Tekintettel a meglehetősen enyhe télre, a betegségek közül kajszin és meggyen számítani kell a moniliás virág- és hajtáspusztulás kórokozójának a fertőzésére. A gomba a kinyílt virágokba, azon keresztül a hajtásokba hatol be, majd azok elhalását okozza. Különösen ott alakulhat ki súlyos kár, ahol a virágzás időszakában nem védekeznek a kórokozó ellen. A virágzó fákat ciprodinil, miklobutanil vagy penkonazol hatóanyagú gombaölő készítménnyel célszerű permetezni. Virágzás után az elfonnyadt, megbarnult, elszáradt virágokat és hajtásokat hordozó vesszőket, gallyakat néhány cm-es egészséges résszel együtt feltétlenül le kell vágni, majd el kell távolítani a kertből.

Az őszibarack tafrinás levélfodrosodását okozó gomba életfeltételeinek a lombhullás óta gyakorlatilag folyamatosan kedvező az időjárás. A betegség elleni védekezés leghatásosabb formája a megelőző védekezés: a rügyfakadáskor réztartalmú szerrel végzett lemosásszerű permetezés. A tenyészidőszakban viszont erre már nem használhatók a réztartalmú szerek, mert azok perzselést okoznak. Ezért kihajtást követően pl. a difenokonazol hatóanyagú gombaölő szer alkalmazható.

A lisztharmatra fogékony alma fajtákon már közvetlenül a rügyfakadást követően számítani kell a betegség első levéltüneteinek a megjelenésére. Ezeken a fajtákon (pl. Jonathan és származékai) feltétlenül védekezni kell a kórokozó ellen. Az alma- és a körtevarasodás fertőzésének a csapadékos, meleg tavasz optimális feltételeket biztosít. Nagyon fontos a megelőző védekezés végrehajtása, pl. difenokonazol, mankoceb, miklobutanil vagy penkonazol hatóanyagú gombaölő szerrel. Megkésett védekezés esetén nehéz a fertőzés eredményes visszaszorítása, megfékezése.



A kemény fagyok és az ország nagy részén számottevő hótakaró nélküli tél valószínűsíti több levéltetű faj tavaszi felszaporodását. Mind a fás szárú, mind a lágyszárú növényeken számítani kell fellépésükre. A levéltetvek növényi nedveket szívogatnak. Ennek következtében a levelek és a hajtásvégek erősen torzulnak. Legkorábban piros ribiszke, almafa és galagonya levelein jelennek meg a levéltetvek okozta piros színű dudorok, deformációk. Nagyon erős fertőzés esetén a fertőzött részek el is száradhatnak. A tetvek által kiválasztott ragacsos váladékon, a mézharmaton, gyakran egy fekete színű telepeket fejlesztő gombafaj, a korompenész telepedik meg. A levéltetveknek egy tenyészidőszakban több nemzedékük fejlődik. Számos veszélyes vírusterjesztő, gazdaváltó fajuk okoz gondot különösen a csonthéjas gyümölcsfajokon. Tojás alakban, a rügyek közelében telelnek. Olajtartalmú lemosó permetezéssel a tojások gyéríthetők. A gazdanövényt váltó fajok a nyár elején lágyszárú növényekre telepednek át, s csak szeptember folyamán indul meg a visszatelepedés a téli, fás szárú tápnövényre. Vegetációs időszakban pl. a flonikamid, pirimikarb és egyes piretroid (pl. lambda-cihalotrin) hatóanyagú készítményekkel védekezhetünk a levéltetvek ellen.

A körte-levélbolha fajok áttelelt nőstényei már előjöttek és rakják a tojásokat. A levélbolhák elleni védekezés meghatározó időszaka a körte sziromhullását követő egy hét. A bőséges mennyiségű mézharmatot termelő lárvák kelése a körte kis levélkéinek a megjelenésekor várható. Az első lárva nemzedék elleni védekezés hatásossága az egész tenyészidőszakra kihat. A fiatal lárvák ellen acetamiprid és diflubenzuron hatóanyagú rovarölő szerek alkalmazhatók. Paraffinolaj tartalmú rovarölő szerrel növelhető a permetezés hatékonysága.

