Te is szereted a cseresznyét? Mi is! Főleg, ha a saját kertünkben terem. A cseresznye már gyerekkorunkban belopja magát a szívünkbe. Nem is csoda, hogy sok kisgyereknek ez a jele az oviban. Na és persze a gyerekek nem csak enni szeretik, hanem a kislányok szívesen akasztják a fülükre is.

Lehet csak magában enni, de készülhet belőle lekvár, sütemények ízesítésére is kiváló, ráadásul nemcsak finom és frissítő, de kiemelkedően gazdag ásványi anyagokban is. De nem csak a gyümölcs miatt érdemes fogyasztani. A cseresznye szára legalább annyira értékes, mint a gyümölcse.

A cseresznye és a szára is nagyon hasznos

A cseresznyében, habár igen kevés a kalória, nagyon sok a szénhidrát és növényirost. De nagyon magas az A-, C- és B-vitamintartalma is. Nem véletlen, hogy „istenek eledeleként" is számon tartják a cseresznyét, mely akár fagyasztva is kiválóan tartósítható. Ráadásul nem csak a gyümölcse, a szára is igazán hasznos.

A cseresznye jó hatással van a szívműködésre, fiatalítja a bőrt, vértisztító tulajdonsággal rendelkezik, segít csökkenteni a magas vérnyomást. De a cseresznyeszár is igazán hasznos. Kitűnő, az egészségre jótékony hatással bíró gyógyteát lehet készíteni belőle. A cseresznye szárából készült tea segít enyhíteni a reumás tüneteket, a hólyaghurutot, de megfázás, köhögés ellen is kiváló. Sőt, az emésztési gondokkal küzdők számára is megoldást nyújt a cseresznyeszár tea. A növény enyhe vízhajtó hatással bír, ami segít a salakanyagok kiürítésében, javítva a bélműködést, és még a székrekedés gondját is meg tudja oldani, ha éhgyomorra fogyasszuk.

cseresznye

A cseresznye fülbevalóként is kiváló, de azért együk is meg a végén. Fotó: Shutterstock

A gyógytea elkészítése rendkívül egyszerű. A szárított cseresznyeszárat forró vízben hagyjuk 5 percig főni, majd fedjük le, hagyjuk negyed órát állni, majd szűrjük le. Önmagában, de mézzel és citrommal ízesítve is kiváló.

Sőt, a meggyszár több hatóanyagot tartalmaz, mint maga a cseresznye. A leggyengébb hatású a világosra érő cseresznye szára, ennél jóval értékesebb a feketére érő cseresznye szára, de a legjobb a feketére érő meggyek szára.

A cseresznye és a meggy szára is nagyon hasznos!

A cseresznye- és meggy szárnak nyálkaoldó, köptető hatása van, de segít még a gyomor és a belek hurutos elnyálkásodásából származó diszpepszia nevű emésztési zavar kezelésében.

Hólyaggyulladás, hólyaghurut, felfázás, idült vesemedence gyulladás, kis méretű vesekövek elhajtására, megelőzésére is kiváló, hiszen biztonságos vízhajtó és enyhe  gyulladáscsökkentő hatása van. Sőt, még fogyasztó keverékekbe is helyet kap, de az ízületi betegségek, reumás fájdalmak esetén is kiváló hatása van. A még gyógyszerekkel nem kezelt magas vérnyomás esetén szintén számíthatunk rá. Ezen kívül serkenti a szívműködést.


A megszárított szárakból 5-10 perces főzetet készítsünk. Ehhez elég egy kis csipet szár egy csésze teához. De nem csak a cseresznye hasznos, a meggyfának minden része gyógyhatású. A levelekből főzött tea kiváló köhögéscsillapító, gyulladáscsökkentő hatású, és jó puffadás ellen. A népi gyógyászat a meggy kocsányát megfázás elleni teakeverékbe használja, de segít a vesekövek eloszlatásában is. Azonban az nagyon fontos, hogy csak olyan növényi részeket szárítsunk tea készítéséhez, melyek vegyszermentesek. Ezért is jó, ha a gyümölcsfák helyet kapnak a kertben.

