Manapság, ha valami elromlik, gyakran olcsóbb és egyszerűbb újat venni belőle, mint megcsináltatni. Ez természetesen nem jó, hiszen így sokkal több hulladék keletkezik, és a kiadásaink sem alacsonyak egy új berendezés vételekor. Ha valami elromlik, éppen ezért érdemes elgondolkodni rajta, hogy akár egészében, akár a benne lévő alkatrészek szempontjából, mit lehet belőle megjavítani, vagy újra felhasználni. Így egyrészt csökkentjük a rengeteg szemetet, amit kidobunk, másrészt nyerhetünk valami egészen újat abból, amiről azt gondoltuk, már nem lehet a hasznunkra.
A régi fűnyíróból készített mulcsozó ráadásul kulcs a bőséges terméshez, hiszen a mulcs segítségével a talaj sokkal jobb állapotba kerülhet és még a gyomtól is segít megóvni a növényeinket.
Ne dobd ki, hasznosítsd újra!
Nagyon sok mindent újra lehet hasznosítani a kertben, ami elsőre úgy tűnik, már semmire sem jó. Az alábbi videóban egy régi fűnyíróból készül mulcsozó. Ez persze már nem a házi barkács kategória, és csak az fogjon hozzá, akinek van már hasonlóban tapasztalata. A videó végén is jól látszik, hogy ez a gép bizony munkára lett építve.
A fűnyírás és a mulcsozás pedig igazán hasznos a kertben.
Ezért fontos a mulcs használata a kertben
A mulcsozás nem csupán nyáron hasznos, azonban ilyenkor, amikor a legmelegebb a hőmérséklet, és általában a csapadék mennyisége sem kényeztet el bennünket, igazán hasznos a talajtakarás. A kerti munkák során ugyanis az egyik legfontosabb feladatunk a talaj tápanyaggal való ellátása és a nedvességének megőrzése, amit csupán öntözéssel egészen biztosan nem fogunk tudni megoldani.
Nem véletlen, hogy az erdők, a mezők talaja soha nincs takarás nélkül. A lehullott falevelek, a fű, mind védik a talaj felszínét, és vele a növényeket a napsütés, a szél és a csapadék erodáló hatásától, így nagyon fontos szerepet játszanak a talajminőség megőrzésében is. Ez nagyon fontos, hiszen nincs egészséges termés és szép virág, ha nem megfelelő a talaj.
A mulcs alkalmazása igazán egyszerű, hiszen semmi más nem kell hozzá, mint hogy a választott anyagot 2-3 cm vastagságban, egyenletesen terítsük szét.
A mulcs segít a nedvességet a talajban tartani és gazdagítja is azt. Fotó: Shutterstock
1. A mulcs megóvja a növényeket a kiszáradástól
A mulcsozott talaj jobban megőrzi a nedvességet. Ennek az az oka, hogy a takarás miatt jóval kevesebb nedvesség tud elpárologni a talajból, és még a napsütés miatti túlzott felmelegedéstől is megvédi azt.
2. A gyomok ellen is remek megoldás a mulcs
A takaróréteg miatt a gyomok jóval lassabban tudnak fejlődni, így kevesebb időnk megy el a gazolásra is. Mivel a mulcs nedvesen tartja a földet, ha találunk is gyomot, azt jóval könnyebb lesz gyökerestől kihúzni.
3. Nem csak védi, de táplálja is a talajt
Azért nem mindegy, mit használunk fel a kertben mulcsként, mert a szerves talajtakaró egy idő után komposztálódni fog. Ezért is kell rendszeresen pótolni. A mulcs a lebomlás során segíti a talaj tápanyag-utánpótlását, így a talaj szerkezete levegősebbé válik, jóval könnyebb lesz felásni is, hiszen porhanyós lesz, így elég meglazítani, hogy át tudjuk szellőztetni.
A talaj takarására használt szerves anyagok lebomlásuk során gazdagítják, és egyúttal lazítják is a talajt, amelynek következtében sokkal jobban tudnak fejlődni a növények gyökerei és javul a talaj vízáteresztő és -befogadó képessége is.
4. A mulcs alatt pezseg az élet
Ha folyamatosan pótoljuk a mulcsot, akkor a talaj takarórétege alatt nagyon sok hasznos élőlény talál majd lakóhelyet, akik segítségével a talaj még jobb minőségű lesz. A giliszták, a különféle hasznos gombák és mikrobák nagyon sokat tesznek azért, hogy minél egészségesebbé váljon a talaj a kertünkben, ezáltal szebbek és termőbbek lesznek a növényeink is.
