Almafánk levele bekunkorodik, először sárgára majd pirosra színeződik, a hajtáscsúcsok begörbülnek, és akár növekedésük is megáll (1.kép). Sőt még a hangyák is felszaporodnak a növényen. Ezek a tipikus tünetei a levélpirosító alma-levéltetű kártételnek, amely minden évben bekövetkezik az időjárási körülményeknek megfelelő mértékben.
1. kép: Levélpirosító alma-levéltetű tavaszi kárképe – fotó: Lepres Luca
Ezek a törékeny, apró méretű rovarok szívogatásukkal károsítanak, így ha túlzottan felszaporodnak, súlyos esetben a levelek korai lehullásához, ezáltal az asszimilációs felület csökkenéséhez vezetnek. Ez végeredményben kihat a termés mennyiségére és minőségére is.
2. kép: A levéltetvek nyár eleji súlyos kártétele almán (hajtáscsúcsok begörbültek) – fotó: Lepres Luca
De nem csak almafáink szenvedhetnek levéltetű kártételtől. A szilva, meggy, cseresznye, kajszi- és őszibarack fáinkon is általános probléma a jelenlétük. Persze nem minden gyümölcsfán azonos levéltetű faj károsít. Míg a cseresznyén és a meggyen kizárólag a fekete cseresznye levéltetű fordul elő, más fajok, mint például a zöld őszibarack-levéltetű a nevével ellentétben nem csak őszibarackon telepedhet meg.
Ennek a rendkívül polifág fajnak a gazdanövényei közé tartozik az uborka, a tök, a görögdinnye, a spárga, a borsó, a bab, a brokkoli, a káposzta, a répafélék, a paradicsom, a paprika, a zeller, a burgonya, a saláta, sőt még a padlizsán is. Ezek alapján tehát nem meglepő, hogy zöldségeskertünkre is súlyos csapást mérhetnek a levéltetvek.
3. kép: Levéltetvek a paprika levelének fonákán – fotó: Lepres Luca
Általánosan elmondható, hogy szívogatásuk nyomán a növény hajtása rendellenesen növekedik, a levelek torzulnak (4. kép). A növényből felvett tápanyag egy részét ragadós anyag, úgynevezett mézharmat formájában ürítik a növény felületére. A mézharmat sok rovar számára jelent táplálékforrást. A legismertebb példa a hangyáké, melyek ezt az édes, tápláló folyadékot a levéltetvektől szerzik meg. Ezért cserébe a hangyák védelmezik őket a ragadozók ellen (pl. katicabogarak). Emellett a mézharmaton megtelepedő gomba, a korompenész is gyakran okoz gondot a kertészeknek, hiszen fekete bevonatot képez a növények felszínén.
4. kép: A levéltetvek szívogatásának hatására deformálódnak a paprika levelei – fotó: Lepres Luca
Ha mindez még nem lenne elég, a levéltetvek vírusvektorok is lehetnek. Szívogatásuk során egyik növényről a másikra terjeszthetik a vírusos betegségeket, melyek ellen kizárólag a rovarvektorok kiiktatásával védekezhetünk.
A levéltetű-invázió dísznövényeinket sem kíméli. Júniusban például rózsáinkat is elcsúfíthatják jelenlétükkel.
5. kép: Rózsa levéltetvek – fotó: Lepres Luca
Mit tehetünk a levéltetvek ellen?
A legegyszerűbb és a leginkább környezetbarát módszer a természetes ellenségeik kertünkbe csalogatása és megkímélése. A levéltetű legismertebb természetes ellensége pedig nem más, mint a katicabogár lárvája, mely kifejlett egyedeihez képest kevésbé tetszetős külsejű. A fényes, piros szárnyfedők és a fekete pöttyök helyett a katicabogarak lárvái apró és rücskös testű lények (6. kép).
6. kép: Katicabogár lárvája rózsán – fotó: Lepres Luca
A katicabogarak kertünkbe csalogatása történhet az általuk leginkább kedvelt növények ültetésével, mint a koriander, az édeskömény és a kapor. Annak érdekében pedig, hogy egyedszámuk növekedjen, és ne csökkenjen, igyekezzük elkerülni a számukra életveszélyes rovarölő szerek használatát.
Többféle „bio” szert is alkalmazhatunk a levéltetvek ellen, ilyen a narancsolaj, melynek szárító hatása jól kihasználható a puha kitinburkú kártevő rovarokkal szemben (pl. levéltetvek, liszteske, tripsz). Az ilyen rovarok kitinváza a narancsolajjal érintkezve fellazul, ennek hatására a kezelés után kevéssel a rovar kiszárad, majd elpusztul. A keményebb kitinvázú, nagyobb testű rovarok (pl. katicabogarak, méhek, fürkészdarazsak) esetében ez a hatás azonban nem érvényesül, ezáltal védelem alatt állnak.
7. kép: Katica lárvák almán – fotó: Lepres Luca
Emellett szintén hatásos szerek a káliszappan (Biosol-káliszappan), a napraforgóolaj (Biola agro) és a paraffin olaj (Vektafid A) tartalmú növényvédő szerek is. Ezeknél a szereknél azonban érdemes figyelembe venni, hogy kontakt hatásúak, azaz nem szívódnak fel a növény szöveteibe. A levéltetvek tehát nem vehetik fel a növényből szívogatásuk során. A permetezés során ezért ügyelnünk kell rá, hogy a permetléből a növény teljes felszínére jusson, hogy a levél fonáki részén megbújó rovarokat is elérve végezzük a kijuttatást.
Kiskertben kipróbálhatunk többféle házi praktikát is. Oldat formájában hatásos lehet az ecet, a szappan és a mosogatószer is. De alkalmazhatunk házi készítésű növényi kivonatokat, főzeteket csalánból, fokhagymából, vöröshagymából, gyermekláncfűből vagy paradicsomból. Ezeknek a növényeknek az illata taszítja a levéltetveket. Ezeket azonban nem elég egyszer használni, folyamatos kezelést igényelnek a megfelelő hatékonyság elérése érdekében.
Természetesen gazdaboltokban is vásárolhatunk növényvédő szert, ami megfelelő a levéltetvek ellen. Fontos, hogy a növényvédő szerek csomagolásán feltüntetett leírástól ne térjünk el a felhasználás során, és figyeljünk a készítmények élelmezés-egészségügyi várakozási idejére.
2020-ban a következő III. forgalmi kategóriájú rovarölő szerek használhatóak levéltetvek ellen:
- Cyperkill 25 EC
- Lamdex Extra
- Mospilan 20 SG
- Vektafid A
- Vektafid A/E
- Teppeki
- Kaiso Garden
- Karate Zeon 5 CS
- Pirimor 50 WG
- Decis
- Bio Plantella Flora Permet
Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre vagy kíváncsi, kattints ide.
_fill_540x300_0.jpg)
_jpg_fill_540x300_0.webp "Ukrajnában közel egymillió dollár értékű paradicsom veszett kárba")
_fill_540x300_0.jpg)