Ismerd meg a cseresznyét

Már csak azért is érdemes a cseresznyefának helyet adni a kertben, mert nagyon kevés csodálatosabb látvány van, mint amikor a cseresznyefa virágba borul. Nem csoda, hogy Japánban külön kultusza van a cseresznyefa virágzásának.

De ahhoz, hogy a gyerekek sok cseresznyét akaszthassanak a fülükre, gondoskodnunk kell róla, hogy a cseresznyefa igazán jól érezze magát nálunk. Ha pedig azt szeretnénk, hogy a cseresznyefánk sok, és nagyon finom gyümölccsel lássa el a családot, bizony tudnunk kell, mire van szüksége, és néha elő kell kapni még a metszőollót is.

A cseresznyefa szereti a fényt és a meleget. Hazánkban leginkább az enyhe lejtésű, melegebb fekvésű domboldalak kedvezők számára. Bár a téli lehűlést jól bírja, a tavaszi fagyok nagy kárt tehetnek a virágaiban. Átlagos vízigényű fa, de ha rendszeresen öntözzük, egészen biztosan bőséges terméssel hálálja meg azt. Kedveli a jó vízgazdálkodású, középkötött, mélyrétegű, levegős, tápanyagban gazdag talajt, de a pangó vízre nagyon érzékeny.

A cseresznye közepes termetű fa. Egy cseresznyefa átlagosan 80-100 kg termést hoz, így egy család számára elég egy fát ültetni. Mivel terebélyes koronát fog nevelni, olyan helyet szánjunk neki, ahol nem jelent ez problémát, így ültessük jó távol a kerítéstől és a vezetékektől. Cseresznyefát vásárolhatunk konténeres és szabadgyökerű kiszerelésben. A konténeres cseresznyefát a fagyok kivételével bármikor elültethetjük, a szabadgyökerű cseresznyét azonban csak ősszel és kora tavasszal.

Amikor megvásároltuk a fát, azonnal ültessük el. Az ültetés előtt a szabadgyökerű cseresznye gyökereinek végéből csípjünk le 1-2 cm-t, hogy segítsük a növekedését. Az ültetőgödör legyen nagyjából kétszerese a gyökér méretének, de minimum 50x50 cm méretű. A gödör aljába tegyünk egy réteg szerves trágyát, majd ezt takarjuk be földdel, hogy a fa gyökerei ne érintkezzenek vele közvetlenül. Úgy állítsuk be a gödörbe a csemetét, hogy teljesen egyenesen álljon, és hogy a a szemzési, oltási pont, mindig kerüljön a földfelszín fölé. Ezután töltsük vissza a földet, tömörítsük, majd alaposan öntözzük meg.

Számtalan cseresznyefajtát termeszthetünk a kertünkben. Nagyon korai a Münchebergi, korai a  Pomázi hosszúszárú, középkorai a Jaboulay és a Bigarreau Burlat, középérésű a János cseresznye és sokak kedvence, a Germersdorfi, de akad későn érő is, mint amilyen a Hedelfingeni. Így, ha több cseresznyefának is van hely a kertben, nagyon hosszú ideig lesz friss cseresznyénk.

A cseresznyefa permetezése nagyon fontos

A cseresznyefákat monília, levéllikasztógombák és a cseresznyelégy ellen kell permetezni. A tél végi lemosó permetezés nem maradhat el, és így nyáron csak akkor kell permetezni, ha valami megtámadta a cseresznyefát. Ha azt látjuk, hogy néhány hajtás végén a levelek összekunkorodtak, akkor a fát levéltetvek támadták meg. Ekkor felesleges az egész fát lepermetezni, inkább vágjuk le és semmisítsük meg a fertőzött hajtásvégeket.

