A klímaváltozás jelentősen befolyásolja a hazai élelmiszer-termelést: az aszály, a tavaszi hidegbetörések, az egyre melegebb hőmérséklet hatással vannak az alapvető zöldségeinkre és gyümölcseinkre. Lesznek olyanok, amelyektől végleg el kell búcsúznunk és valószínűleg lesznek olyan élelmiszerek is, amelyek termesztését elősegíti az éghajlatváltozás. Ismernünk kell, hogy milyen gyakorlatok segíthetnek abban, hogy alkalmazkodni tudjunk a változásokhoz – írja a greendex.hu.
A málna megsül, leég, a magyar klíma már kedvezőtlen a termesztésének – fotó: pixabay.com
A legveszélyeztetettebb csoport a bogyós gyümölcsöké
Újabb és újabb nehézségekkel szembesül a magyar mezőgazdaság, amelyekre reagálnunk kell. Szerencsére egyre több az olyan gyakorlat, ami segíthet az alkalmazkodásban, ám így is megtörténhet, hogy egyre több gyümölcstől és akár zöldségtől el kell búcsúznunk a jövőben. Dr. Gyuricza Csaba agrármérnök, talajtani szakmérnök, a MATE rektora, az MTA doktora szerint elsőként az okokat kell feltárni ahhoz, hogy lássuk, valóban búcsút kell-e intenünk néhány közkedvelt hazai gyümölcsnek.
A málna, a ribizli és a szeder, de elsősorban a málna az, amely egyre észrevehetően egyre kisebb területen terem Magyarországon. Míg korábban a málnát több ezer hektáron termesztették, mára örülhetünk, ha 100–200 hektáron termeszthető.
Nógrádban és a Dunántúlon még akad a gyümölcsből, de a klímaváltozás egyre jobban kiszorítja a hazai palettáról. A gyümölcs megsül, leég, a magyar klíma már kedvezőtlen a termesztésének.
A MATE-n is folynak kutatások, fejlesztések arra vonatkozóan, miként lehetne a folyamatot visszafordítani, és vannak jó példák is. A nemesítésben bőven vannak még lehetőségek, de egy fajtanemesítés 15–20 évbe is telhet, ez pedig rendkívül hosszú idő ahhoz, hogy belátható időn belül kézzelfogható eredmények szülessenek.
Léteznek azonban olyan technológiák, amelyek hatékonyan segíthetik a gyümölcstermesztést. Ilyen az agrárerdészet is, ahol a bogyós gyümölcsöt olyan fásszárú növényekkel együtt termesztik, amelyek természetes árnyékot adnak. De vannak más árnyékoló eszközök, berendezések is, amelyek alkalmazhatóságát kutatják a szakemberek.
A termelés feltételei nagyon leromlottak, ahogy a kézi munkaerő hiánya sem segít a helyzeten. A bogyósok ugyanis munkaerőigényes termesztésű gyümölcsök, aminek hiánya komoly szerepet játszik abban, hogy egyes gyümölcsök eltűnhetnek a magyar piacról.
_fill_540x300_0.jpg)
Erősödnek a szélsőségek
A bogyósok helyzete a legdrámaibb, de a nemesítés alkalmával valamennyi gyümölcs- és zöldségfaj esetében szempontként kerül előtérbe a szárazságtűrés és a szélsőséges időjárási körülmények elviselése.
Jó példa erre a magyar kajszibarack, amelynél nem az átlaghőmérséklet növekedése jelent gondot, hanem a tavaszi virágzás időszakában jelentkező hirtelen fagyok. Az enyhe tél beindítja a nedvkeringést a növényben, ami miatt az nehezebben tűri az esetleges alacsony hőmérsékletet, a hirtelen betörő mínuszokat. Az utóbbi években ez általános jelenséggé vált, az egyre gyakoribb szélsőségek megtépázzák a hazai gyümölcstermesztést.
.jpg)
A magyar kajszibarack esetében nem az átlaghőmérséklet növekedése jelent gondot, hanem a tavaszi virágzás időszakában jelentkező hirtelen fagyok – fotó: pixabay.com
Mi a helyzet a szabadföldi zöldségtermesztésben?
