagy hatására elpusztulnak. Az úgynevezett téli és áttelelő típusok a nálunk előforduló legnagyobb hideget is kibírják. Csírázás megindulásához 4-5 0C szükséges, kelésnél optimális értéknek 10-11 0C tekinthető, mint a vöröshagyma esetében is. 20-25 0C felett már rosszul kel, ez a késő tavaszi, nyári szaporításnál lehet gond.

Hosszúnappalos növény, sok fényt igényel, árnyékban és félárnyékban nem termeszthető. Fogyasztható termésrésze, az etiolálódott szár sötétben, talajtakarással, pontosabban talajtöltögetéssel, felkupacolással valósítható meg.

póréhagyma

A póréhagyma értéke a vastag, hosszú, etiolált szár – fotó: Agroinform.hu

Igényének megfelelő talajkötöttség, a szerkezet nélküli homokot és az erősen kötött agyagtalajokat kivéve, a homokos vályog- és vályogtalajok. Optimális talajkémhatás, mint általában a zöldségfélék esetében, a semleges vagy enyhén savanyú (6,5-7 pH), a mésztartalom 1-5% között tekinthető optimálisnak. A vöröshagymától és a fokhagymától eltérően szervestrágyázott területre érdemes ültetni.

A póréhagyma víz- és tápanyagigénye nagyobb, mint a többi hagymaféléé, nálunk csak rendszeres öntözés mellett termeszthető.

Fajlagos tápanyagigénye, azaz 1 tonna termés előállításához szükséges tápanyagmennyiség:

• 3,2 kg nitrogént (N),
• 9 kg foszfort (P2O5) és
• 3,8 kg káliumot (K2O) igényel.

Téli fajták tápanyagigénye 15-20%-kal nagyobb, különösen káliumigényük a nyári fajtákhoz képest jelentős.

Szaporítás

A póréhagymát lehet helyre vetéssel és palántázással is szaporítani. Hosszú tenyészideje, lassú csírázása és rossz kelése miatt gyakrabban ültetik. Főbb szaporítási időpontok:

Nyári szedésre:

Korai termesztéshez, azaz júliusi-augusztusi betakarításhoz a póréhagymát palántáról szaporítjuk. Ehhez a magvetés január végén, február legelején, fűthető palántanevelőben lehetséges, ahonnan a palántákat áprilisban ültetik szabadba.

Őszi szedésre:

Helyrevetéses termesztés esetén (szabadban) a magok talajba helyezése már március elején-közepén esedékes. Palántáról történő szaporításhoz fűtött fóliasátorban, februárban vetnek, a palántákat április végén, május folyamán ültetik ki.

Téli szedésre, átteleltetésre:

A palántanevelés szabadágyakban lehetséges sűrű vetéssel, a palánta nagyságú, ceruza vastagságú növények május végén, júniusban ültethetők a végleges helyükre. Vetés esetén a szaporítás ideje március eleje.

Tenyészterület-igény

Helyre vetés esetén 35-45 cm-es sortávolság javasolható, folyóméterenként 20-25 szem mag elvetése mellett. Kelést követően, egy-két lombleveles korban 10-15 cm-es tőtávolságra szükséges kiegyelni (kiritkítani).

A lassú kelésű és hosszú tenyészidejű téli és áttelelő póréhagymát, a terület jobb kihasználása céljából, érdemes palántáról szaporítani. Szabadágyban neveljük, egy négyzetméterre 1-1,5 g magot célszerű vetni, amelyből jó minőségű, kb. 20 cm hosszú, ceruza (5-6 cm) vastagságú 400-500 db palánta nevelhető fel 1,5-2,5 hónap alatt, amit júniusban ültetünk a végleges helyére.

Tekintettel arra, hogy a fénytől elzártan fejlődő, etiolált szárrész hossza jelenti a termés igazi értékét, szokás 15 cm mély árokba ültetni, és a hagyma növekedésével arányosan fokozatosan talajjal feltöltögetni.

póréhagyma

A póréfajták tenyészidejük hosszában, hidegtűrő képességükben, száruk méretében, vastagságában és a lombozat színében különböznek egymástól – fotó: Pixabay

Termesztése

A kiültetett palánták 3-4 nap alatt begyökeresednek, és ezt követően indul meg a lombnövekedés. Ettől kezdve fokozott figyelmet kell fordítani a folyamatos vízellátásukra, ami 15-25 mm-es vízadaggal számolva minimálisan 4-6 alkalom.

Fejtrágyaként elsősorban nitrogént igényel. A talaj kötöttségétől és tápanyag-ellátottságától függően 2-3 alkalommal, a nyári szedésűeket csak 1-2 alkalommal, 5 g/m2 hatóanyagnak megfelelő mennyiségű nitrogénműtrágyával kezeljük.

A hosszú és etiolált szár érdekében folyamatosan kell töltögetni, a talajt a hagyma szárához húzni. Növényvédelmen kívül (peronoszpóra és hagymalégy!) egyéb ápolási munkát nem igényel.

Betakarítása

A nyári póré szedése már 2 cm átmérő elérésekor megkezdhető, de az áttelelő típusok esetében érdemes a 4-6 cm-t megvárni. A növények kézzel történő felhúzásával sérülhet a termés, beszakad, eltörik, ezért szedéskor ásóval lazítsuk meg a földet, esetleg emeljük ki a növényt. Az értékesítésre kerülő póréhagymát gondosan meg kell tisztítani, a sérült és száraz leveleket el kell távolítani, a lombozatot vissza kell vágni, és a hosszabb gyökerektől meg kell tisztítani.

A téli póré jól tárolható. A tárolásra szánt termést mosás, tisztítás nélkül, gyökerestül kell pincében tárolni, ahol 2-3 hónapig eltartható.