5. A hőmérsékletet is szabályozza
A mulcs hatékonyan szabályozza a talaj hőmérsékletét, így nem engedi meg annak hirtelen lehűlését, vagy felmelegedését sem.
6. Sár ellen is remek
A mulcs felfogja az esővizet, tompítja annak erodáló hatását, és még azt is megakadályozza, hogy a talaj és a termés sárossá váljon. Ez a hatás különösen előnyös az alacsonyan termő eper esetében. A talaj takarása megkönnyíti a veteményesben és a kertben való közlekedést is, hiszen még egy nagyobb eső után is könnyebb lesz eljutnunk a kert egyik végéből a másikba anélkül, hogy gumicsizmát vesztve menekülőre kellene fognunk.
7. Dekorációnak is használhatjuk
Ráadásul nem csak táplálja és védi a talajt, és vele a növényeket, hanem kitűnően dekorál is a mulcs. Lehet egységes, de akár arra is használhatjuk, hogy elkülönítjük vele a kert különböző részeit.
Mit használjunk fel mulcsozásra?
Nyáron a legkézenfekvőbb megoldást a fűnyesedék mulcsként történő felhasználása adja, hiszen ebből igazán sok áll a rendelkezésünkre. A levágott fű amúgy sem maradhat a gyepen, hiszen meggátolja annak levegővel és napfénnyel történő átjárhatóságát, ráadásul nagyon sok gombás és egyéb megbetegedés forrása lehet. Viszont a kerti növények számára igazi ajándék, ha vékony rétegben elterítve használjuk fel.
Igazán kedvelt mulcs még a fakéreg. Rengeteg féle színben és méretben vásárolhatjuk meg, így igazán látványos dekorációja lehet a kertünknek, ráadásul a többi, mulcsként kiváló alapanyaghoz hasonlóan táplálja és védi a talajt, és még a sárosabb, esősebb időszakokban is kiválóan lehet közlekedni rajta.
A mulcsozásra remek megoldás még a metszés után maradt gallyak daráléka is, amit erre célra készített kerti gallyaprítókkal készíthetünk el. Azonban ügyeljünk rá, hogy csakis egészséges anyagokat használjunk fel mulcsként, hiszen azt nem szeretnénk, ha a különféle kártevők és betegségek kerülnének velük a talajba.
A mulcs dekorálásként is kiváló, és el lehet vele választani a kert különféle területeit is. Fotó: Shutterstock
A kavics és a kőzúzalék is remek talajtakaró. A kavics lúgosítja a talajt, ezért alaposan járjunk utána, melyik növény számára ideális takaró. Viszont az utakat és a pihenőfelületeket nagyon jó takarni vele, ráadásul igen tartós.
De egzotikus látványt nyújthat, ha néhány ágyást kagyló- és csigahéjjal takarunk be. Ráadásul távol tartja a csigákat. Kiváló, bár kevésbé látványos talajtakaró megoldás lehet még a komposzt, a lehullott lomb, a fenyő, a tőzeg és szalma.
Akár műanyag fóliával is takarhatunk, bár ez nem járul hozzá a talaj tápanyagtartalmának növeléséhez. Ez például a szamóca esetében igen hasznos. A talajra terített fólia nemcsak a talaj nedvességét őrzi meg, de megvédi a gyümölcsöt a szennyeződésektől is.
De még a lehullott és összegereblyézett falevélből is készíthetünk mulcsot, akár a fűnyesedékkel keverve, hiszen így jó vízáteresztő réteget kaphatunk, amely idővel komposztálódva majd a talajszerkezet számára is hasznossá válik.
A falevél is hasznos a kertben
Az ősszel tömegével lehullott falevelek nagyon bosszantók tudnak lenni, az eltakarításuk pedig minden napos elfoglaltságot nyújt nekünk. Utána pedig jön az újabb gond, hogy mi is legyen a lehullott falevelekkel. A talajon hagyni nem jó ötlet, hiszen alatta rengeteg kártevő és betegség tud áttelelni, a műanyag zsákos megoldás pedig problémás, mind a zsákozás, mind pedig az utána történő elszállítás miatt. Az égetés pedig szintén nem jó megoldás.
Azonban a falevelek nagy hasznot jelentenek a kert és a kertész számára, ha tudjuk, mihez is kezdhetünk velük. A levelek ugyanis rengeteg tápanyagot tudnak visszajuttatni a talajba, ráadásul a gyomok mennyiségét is képesek csökkenteni. Ehhez arra van szükség, hogy felaprítsuk azokat, hiszen sokkal jobban hasznosulnak talajtakaróként, ha nem egészben terítjük szét a talajon, és így jóval előbb képesek lebomlani. A felaprított levelek javítják a talaj termőképességét, és gazdagítják szervesanyag-tartalmát.