Dr. Gyuricza Csaba szerint a zöldségek esetében jobb a helyzet. Ezen a területen a legkritikusabb termelési tényezőt a víz jelenti. Szabadföldi körülmények között napjainkban Magyarországon nagyon nehéz zöldséget termeszteni, hiszen mindez gazdaságilag kezelhetetlen kitettséget jelent. A szabadföldi termesztés alapja az öntözés, aminek a feltételeit meg kell teremteni.
Ez vonatkozik a gyökérzöldségekre, a sárgarépára, a petrezselyemre, de a csemegekukoricára vagy a zöldborsóra is: ezeket a növényeket csak öntözés mellett lehet gazdaságosan termeszteni. A fokozódó aszály, a vízhiány miatt jó, ha tudjuk, mennyi vizet használunk locsoláskor.
Lényeges lenne a lehullott csapadék megtartása is. Magyarországon az átlagos csapadékmennyiség ma 300 és 500 milliméter közötti, de a szélsőségek itt is megjelennek: előfordulhat 800 és 200 milliméter is. Az alapvető problémát azonban az jelenti, hogy a talajra kerülő nedvesség 40–50 százaléka eltávozik a légkörbe. Azaz, ha leesik 400–500 milliméter csapadék, akkor körülbelül csak 250 milliméternyi hasznosul. A legfontosabb feladat az, hogy még mielőtt öntözésbe kezdünk, azt a nedvességet tartsuk meg, amely természetes csapadék formájában a területre jutott.
Erre remek megoldást jelenthet a megfelelő talajhasználat: a mulcsozás, a növényi maradványok meghagyása, a talajtakarás. Ezek olyan praktikák, amelyek kiskerti körülmények között is alkalmazhatók, de bevethetők a szántóföldeken is. Utóbbi helyzetben viszont az öntözés nem kerülhető meg: ha iparszerűen és biztonságosan akarunk gyümölcsöt vagy zöldséget termelni Magyarországon akkor a természetes vízmegőrzési módszerek önmagukban nem elégségesek.
A füge főleg Magyarország déli részén, de akár északon is, sok esetben védelem nélkül is áttelel – fotó: pixabay.com
Mediterrán zöldségek és gyümölcsök jelenhetnek meg a hazai termelésben
Az éghajlatváltozás olyan zöldségek és gyümölcsök termesztését is kiválthatja, amelyek régebben nem voltak jellemzők hazánkban. Ilyen például az articsóka, ami ma már Dél-Magyarországon is biztonsággal termeszthető szabadföldi körülmények között.
Gyümölcsök közül a füge korábban csak kiskerti körülmények között, gondosan takarva termett meg – ma már, főleg Magyarország déli részén, de akár északon is, a füge sok esetben védelem nélkül is áttelel. Megjelentek a fügeültetvények, de egyre jobban terjed a kivi is, aminek a termesztése korábban elképzelhetetlen lett volna, de ma már Zala vármegyében vagy a Duna-Tisza közén is több hektárnyi területen terem. Az említett gyümölcsök termesztésének speciális technológiája van, ezeket a gyümölcstermesztők ismerik, sőt már az egyetemi anyagba is bekerültek.
A szakember azt is elmondta, hogy ha továbbra is így folytatódik a klímaváltozás folyamata, akkor a jövőben akár banánt vagy más egzotikus gyümölcsöt is termeszthetünk. De kiskerti körülmények között már most is lehet próbálkozni velük.
Változó technológiai megoldásokra és teljes adaptálódásra van szükség
Nem dr. Gyuricza Csaba az egyetlen, aki a mezőgazdaság kihívásai közül az alkalmazkodás fontosságát emeli ki. A regeneratív mezőgazdasággal foglalkozó szakemberek, gazdák is egyre inkább abban látják a megoldást, hogy adaptálódni kell a változásokhoz. A technológiaváltás kényszere itt van velünk, a kérdést leginkább az jelenti, hogy miként lehet rentábilis, gazdaságos módon folytatni élelmiszertermelést Magyarországon.