A cseresznyefa metszéséről sem szabad megfeledkezni

A legfontosabb szempont a cseresznyefa metszésénél, hogy a korona jól átlátható legyen, így kellő mértékben tudja átjárni a levegő és a fény. Ezzel fogjuk ugyanis elérni, hogy több virágot hozzon, így természetesen több lesz a termés is.

De mindezzel nem csak ezt érjük el. Egy gondozott, átlátható korona jóval ellenállóbb a különféle betegségekkel és kártevőkkel szemben. A metszés során ezen kívül még egy szép formát is ki tudunk alakítani, így ránézni is öröm lesz a cseresznyefánkra. Azonban, mielőtt a hévtől fűtve előkapnánk a metszőollót, és nekiugranánk a fának, érdemes utánajárni, mikor és hogyan kell szabályosan megmetszeni, mert egy rossz metszéssel többet ártunk, mint használunk. Ráadásul utólag már semmi esélyünk nem lesz rá, hogy helyreállítsuk a levágott ágakat, így érdemes előre gondolkodni és felvérezni magunkat a metszés tudományával.

cseresznye

Adjunk helyet a cseresznyefának a kertben. Fotó: Shutterstock

A legtöbb gyümölcsfa esetében a metszést akkor kell elvégeznünk, amikor a fa még nyugalmi állapotban van. Azonban a cseresznyefa kivételt képez ez alól a szabály alól. Mivel sajnos hajlamos a gombás és bakteriális megbetegedésekre, így a ritkító metszést a nyár végén szokták megejteni, bár ez csökkenti a fa gyümölcshozásra és növekedésre fordítható energiáját. A ritkító metszés azt jelenti, hogy tőből távolítjuk el az ágak, vesszők egy részét, hogy a korona nyitottabbá válhasson.

A fa nyugalmi időszaka alatt elvégzett metszés sokkal nagyobb mértékű beavatkozást jelent, mely során erős visszametszéssel az ágak egy részét teljes egészében, vagy részben eltávolítjuk. Ezt a tél végén, vagy kora tavasszal célszerű elvégezni, a rügyfakadás előtt.  Akkor kezdjünk neki, amikor már láthatóvá váltak a rügyek a fán, de még nem pattantak ki, és nincs már fagyveszély sem.

A cseresznyefa metszéséhez négy dologra van szükség: elszántságra, metszőollóra, egy hosszú nyelű ágvágó ollóra és egy ágvágó fűrészre. Mindig fertőtlenítsük le a használt eszközöket, hogy nehogy átvigyünk egyik növényről a másikra valamilyen betegséget. Ehhez töröljük le alkohollal a pengéket. Az élő ágak metszését végezzük metszőollóval. A fiatal fák esetében az orsó koronaforma javasolt, hogy a korona szellős legyen és minél több fény jusson a belsejébe.

Először távolítsuk el a földből előtört fattyúhajtásokat. Ezt követően tüntessük el a rossz irányba nőtt hajtásokat, és azokat is, amelyek száradtnak, gyengének, vagy betegnek tűnnek. Ha még fiatal a cseresznyefa, akkor az első két évben vágjuk vissza a középső sudárt, hogy oldalra is fejlődjenek ágak. Ezáltal a fa nem lesz olyan nagyon magas sem, így jóval könnyebb lesz majd szüretelni.

Az idősebb cseresznyefa metszésekor a cél a kifelé álló hajtások fejlődésének elősegítése. Ehhez vissza kell metszeni a függőlegesen nőtt ágakat, tehát a fa inkább vízszintesen terjeszkedjen, és ne felfelé. Úgyhogy itt lesz szükség az ágvágó ollóra és a fűrészre. Nagyon fontos, hogy metszés után szedjük össze a lehullott maradványokat, és végezzünk sebkezelést a fán.

A cseresznye finom és egészséges

A cseresznyének nagyon sok jótékony hatása van az egészségünkre. Tisztítja a vért, enyhítheti az ízületi fájdalmakat és segíti a szervezet méregtelenítését. Emiatt a bőrünket is szebbé varázsolja, hiszen segít csökkenteni a pattanásokat is. A cseresznye nagy mennyiségben tartalmaz káliumot, kalciumot, foszfort, cinket, magnéziumot és vasat is, így nagyban hozzájárul az immunrendszer védelméhez. A fogyókúrázók is bátran cseresznyézhetnek.

