A magasabb relatív páratartalom és a hosszabb ideig tartó levélfelület-nedvesség megnöveli a fertőzési nyomást. Így a még betakarításra váró gyümölcsökön gyorsan terjed a monília, a szőlőn a szürkepenész, a csonthéjasok levelein pedig a különböző levélfoltosodást és levélhullást okozó betegségek. A kártevők száma viszont fokozatosan csökken a gyümölcsösökben.

Adama

Az almásokban továbbra is figyeljünk oda a levéltetvekre

A korai szüretelésű almák betakarítása megkezdődött. Az almamoly (Cydia pomonella) rajzása jelentősen visszaesett, és egyedszámuk fokozatosan csökkenni fog. A rágott, sérült gyümölcsökön a moníliás gyümölcsrothadás (Monilinia fructigena) tünetei szaporodnak, de a szüreti időszakban már nem ajánlott ellene a kémiai védekezés. Ekkor már csak az időben elvégzett betakarítás segíthet a kár csökkentésében.

Az alma szedését következően nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a károsítók továbbra is betelepedhetnek az ültetvényben. Ilyenkor nyár végén is fokozott figyelmet érdemelnek a levéltetvek, amik a szárazság miatt több helyen is előfordulnak.

alma

A moníliás gyümölcsrothadás tünete almán – fotó: Lepres Luca

Körtén a levélrozsda (Gymnosporangium sabinae) okoz látványos tüneteket. A narancsvörös foltok közepe barnul, a levél fonákán pedig kiemelkedő, világosbarna képletek fejlődnek. Ezek a gomba ecídiumai. A kórokozó a lehullott levelekben telel, ezért a fertőzött, lehullott leveleket talajba ásással vagy komposztálással meg kell semmisíteni.

körte

Körtelevélrozsda tünete – fotó: Lepres Luca

Csonthéjasokban is erősödik a moníliás gyümölcsrothadás

A csonthéjasok közül már csak a kései nektarint, az őszibarackot és a szilvát szedik. Itt is erősödik a moníliás gyümölcsrothadás (Monilinia laxa, M. fructicola), főleg a keleti gyümölcsmoly (Grapholita molesta) kártétele nyomán.

Szüret után se hagyjuk magukra a gyümölcsfáinkat, mert a sztigminás levéllyukacsosodás (Stigmina carpophyla) tovább fertőzi a lombozatot. A betakarítás utáni lombfertőtlenítés, majd az őszi lemosó permetezés segít abban, hogy a kórokozó áttelelő tömege csökkenjen és kisebb legyen a rügykár.


Cseresznye- és meggyfákon a blumeriellás levélfoltosság (Blumeriella japii) okoz korai levélhullást, ez is kezelést igényel. A korábban szüretelt szilvafákon is indokolt a lombfertőtlenítés a polisztigmás levélfoltosság (Polystigma rubrum) ellen, mert egyre több fán látni a betegség okozta vörösesbarna foltokat.

szilva

Polisztigmás levélfoltosság tünete szilván – fotó: Igric Dominika

Szőlőben még támadhat a szürkepenészes rothadás

A szőlő szürete is tart. A jelenlegi időjárás kedvező a szedésnek, az érésnek és a cukortermelésnek is. Az éréskor a szürkepenészes rothadás (Botrytis cinerea) támadhatja még a fürtöket. A kórokozó aktivitása viszont nagyban függ a környezeti feltételektől, de a cukortermelés és a héj vékonyabbá válása mind kedvez a kórokozó fertőzésének.

A napos, száraz időjárás, szellős lombozat és a fürtnapoztatás gátolja a betegség terjedését. Amikor azonban esősre fordul időjárásunk, akkor számítani kell a betegség gyors terjedésére. Kései szüretelésű fajtáknál még lehet megelőző védekezést végezni, azonban a korábban érő fajtáknál a szedés ad megoldást.

A kertészeti kultúrákban továbbá két polifág kártevővel is meggyűlik a bajunk. Az egyik a vándorpoloska (Nezara viridula), a másik pedig a gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera). Ezek a kártevőfajok a környezetünkben szinte mindenen megtelepedhetnek. A poloskák tipikusan a gyümölcsökön, szőlőn, paradicsomon, míg a bagolylepke hernyója főként a zöldségnövényeket kedveli, de a muskátlit se veti meg.

Ha még több, növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre vagy kíváncsi, kattints ide.
Ingyenes növényvédőszer-keresőnket megtalálod ide kattintva.