A növények nedveivel táplálkozó atkák többsége elsősorban a lombozaton károsít, azonban erős fertőzés esetén képesek a termés minőségét is rontani, illetve a mennyiségét csökkenteni. Takácsatkák közül a tojás alakban telelő piros gyümölcsfa-takácsatka és a kifejlett alakban telelő közönséges takácsatka kártételével találkozhatunk leggyakrabban. A szabad szemmel alig látható piros illetve sárgászöld színű pókszabású állatok többnyire a levelek fonákán szívogatnak. A közönséges takácsatka fertőzését sűrű szövedék jelzi a levelek fonákán, míg ez a piros gyümölcsfa-takácsatka esetében hiányzik. A megtámadott levelek kezdetben fakulnak, sárgulnak, később a lombozat megbarnul. Tömeges fellépésük esetén korai lombhullást okoznak. Kora tavaszi károsításuk különösen veszélyes, mivel a hajtások rövidebbek lesznek, és kevesebb termés kötődik.
A piros gyümölcsfa-takácsatka tojásaiból a lárvák kelése általában az alma zöld- és pirosbimbós állapota idején kezdődik. Nyugalmi időszakban a tojások paraffinolaj tartalmú lemosó permetezéssel gyéríthetők. A mozgó alakok ellen, szükség szerinti gyakorisággal, speciális atkaölő szerekkel védekezhetünk (pl. piridaben hatóanyagú készítmény). A takácsatkák elleni védekezés eredményességét alapvetően meghatározza a permetezés technika színvonala. Kontakthatású szerek esetében különösen fontos a megfelelő cseppméret és azok jó eloszlásának a biztosítása.
A szabad szemmel nem látható gubacsatkák a levelek színén idéznek elő különböző alakú, színű és méretű kiemelkedéseket valamint szemölcsszerű elváltozásokat. Három gyakori fajuk közül az egyik körtén, két másik pedig dión károsít. A kártétel megelőzése érdekében, a levél tünetek megjelenése előtt kell az atkaölő szeres védekezést elvégezni. Ennek az időpontja nem sokkal a rügyfakadás után van: akkor, amikor a gubacsatka fajok telelő nőstényei elhagyják a telelőhelyüket (pl. rügypikkelyek közötti rész, kéregráncok, kéregrepedések stb.). A tünetek kialakulása utáni védekezésekkel a rejtett helyen élő gubacsatkák már nem pusztíthatók megfelelő hatásfokkal.

Szőlőben több, egyre jelentősebbé váló károsító faj áttelelő alakja ellen célszerű elvégezni a lemosó permetezést. A szőlő fás részeit pusztító gombafajok ellen réztartalmú, a szőlőlisztharmat ellen pedig poliszulfidkén + paraffinolaj hatóanyagokat tartalmazó permetező szerrel javasolt lemosó permetezést végezni. Magyarországon 2013-ban először találták meg az aranyszínű sárgaság nevű betegséget. Hazánk legtöbb borvidékén és szőlőtermesztő vidékén jelen van az amerikai szőlőkabóca, amely az e betegséget okozó fitoplazmát terjeszti. Az amerikai szőlőkabóca tojásai a szőlővesszők kérgében telelnek át. Nyugalmi időszakban a kabóca tojásait paraffinolaj, valamint paraffinolaj + poliszulfidkén tartalmú készítménnyel végzett lemosó permetezéssel lehet gyéríteni. Tenyészidőszakban a kabóca fiatal lárvái ellen kell a rovarölő szeres permetezést időzíteni.


Budapest, 2014. március 7.

Dr. Ripka Géza
NÉBIH
Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság