Egy hét nyár, majd zivatar, jégeső. Igen, így szokott ez lenni – nyáron. De most, áprilisban? Pedig így történt, a múlt héten ragyogó napsütés, 26-27 °C-os nappali csúcshőmérséklet kápráztatott el bennünket. Növényeink láthatóan jól érezték magukat, hihetetlen gyorsan haladtak előre fejlődésükben. Amint az az utóbbi években már szinte szokássá vált, a csonthéjasok összevirágoztak, s a száraz napos időben gyorsan eljött a sziromhullás is. Mostanra már a kajszi, őszibarack, szilva befejezte virágzását, a cseresznyére és a meggyre a sziromhullás állapota a jellemző. Teljes virágzásban van az alma és a körte, s virágzik a dió is.
Meg kell említeni még két fontos tulajdonságát az elmúlt hét időjárásának: az egyik a magas relatív páratartalom, ami kedvez némely kórokozónak és néhány kártevőnek is. A másik, a nagyon rövid levélfelületi nedvesség. Akár eső (ami nem nagyon jött), akár harmat, nem maradt meg sokáig a felületen. Ez viszont gátolta a gombabetegségek fertőzését, így az almafa varasodás sem tudott terjedni.
Az előttünk álló időszakban már sokkal változékonyabb időjárás várható, jön majd csapadékos nap több is, főleg a hét vége felé, addig meg váltakozóan esős és esőmentes időszakok. Nem is baj ez, ha ránézünk a kiszáradt, néhol már repedező talajra, akkor elfogadjuk, kell az eső.
Záródnak a kalászos állományok, figyelni kell a betegségek terjedésére
Az őszi kalászosok már egyre inkább zárt állományokat képeznek, az őszi árpa 2-3 nóduszos fejlettségű, s az őszi búza is igyekszik kinevelni kalászt hozó szárát, már 1-2 csomót ki lehet tapintani. Természetesen a fejlettségben tájegységtől, időjárástól függően kisebb eltéréseket lehet tapasztalni. Az őszi búza állományokban a gyenge mértékű (6-10 %) szeptóriás levélfoltosság fertőzés nem változott, érzékeny állományokban a növények ~1-3 %-án figyelhető meg. Megjelent azonban a lisztharmat a búzatáblákban, mely egyelőre a szár alsó részére, legfeljebb egy-két alsó levélre korlátozódik (1-5 %-os fertőzés) a növények 2-10 %-án.
Búza és repce – zöld és sárga – fotó: Agroinform.hu
Őszi árpán szintén találhatunk lisztharmatot, a fertőzés mértéke a búzához hasonló vagy annál kicsit magasabb. Ez a növény hamarabb zárta állományát, s ezzel együtt hamarabb kezdődött a kórokozó fertőzése. Ehhez a kultúrához kapcsolódik a rinhospóriumos levélfoltosság, aminek első tüneteit már megtalálhatjuk, 1-es skálaérték mellett. A hálózatos levélfoltosság fertőzése is árpán jellemző, most is elég korán megjelentek a betegség első tünetei. Ez a korai nyár nem kedvezett a kórokozó fertőzésének, így a fertőzöttség nem erősödött, egyelőre maradt gyenge mértékű (6-10 %) a növények ~2-5 %-án. Az időjárás kedvez a rozsdabetegségek fellépésének. Egyelőre csak észlelési szintű a betegség jelenléte, de tudjuk, hogy gyors terjedésre képes.
Formálódó levéltetű kolónia őszi árpán – fotó: Agroinform.hu
A vetésfehérítő bogarak egyedszáma kismértékben csökkent, valószínűleg a védekezések hatására. A védelemben nem részesített területeken számuk maradt az előző időszakhoz hasonló szinten. Őszi árpán alacsony egyedszámot tapasztaltunk 1-2 db imágó/10 hcs, míg őszi búzán 15-30 db imágó/10 hcs, vagyis kártételi küszöbszintet meghaladó mennyiségű. A bogarak kopulálása folyamatos és észlelési szinten már a tojásrakás is megfigyelhető („érett” tojásokat is lehet találni). Kedvező időjárás esetén napokon belül várható az első lárvák kelése, s az időjárás előrejelzés ennek nem mond ellent. A lerakott tojások mennyisége jelenleg még alacsony számú, így a kelő lárvák elleni védelem még várat magára. Viszont, aki megelőző védelemre törekszik, annak most kell az imágók ellen kezelni, s ezzel a várható lárvatömeget is tudja csökkenteni.
