Az mfor.hu újságírója utánajárt, hogy honnan, milyen körülmények között érkezik hazánkba a jelenleg boltokban kapható szamóca.

A szupermarketek jelenleg tele vannak spanyol eperrel, amelyek általában Huelva vagy Sevilla tartományból származnak, ahol az epertermelés tönkreteszi az egyik legfontosabb spanyol természetvédelmi területet, a Doñana Nemzeti Parkot, egy nagy diverzitású különleges vizes területet. A 2009-es 5000 hektárnyi szinthez képest mára ez az itt található gyümölcstermő terület megduplázódott.

A Doñana Európa egyik legszebb és legfontosabb vizes élőhelye, 300 ritka madárfaj élőhelye, a vándormadarak pihenőhelye Európa és Afrika között, veszélyeztetett állatfajok otthona, mely különböző ökoszisztémákat mondhat magáénak, úgymint mocsarakat, lagúnákat, fenyőerdőket, aloe verákat, mozgó dűnéket, sziklákat, 30 kilométernyi érintetlen fehér homokú strandot.

Politika és profit

Juanna Morenó, az andalúz kormány vezetője a hírek szerint kevéssé törődik azzal, hogy az EU kemény büntetéssel fenyegeti a természetrombolás miatt, valamint hogy az UNESCO leveheti a világörökségi listáról a nemzeti parkot. Egyes források szerint a célja az, hogy biztosítsa hatalmát a május 28-ai helyközi választásokig, amelyen a Doñana régióban élő, epertermelésből élő 80.000 ember szavazata döntő lehet.

eper

A szupermarketekben kapható spanyol eper főként Huelva vagy Sevilla tartományból származik – illusztráció: Shutterstock

A bogyós gyümölcsök termesztésére szolgáló öntözőrendszerek miatt a Doñana Nemzeti Park állapota már kritikusnak mondható, főleg az illegális kutak építése miatt, melyek gyorsan kiszárítják a park vizes élőhelyeit és víztartó rétegeit.

Eddig körülbelül 10.000 hektáron termeltek öntözött szamócát, aminek következtében 6 méterrel csökkent a talajvízszint egy olyan régióban, ahol a felmelegedés és a csökkenő éves csapadékátlagok egyébként is évről évre egyre komolyabb problémát jelentenek.


Huelvából évente 300.000 tonna szamócát exportálnak, melynek szedését vendégmunkások végzik, akik közül nagyon sokan embertelen körülmények között, fémkonténerekben laknak a 40 fok feletti hőségben.

Jó, ha tudjuk tehát, hogy a földi epret, ami ebből a régióból érkezik, legyen az akár bioeper, az említett környezetpusztító tevékenység során termesztik, és eszerint döntünk, hogy megvásároljuk-e. Sőt talán jobb lenne azt a kérdést feltennünk magunknak, hogy van-e egyáltalán szükségünk szamócára szezonon kívül, érdemes-e ezeket az árukat messziről ideszállítani, ahelyett, hogy egyszerűen megvárnánk a jó minőségű, helyben termelt, magyar szamócát.

Indexkép: Pixabay