Hektikus termelés és kereslet jellemzi a gyógynövényágazatot, amely tavaly negatív külkereskedelmi szaldót produkált. A szakmabeliek szerint ugyanakkor nagy perspektíva rejlik az ágazatban, amely nem csupán önellátó lehetne, de jelentős exportbevételt is hozhatna – írja a vg.hu
A kamillavirág hungarikum, és Alföldi kamillavirágzat néven uniós oltalom alatt áll, azaz földrajzi árujelző – fotó: pixabay.com
Befejeződött a kamillavirág gyűjtése és betakarítása
A Világgazdaságnak Czirbus Zoltán, a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács (GYSZT) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) gyógynövényalosztályának elnöke nyilatkozott:
A gyógynövényszezonra a növényi életciklusoknak megfelelően jellemző, hogy először a virágokat, a leveleket majd a terméseket és a gyökereket gyűjtik. Most a virágoknál tartanak, amelyek közül az egyik legjelentősebb a kamillavirág, amelynek a gyűjtése és betakarítása befejeződött. Jelenleg a hársfavirág gyűjtése folyik, majd a kiskertekben található körömvirág következik, a herbák – vagyis a leveles hajtások – betakarítása pedig egész évben folyamatos
– fogalmazott, majd hozzátette, hogy a kamillából viszonylag jó mennyiséget sikerült begyűjteni, míg a termesztett kamillánál már nem volt ilyen jó a helyzet, „csupán" jó közepes lett a termés. Ennek az volt az oka, hogy a sok csapadék miatt tavasszal az állományok gyomosak lettek, a termelőknek pedig a gyommentesítésre és a tisztításra nagy energiákat kellett fordítani.
A kamillavirág hungarikum, és Alföldi kamillavirágzat néven uniós oltalom alatt áll, azaz földrajzi árujelző.
A hazai feldolgozás növelhető lenne
A GYSZT adatai alapján pillanatnyilag 30 ezer hektáron termelnek gyógy- és aromanövényeket. Tavaly a 2021-ben még 12 ezer tonnás export 7 ezerre esett vissza, ennek több oka is volt. Egyrészt az aszály is visszavetette a termésmennyiségeket (még a szárazságtűrő, mediterrán levendula is sok termelőnél aszálykárt szenvedett), másrészt az akkor még magas gabona- és iparinövény-árak következtében többen döntöttek inkább a hagyományos szántóföldi növénytermesztés mellett a „macerásabb" gyógynövények helyett.
Az export visszaeséséhez az is hozzájárult, hogy megpróbáljuk helyben tartani és itthon feldolgozni a gyógynövényeket, hogy a hozzáadott érték Magyarországon realizálódjon, és ne alapanyag formájában menjen ki az országból
– mondta Czirbus Zoltán, megjegyezve, hogy ehhez itthon is rendelkezésre áll a feldolgozókapacitás, amit most csak részlegesen használunk ki.
Körömvirág – fotó: pixabay.com
A gyógynövénytermesztőket is sújtják a megemelkedett költségek
Az elsődleges feldolgozás első lépése a szárítás.
Ma már ahhoz, hogy nagy mennyiségű homogén alapanyagot tudjanak előállítani, nagy tömegű árualap mesterséges szárítására van szükség, ami a nagymértékben megemelkedett energiaárak miatt rendkívül költséges, és a többletráfordítás a szárított növényi drogok árában ez megjelenik
– emelte ki a GYSZT elnöke.
A helyzeten segíthetne a július 1-jétől a kis- és középvállalkozások által használt elektromos energiára meghatározott árplafon, de ez nem minden esetben vonatkozik a gyógynövény-feldolgozásra. Így Czirbus Zoltán szerint a termesztett gyógynövények esetén az idén is számítani lehet még áremelkedésre, aminek a mértéke növényfajonként eltérő lehet. Nagy gondot jelent a gyógynövénytermesztésben is a munkaerő hiánya, ráadásul ebben az ágazatban az automatizáció lehetőségei korlátozottak.
A terméktanács elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy hosszú távon nem perspektivikusa gyűjtés, így amit csak lehet, azt termeszteni kell. Sajnos egyre kevesebb a vadon termő terület, illetve egyre kevesebben vannak azok is, akik begyűjtik a növényeket, illetve növényi részeket.
Tavaly még a szárazságtűrő, mediterrán levendula is sok termelőnél aszálykárt szenvedett – fotó: pixabay.com
Az ágazatban piaci oldalról is nagy a potenciál
A magyar gyógynövényeknek jó a hírnevük, nagy a kereslet irántuk a nyugat-európai és belföldi piacon egyaránt. A konkurenciával is számolni kell: a déli versenytársak mennyiségben már lehagynak bennünket, viszont a minőségi gyógynövény-előállításban még mindig jobbak vagyunk náluk.
Az új közös agrárpolitika hazai kereteit megszabó magyar KAP-stratégiában is szerepet kapnak a gyógynövények, megtalálhatók a biodiverzitás megőrzésében, a termeléshez kötött támogatásokban, illetve az Agro-ökológiai Programban (AÖP) is.