A Kaliforniai Egyetem (Davis) kutatói egy bozóttűz után végeztek felmérést Kalifornia déli részén, a Santa Monica-hegységben, ahol a növényvilág már alkalmazkodott a rendszeresen előforduló bozóttüzekhez, és számos faj csak a tüzeket követően képes kicsírázni is. A kutatók most arra használták fel a korábbi bozóttűz hatását, hogy „tiszta lappal" induló parcellán végezhessenek megfigyeléseket. Azt vizsgálták, hogy az autók kipufogógázaiból származó légszennyező anyagok hogyan hatnak a növényzet összetételére – írja az ng.24.hu.

A kutatócsoport vizsgálata során arra jutott, hogy azok az őshonos vadvirágok és más növények, amelyek a bozóttűz és eső hatására kiterjedt virágzásba fognak, a benzingőz nitrogénvegyületei hatására háttérbe szorultak. A helyükre a behurcolt, inváziós növények léptek.

Számos őshonos növénynek kimondottan szüksége van a lángokra, sokuk a tüzeket követően szaporodik el igazán. Azonban ezek a fajok különösen érzékenyek a szennyező nitrogénvegyületekre és az inváziós növényfajok jelenlétére – ez lehet az egyik oka annak, hogy a helyi őshonos növényzet egyre inkább visszaszorul.

rét

Gyakran a tüzeket követő időszakokban a legnagyobb a növények sokfélesége – illusztráció: Pixabay

A tűz végigégeti a felszínen lévő növényeket, és ezzel visszaadja azok tápanyagait a talajnak. A talajban pihenő magvak az ezután érkező eső hatására kicsíráznak, és a tűz miatt visszakerült tápanyagok felhasználásával kihajtanak. Gyakran a tüzeket követő időszakokban a legnagyobb a növények sokfélesége.

Azonban a behurcolt növényfajok számos előnnyel rendelkeznek az őshonosakkal szemben: hamarabb csíráznak, gyorsabban nőnek vagy több magot termelnek, miközben jó az aszálytűrésük is. A nitrogén fontos tápanyag a növények számára, de az inváziós fajok gyorsabban használják fel, így további előnyre tesznek szert az őshonos növényekkel szemben.


További kísérletekből kiderült, hogy az őshonos virágok, amelyek a tűz után el szoktak szaporodni, plusz nitrogén hatására gyérebben nőnek. Számos őshonos növény kihajtott, azonban nem virágzott, így magvakat sem érlelt, amivel a következő generációk kiterjedését is csökkentette a légszennyező anyag jelenléte. Ez hosszú távon ahhoz vezet, hogy az őshonos növények kihalnak, és felborul az egyensúly, aminek további következménye a beporzók létszámának csökkenése is.