Drámai események zajlanak az olívaolaj piacán. Kevés a termék, emelkedtek az árak borúlátó a jövőkép. A globális termelés tavaly csak 10 százalékkal esett vissza, de a hiányjelenségek miatt az olívaolaj ára ennél sokkal látványosabban megemelkedett – hívta fel a figyelmet a telex.hu

olívaolaj

A legjelentősebb termelő Spanyolország, a maga 40 százalék feletti a világpiaci részesedésével – fotó: pixabay.com

Csökkenő termésmennyiség, emelkedő árak

Míg a 2021–2022-es szüret után 3,27 millió tonna olívaolajat állítottak elő világszerte, addig a 2022–2023-as szezonban már csak 2,89 millió tonnát – derül ki a Statista adataiból.

A legjelentősebb termelő Spanyolország, a maga 40 százalék feletti a világpiaci részesedésével, de Törökország, Olaszország, Görögország, Tunézia, és Marokkó is a fontos termelők között van, amit akár a saját szemükkel is láthatunk/láthattunk, ha az idén nyaralási célpontnak például Andalúziát, Toscanát vagy Kréta, esetleg Korfu szigetét választottuk.

2022-ben a dél-európai aszály a spanyol termést lefelezte, de az idén sem sokkal kedvezőbb a helyzet, hiszen Spanyolországban alig volt csapadék, a bogyók jelentős része a hőhullám miatt elszáradt a fákon.

Mindez negatívan hat a termelőkre, a kereskedőkre és a fogyasztókra is. 17 év működés után szakboltja és webshopja létét látja veszélyben Tóth Gusztáv, az Igazioliva.hu ügyvezetője.

Mi azt tapasztaljuk, hogy 10 százalék áremelkedés, 20 százalék vevőt visz el, és az idén óriási volt a termelői áremelés. Mi hiába csökkentjük folyamatosan az árrésünket, a kereslet visszaesése mellett az is óriási siker lenne, ha elérnénk a nullszaldót.

– fogalmazott.


olívaolaj

10 százalék áremelkedés, 20 százalék vevőt visz el – fotó: pixabay.com

Évi 10-15 milliárd dolláros a globális olívapiac

Az olíva világpiaci ára egy év alatt több mint megduplázódott, egy tonna ára 4000 dollárról, 8500 dollárra nőtt. Ennél a nagyüzemi olajnál a minőségi termelői olajok érdemben lényegesen drágábbak, hiszen költségként még rájön a címkézés, a palackozás, a szállítás és a marketing ára, ráadásul amíg a nagyüzem 4 kilogramm bogyóból készít egy liter olajat, addig a minőségi termelő 10 kilóból.

Tóth Gusztáv beszélt arról is, hogy a piacnak nem ez volt az első és az egyetlen baja. A Covid idején alacsonyabb ár volt jellemző, mert az éttermek, szállodák nem vásároltak annyit. A magánemberek növekvő keresletével, és az alacsonyabb árakkal a termelőknek és a kereskedőknek sikerült túlélniük a járványt. Viszont tavaly egyszerre jelentkezett az energia drágulása és a rossz termés, a termelők ráálltak arra, hogy havonta minden terméküket átárazták.

A piac felső 2 százalékába tartozó termelői olajok (birtokolajok) nagyon sokat drágultak, de a nagybirtokok is emeltek, csak náluk annyiban volt más a helyzet, hogy ők a termésmennyiség növeléséhez enzimeket, szteroidokat használnak. De nem lehet a végtelenségig árat emelni.

Tóth Gusztáv szerint az olívaolaj is helyettesíthető, extrém ár esetén elhagyható.

A világ egyik legjobb olívaolajából volt, hogy nálunk is megvettek fél litert 12 ezer forintért, de most általánosan is reális közelségbe került a 8 ezer forintos literenkénti ár a kisebb kiszereléseknél, ami fajlagosan drágább, és nincs megállás.

– mondta.

olajbogyó

Az olívaolaj világpiaci ára egy év alatt több mint megduplázódott – fotó: pixabay.com

Homérosz folyékony aranynak nevezte

Az olívaolajnak nagyon jó az imázsa, pozitív élettani hatásairól szakcikkek tucatja ír: kedvező a szívre, bőrre, vagy a demencia ellen.

Hasznos tápanyagokat, vitaminokat tartalmaz, normalizálja a koleszterinszintet, segíti az emésztőrendszert, szerepet játszik a szív és az érrendszer betegségeinek, a rákos megbetegedéseknek megelőzésében, mérsékelheti a krónikus gyulladásokat , érdemi ellenjavallat nélkül.

A globális kereslet növekszik, Kína részéről is nő az érdeklődés, ha pedig ott megindul az érdemi fogyasztás, nincs annyi termőterület, ami ellátná azt a piacot.

olívaolaj

Az olívaolajnak nagyon jó az imázsa – fotó: pixabay.com

Az Európai Unió máig döntő részt képvisel belőle a világpiacon

Az Európai Unió az olívaolaj vezető termelője, fogyasztója és exportőre. A világ olívaolaj-termelésének kétharmada ugyanis uniós termelőkhöz köthető.  Az Európai Unióban mintegy négymillió hektárnyi területen –  elsősorban a földközi-tengeri országokban – találhatók olajfaültetvények.

Olaszország és Spanyolország a legnagyobb olívaolaj-fogyasztó: az éves fogyasztás eléri az 500 ezer tonnát, de az egy főre jutó felhasználásban Görögország vezet, fejenként évi 12 kilogrammal.

Az olajkészítés során az olajfa bogyójából többféle módon készítenek olajat. Az olívaolajnak sokféle emberi fogyasztásra alkalmas kategóriája van:

  • extraszűz olívaolaj – ez a legértékesebb, hidegen préselik, az olívacefre hőmérséklete nem haladhatja meg a 27 fokot, és a leszüretelt bogyót 24 órán belül már sajtolni kell, különben elindul a savasodás.
  • szűz olívaolaj;
  • finomított olívaolaj;
  • finomított olívaolajból és szűz olívaolajból álló olívaolaj;
  • olívapogácsa-olaj.

A kategóriák közötti különbségek az elkészítési eljárásban, ízben, minőségben és egy jól mérhető, objektív mutatóban, a savasságban mutatkoznak meg. A leggyorsabb, legtisztább eljárások után lehet még a maradékanyagból újabb és újabb olajokat kipréselni, de ezek minősége már rosszabb.