A szipolypoloskák (1-2 db imágó/10 hcs) és a levéltetvek (1-es skálaérték, egy-egy példány – kezdődő kolónia) előfordulása észlelési szintű az állományokban.
A drótféreg egyre több gondot okoz – fotó: Agroinform.hu
Virágzik a repce, látogatják a kártevők
Az őszi káposztarepce táblák már általánosan virágoznak. A hagyományos fajták nagy része ~20-40 %-os virágzásban van, de a korábbi és gyors fejlődésű hibridek már 90 %-os virágzásnál, illetve a becőképződés elején tartanak. A meleg, száraz időjárás gyors fejlődést eredményezett az állományokban, amennyiben az időjárás a múlt heti jellegét folytatja, úgy a virágzás gyorsan lezajlik. A repce állományokban a méhek előfordulása, aktivitása a szokásosnál csekélyebb.
A kártevők közül a repcefénybogarak egyedszáma táblánként változó, mely főleg az inszekticides beavatkozások idejétől, mennyiségétől függ. Az időjárástól viszont kevésbé, mert a korábban kezelt táblákon, illetve árvakelésű repcén továbbra is nagy egyedszámot lehet tapasztalni, 50-70 db imágó/10 hcs mennyiségben. Az intenzív üzemi területeken viszont 8-20 db imágó/10 hcs mennyiségben hálóztuk a kártevőt.
Légi védelem – fotó: Agroinform.hu
A repcebecő-ormányosok száma az előbbivel ellentétben növekvő, és a repce fenológiája miatt odafigyelést is igényel. A korábbi évekhez viszonyítva (Zala megyei megfigyelések), viszonylag nagyobb populációt tapasztalunk az állományokban. A kártevő korán megjelent és a betelepedésük folyamatos, vagyis számuk emelkedik. Jelenleg 6-10 db található 10 hálócsapásban, mely a tartósan meleg, napos időjárás esetén még növekedhet. A védekezés indokolt! Délen a bundásbogarak tömegesen csatlakoztak a virágfogyasztó kártevő közösséghez.
Legtöbbfelé jó minőségű magágyba vetnek
A kukorica és napraforgó vetéssel jól haladtak az üzemek, s a kellően meleg talajban gyors kelés várható. Pár nappal ez előtt már fotóztam kisorolt kukoricatáblát. Szépen elmunkált, jó minőségű magágyat lehet általában látni a határban, s ez azt is jelenti, hogy az aprómorzsás talaj a vetési mélységben megfelelő nedvességgel rendelkezik, s azt meg is tudjuk őrizni. Gondot okozhat viszont a csapadék hiánya, hisz az általánosan alkalmazott preemergens gyomirtások hatásának feltétele 15-20 mm csapadék a kezelés utáni időszakban.
A burgonya ültetése folyamatban van, a gumók kb. 60-70 %-a a talajban van.
Kukoricavetés – fotó: Agroinform.hu
Szokatlanul felgyorsult a gyümölcsfák fejlődése
Áttérve az ültetvényekre az első gondolat a fenológiai bizonytalanság érzete. 2 nappal korábban egy almaültetvényt szemlélve a teljes virágzás állapotát lehetett rögzíteni, s ma már inkább a virágzás vége állapot tűnik helytállónak. Természetesen nem ennyire gyors a fenológiai változás, de az igaz mindenképpen, hogy a fejlődési folyamat szokatlanul felgyorsult. (Gyakran május elsején díszlenek az almafák teljes virágpompájukban.) A körte is a teljes virágzás-virágzás vége, gyümölcskötődés állapotában látható.
A varasodás fertőzésveszélye csökkent az elmúlt héten. A száraz, meleg időjárás, a rövid idejű levélnedvességgel nem kedvezett a kórokozó számára. A lisztharmat tüneteinek megjelenése a hajtásokon felül (erős fertőzés esetén) a virágokra is átterjedt. Az időjárás kedvez a kórokozó szekunder fertőzésének is. Kezeletlen ültetvényben, érzékeny fajtán, 70-80 %-os hajtásfertőzés figyelhető meg, míg a jól kezelt ültetvényekben még mindig legfeljebb 1-5 % közötti. Ahol van kézi munkaerő, ott érdemes a primer tüneteket mutató rövid szártagú hajtásokat lemetszeni, ezzel igen hatásosan tudjuk csökkenteni a szekunder fertőzés kialakulását.