Nagyon fontos azonban, hogy a leveleket meg kell szárítani. A száraz falevelek mulcsként történő újrahasznosításához a legjobb megoldás, ha a fák és a cserjék töve köré körülbelül tíz centiméter vastag, míg a kisebb növények töve köré körülbelül hat centiméteres rétegben terítjük szét. De még a rózsák is nagyon fognak örülni neki, ha a bokrok töve köré teszünk a száraz levelekből, hiszen azok képesek megvédeni a téli fagyoktól a rózsa gyökereit. Ha tavaszig nem bomlott le a levélből készült mulcs, akkor pedig egyszerűen húzzuk félre a tövektől.
A mélymulcsozás segítségével időt, energiát és pénzt spórolhatsz
Az új termesztési technológia megalkotására dr. Gyulai Iván ökológust az erdő „önmegművelése" ihlette. Az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány elnöke fejlesztette ki a koncepciót, melynek az az alapja, hogy a felszín borítása folyamatos, ami által az megtartja a vizet, megújítja a talajt, és még csak szemetet sem termel.
A mélymulcsozás megakadályozza a talajtömörödést és a talajkopást is, illetve mérsékli a tápanyag kimosódását. Emellett kiegyenlíti a talajfelszín szélsőséges napi hőingadozását, és segít, hogy minél kevesebb gyom nőhessen ki talajból. A talaj olyannyira lassan képződik, hogy a mérsékelt égövünkön 10 centiméter talajréteg képződéséhez 2000 évre van szükség, vagyis 20 év alatt egy milliméternyi talaj keletkezik. Az emberi beavatkozás ráadásul nem tesz jót neki, mivel a szántás hatására a talaj felszíne nem betakarásra, hanem kitakarásra kerül, a védőrétegétől megfosztott földfelszín pedig nagyon sok környezeti hatásnak van kitéve, így a minősége egyre csak romlik.
Mulcsként kiváló lehet a fűkaszálék, de akár a megszárított és felaprított levél is. Fotó: Shutterstock
A mélymulcsos módszer összefoglalva nem más, mint a talajfelszínen történő komposztálás. Ezzel a módszerrel pedig nem kell ásnunk, locsolnunk, gyomlálnunk és még műtrágyákat sem kell alkalmaznunk. Amíg a talajforgatás után előtörnek a gyomok, addig a talajborításos földművelés során a gyomosodás 15–20%-ra is csökkenthető. A tökéletes mélymulcsnál nem a rothadás, hanem a korhadás a lényeg, úgy, mint ahogyan azt az erdőben is megtapasztalhatjuk.
Kétféleképpen lehet mélymulcsozást alkalmazni, a nyers és rostos humuszanyagok megfelelő arányú keverésével és a rétegezéssel, vagyis a rostos és a nedves humuszos építőanyagok egymásra terítésével. Míg a nyers humuszképzőkben nagyobb arányú nitrogén található, így kiváló lehet a lekaszált fű, a nyesedék, a zöld növényi részek, vagy éppen az istállótrágya, addig a rostos humuszképzők közé soroljuk a száraz növényi részeket, a szalmát, az avart, a faforgácsot és a szénát.
A második módszer alkalmazása esetén először egy réteg laza, szálas humuszos anyagot, például 20 cm vastag szalmát, egy réteg nedves humuszos anyagot, például 25 cm magasságban trágyát, majd még egy réteg szálas humuszos anyagot, például 10 cm vastag szalmát tesznek rétegekben a talajfelszínre. Azonban nagyon fontos, hogy ezek a rétegek ne legyenek túl tömörek, és a talaj megfelelően tudjon levegőzni.
Mivel azonban nem mindenki rendelkezik ezekkel az anyagokkal, azok kiválóan helyettesíthetők lehullott falevéllel és a metszés után ledarált ághulladékkal is. A talajt a mélymulccsal ősszel, a fagyok beállta előtt kell betakarnunk, körülbelül 60 cm vastagságban, anélkül, hogy a talajt előtte felásnánk. Mivel minden évben el kell végezni a takarást, idővel már kevesebb mennyiséget kell használnunk, hiszen maradni fog az előző évi takarásból.
Mindenkinek kiváló minőségű talajt és bőséges termést kívánunk!
