Nagy István elmondta, hogy az új bortörvény célja az adminisztrációs terhek csökkentése és az ellenőrzések hatékonyabbá tétele. Reményeik szerint az ePincekönyv bevezetésével hosszú távon is átláthatóbbá válik a rendszer, emellett az új szabályozás nagyobb önállóságot is biztosít majd a termelői közösségek számára – írja az MTI.

Az új bortörvény célja az adminisztrációs terhek csökkentése – fotó: Shutterstock

A tárcavezető elmondta, hogy a készülő bortörvény foglalkozik a murci forgalmazásának kérdésével is, ugyanis eddig nagyon sok akadályba ütközött az értékesítés, most „minden akadályt elhárítanak a murci útjából”, azaz nem kell forgalomba-hozatali engedélyt szerezni hozzá, és nem kell laboratóriumi vizsgálatot sem lefolytatni.

Nagy István rámutatott, hogy a koronavírus-járvány miatt nehéz időket él a szőlő-bor ágazat, ezért az állam 2,2 milliárd forintos átmeneti támogatással segíti a gazdákat, borászokat. A jövőbeni támogatások közül kiemelte a magyar borok népszerűsítését az EU és a harmadik országok piacain, erre a következő három évben mintegy 4,8 milliárd forintot fordítanak.

A pincészet nyolc hektáron gazdálkodik, évente mintegy 50 ezer palack bort készítenek – fotó: MTI/Vasvári Tamás

Törő Gábor országgyűlési képviselő emlékeztetett arra, hogy néhány évvel ezelőtt a móri borvidék a megszűnés határán volt, mert majdnem 500 hektár alá esett a szőlőterület. Végül a fiatal borászok – köztük Miklós Csabi – hathatós segítségével megoldódott a probléma, és újra virágzásnak indult a térségben a borászat.

Miklós Csabi elmondta, hogy több mint 130 millió forintból valósították meg a fejlesztést, amely magában foglalta két egymás melletti pince összekötésével létrejött pincerendszer kialakítását és az eszközbeszerzést is. A borász megemlítette, hogy pincészetük nyolc hektáron gazdálkodik, évente mintegy 50 ezer palack bort készítenek, amelyet belföldön értékesítenek. Hozzátette: fő fajtáik az Ezerjó, a Rajnai Rizling, a Zöldveltelini, a Királyleányka és a Leányka.