Egyre jobban felértékelődik a házi, kiskerti termelés, a népszerűsége láthatóan növekszik, ami érzékelhető a kis kiszerelésű vetőmagok eladásában is. Ebben 2020-ban volt egy pillanatnyi robbanáspont, amikor a koronavírus-járvány elkezdődött, és sokan maradtak otthon.
Felerősödött az élelmiszer-előállítás és az élelmiszer jelentősége, hiszen akár élelmiszerhiány is kialakulhatott volna, ami régebben elképzelhetetlen volt. Így aki egy kis földterületet birtokolt, alapvető zöldségek, gyümölcsök termelésébe fogott. Ennek a tevékenységnek a népszerűsége azóta is töretlen, sőt egyre nagyobb az érdeklődés a kiskerti termelés iránt akár balkonokon, erkélyeken, kis területeken is. Ez jó irány, mert felerősíti az otthoni előállítást a helyben történő ellátás segítségével.
Egyre erősebb az igény a tudatos, környezetvédelmi, talajvédelmi és fenntarthatósági szempontokat is figyelembe vevő edukálásra. Aki már kipróbálta a talajfelszín takarását szerves maradványokkal, mulccsal, szalmával vagy akár bármilyen hulladékanyaggal, az maga érzékelheti, hogy ez a módszer mit tesz a talajjal.
A kivi ma már Zala vármegyében vagy a Duna-Tisza közén is több hektárnyi területen terem – fotó: pixabay.com
A történelmi aszály megtorpanásra késztette az embereket
A történelmi aszály szinte letarolta az Alföldet, egy rendkívül ijesztő jövőképet tárva elénk. Az alföldi sivatag, amely máskor ontotta a kukoricát, szinte semmit sem termett. Ez intő jel volt a gazdák számára is: ha így folytatják, tönkremehetnek. A történelem során voltak már erre szomorú példák: például a 40-es évekbeli USA-ban úgy tönkrement a termőföld az emberi tevékenység miatt, hogy egyik pillanatról a másikra százezrek haltak éhen.
Az Alföldön nemcsak a termőtalaj használatában kell változtatni, hanem teljes technológiaváltásra van szükség. Ide tartozik a talajhasználat, a nedvesség megtartása, a szántás elhagyása. A növények ugyanis nem szántást, hanem hosszú távú termelést elősegítő talajállapotot kívánnak. Ehhez pedig komoly szemléletváltásra van szükség, a külső kényszer egyre erősebb.
Dr. Gyuricza Csaba szerint jó úton haladunk a pozitív változás felé. Ha ez nem lenne így, akkor nem kellene egy évtized ahhoz, hogy az Alföld elsivatagosodjon, és alkalmatlan legyen az élelmiszer-termelésre.
Jó példának bizonyulnak a nemzetközi gyakorlatok
Jó gyakorlatok vannak a szomszédos Ausztriában, ahogy Nyugat-Európa több részén is, de Amerikában is egyre inkább áttérnek a megfelelő technológiákra. A folyamatokat szintén elősegíti az általános generációváltás. A fiatalok nyitottak, természetes számukra a digitális megoldások választása, a precíziós technológiák alkalmazása, a legkorszerűbb robotizációs megoldások használata, ideértve akár az űrtechnológiát is.
A világon nagyon kevés olyan ország van, amely képes arra, hogy saját magát ellássa élelmiszerrel. A mi országunk ökológiai adottsága remek, minden feltételt megteremt ahhoz, hogy alkalmazkodhassunk.
Az alkalmazható technológiák és tudás elismerésével minden lehetőség adott ahhoz, hogy a mezőgazdaságunk világszínvonalú lehessen. Azonban ehhez arra van szükség, hogy sokkal tudatosabban éljünk, tartsuk szem előtt a változásokat és a csúcstechnológiai megoldásokat is. Egyértelmű az egyén felelőssége is, elsődleges a helyben történő élelmiszer-előállítás, az élelmiszer megtermelése magunk számára.
Már egy kisebb földterület is elég lehet ahhoz, hogy egy család élelmiszer-termelésbe fogjon.
_fill_540x300_0.jpg)
