Kelet-Ázsiában és Koreában őshonos növényfaj nehezíti a kertészek életét. Az inváziós faj az Európai Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos fajok listáján is szerepel.

Kertészeti és erdészeti céllal került az országba

A bálványfa népszerűtlenségéről a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága írt. Elárulták, hogy amikor jellegzetes levelű fűt találunk a városokban, parkokban és az utak mentén, aminek a levelét bedörzsölve büdöset érzünk, akkor valószínűleg bálványfával találkoztunk.

Az írásból kiderült a mirigyes bálványfa kertészeti és erdészeti céllal került Magyarországra. Bár jó tűrőképességgel rendelkezik, agresszívan terjed, így szinte mindenhol jelen van hazánkban. Akár 25 méter magasra is megnőhet, ráadásul gyakran összetekerjük az ecetfával, amely szintén egy könnyen terjedő, inváziós faj. Az ecetfák viszont kisebbek és a levelük sem büdös.


A káros fa terjedése

Mint, ahogy minden inváziós fásszárúnak, a bálványfának is negatív gazdasági és humán-egészségügyi hatásai vannak. Természetvédelmi okokból is nagyon komoly károkat okozhat, főleg az élővilágban és az erdőfelújítások során.

Amellett, hogy gyorsan terjed, árnyékolásával kiszorítja az eredeti és őshonos övezetet. Növeli a talaj nitrogénszintjét, ami a földnek sem tesz jót. Megtelepedik utak, épületek, járdák hasadékaiban, felgyorsítja azok állapotának romlását. A temetőkben és parkokban szintén gyorsan terjed, hiába vágjuk ki, sarjról újra ki fog hajtani.

A bálványfa rendkívül káros az élővilágra - fotó: pexels.com

Mi a teendő?

A legfontosabb a kezdeti felismerés, amivel meggátolhatjuk a terjedésüket. Ne vegyünk és ültessünk inváziós fajokat, tájékozódjunk, hogy mi számít annak és lehetőségeink szerint szorítsuk vissza őket - írta meg a Sokszínűvidék.

Amennyiben mégis betelepedett a kertben a bálványfa, akkor kizárólag mechanikai módszerekkel nem fogjuk tudni kiirtani. Csak a vegyszer oldhatja meg a problémát. A gyomirtót július végétől szeptember elejéig alkalmazhatjuk.