A benne lévő flavonoidok hatékonyan semlegesítik a szabad gyököket, és késleltetik az öregedés folyamatait, ezen kívül pedig még gyulladáscsökkentő hatásuk is van. A szemünkre is jó hatással van, hiszen A- vitamin és béta-karotin tartalma segít a látásunk védelmében, és felveszi a harcot a makuladegenerációval és a szemszárazsággal szemben. A cseresznyében lévő flavonoidok és a karotinoidok segítenek az agy hatékonyságának javításában is, hiszen erősítik a memóriát. Az idegeinkre is jó hatással van, és számíthatunk rá az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór és a depresszió esetében is.

Alacsony a zsír- és a fehérjetartalma, de sok természetes cukrot és növényi rostot tartalmaz, így gyorsan új energiákat nyerhetünk belőle. Védi a szívet, csökkenti a koleszterinszintet és a vérnyomást, így csökkentve a szívrohamok kockázatát. Emellett megakadályozza a szájüregi fertőzéseket és semlegesíti a rossz leheletet. Minél sötétebb, annál egészségesebb, hiszen annál több benne az antioxidáns. A cseresznyét fogyaszthatjuk frissen, de készíthetünk belőle süteményt, bort, lekvárt, vagy pálinkát is.

A cseresznye titkai

1. A cseresznyét már az ősember is ismerte és szerette. Ezt nem a varázsgömbünkből tudjuk, hanem abból, hogy a régészeknek csupán csak körbe kellett néznie a barlangokban, és rögtön felfedezték a szanaszét köpködött cseresznyemagokat.

2. De nem csak az ősember szerette jó messzire köpködni a cseresznyemagot. Ez az érdekes szokás nem csak hogy fennmaradt, de még világbajnokságot is rendeznek belőle! A jelenlegi világrekord 21,71 méter. A lelkesedés hatására már gyerekek és nők is részt vehetnek a furcsa viadalban. A női csúcstartó a svájci Conchita Kohler.

3. Nem csupán a gyümölcsnek, a cseresznye virágának is nagy kultusza van a világban. Japánban nem csupán a szépsége miatt kedvelik. Nem véletlen, hogy a cseresznyevirág, azaz japánul szakura, Japán nemzeti jelképévé vált. Az, hogy a rügyből kipattanó virág szinte egy szempillantás alatt lehullik, az élet mulandóságát szimbolizálja számukra. Megjelenésük azonban bizakodással tölti el a japán szíveket, mert az álmok és remények beteljesedését jelenti számukra.

4. Ha szüreteljük, várjuk meg vele, amíg a cseresznye megérik. Ha vásároljuk, csak éretten vegyük meg, mert leszedés után már nincs utóérése.

5. Ha nincs páros cseresznye, amit a gyerekek a fülükre tudnak akasztani, könnyedén össze tudsz ölteni két szárat tű és cérna segítségével, és máris csodás és finom fülbevalót készítettél. Nagymamám is mindig ezt tette, mikor dédpapánk játszott velünk, és ahelyett, hogy ígérete szerint titkot súgott volna a fülünkbe, leharapta a csodás, cseresznye fülbevalónkat.

6. A kerti cseresznyét a lakomáiról híressé vált Lucullusnak köszönhetjük, aki sikeres hadvezér volt, és Itáliába hozatott egy akkor nagyon kedvelt cseresznyefajtát.

7. Hazánkban a szőlőtermő tájak jellegzetes kísérőnövénye lett a cseresznyefa, mivel ha a szőlőt elvitte a májusi fagy, a cseresznye biztosíthatta a kieső bevételeiket.

A cseresznye tehát az óvodától kezdve mellettünk van. Szeressük hát nagyon, és fogyasszunk belőle minél többet!