A tavasz és az almafák (és körtefák) virágzása során mindig nagy kérdés, hogy lesz-e tűzelhalás betegség. Az idén több tényező arra mutatott korábban, hogy a kórokozó fellépése várható. Most viszont, a virágzás és a potenciális fertőzés időszakában az időjárás nem kedvezett a kórokozónak, így az erwiniás virágfertőzés eddig elmaradt. Az almatermésűek a virágok kinyílásával fokozottan érzékennyé váltak, de a száraz napos időszak nem tette lehetővé a kórokozó támadását. (Ez egy baktérium, ami nedvességet, esőcseppet követel a fertőzéshez, terjedéshez.)
Jelenleg még van bőven kinyílt virág az ültetvényekben, így a fertőzésveszély a csapadékos napok érkezésével egyre inkább fokozódik, mivel az átlaghőmérsékleti értékek is az optimális intervallumban mérhetőek (15,6 fok feletti átlag hőmérséklet). Éppen ezért nem lehet pihenni, további megelőző védekezés indokolt.
A vértetű megjelenéséről már szóltunk, most is ezt kell megerősíteni, most már kolóniákat alkotnak. A védekezésnél vegyük figyelembe a virágzás állapotát, kíméljük a méheket.
A vértetű tünete – fotó: Agroinform.hu
A levélpirosító almalevéltetű előfordulása a még nem védett ültetvényekben továbbra is jelentős. Fertőzése közepes erősségű, tendenciájában növekvő, s a hajtások ~5-20 %-át érinti a kártétel. Szaporodásuk, kártételük folyamatos, ezért a védekezés indokolt.
Megjelentek a zöld almalevéltetű kisebb kolóniái (egyelőre csak gyenge fokozat), a hajtások 1-2 %-án. Terjedése várható. A bimbólikasztó bogár jelenléte észlelési szintű.
Körtében a körtelevélbolha tojásrakása folyamatos, a fertőzés mértéke ültetvény függő. Főleg L2-es stádiumúak a lárvák, de már L3-as is megfigyelhető. Ha mérsékelten meleg, párás időjárás lesz, a populáció növekedése valószínűsíthető. A fiatal lárvák ellen időszerű a védekezés.
Amint a bevezető részben megfogalmaztuk, a csonthéjasok általában a virágzás vége állapotot érték el, vagy ahhoz közelítenek. Már meg lehet figyelni a gyümölcskötődést. Elmondhatjuk, hogy az időjárás nem zavarta a virágzást és a gyümölcskötődést sem. Általában közepes vagy annál kicsit jobb a kötődés aránya, de ez még korai termésbecslésnek. A kajszifák virágzása a hónap elején lezajlott, ott rosszabb kötődést észleltünk.
A moniliás virágfertőzésnek a mélyebb (párásabb) fekvésű területeken alakult ki kedvezőbb körülmény az elmúlt időszakban. A virágzás viszonylag gyorsan lezajlott, egyelőre nem látni a fertőzés egyértelmű jeleit, illetve a korábban virágzott kajszi fákon lehet néhány elhalt virágot találni. A tafrinás levélfodrosodás számára túl meleg és túl száraz volt az elmúlt időszak, mégis megjelentek tünetei az érzékeny fajtákon. Ilyen esetben védekezni kell, mielőtt kimeríti a fát.
Korábban már szóltunk a levéltetvek terjedéséről, nos itt is el kell mondani, hogy megjelentek, az első kolóniák kialakulása tart, s ez érvényes a szilvára és a cseresznyére is.
A keleti gyümölcsmoly rajzása emelkedő, de egyelőre nem indokolt a védekezés ellene.
A szőlő is gyorsan fejlődött, most a kisleveles, rövid hajtás állapotát láthatjuk. Aki a fürtkezdemények ismeretében akar igazítani a metszésen, az munkához láthat. A szőlő nemezes gubacsatka és a szőlő levélatka is legfeljebb gyenge mértékű fertőzés mellett fordulnak elő az ültetvényekben. Főleg a nemezes gubacsatka ellen aktuálisak a védekezések, a fonákon a nemezes bevonat még nem alakult ki.
A lisztharmat primer fertőzéséhez – a csapadék kivételével – kedvezőek a környezeti viszonyok. A kórokozó viszonylag alacsony kazmotécium mennyiséggel telelt át (a korábbi évekhez viszonyítva), így viszonylag alacsony fertőzési nyomással számolhatunk még mindig. A tartósan 10 fok feletti (éjszakai) hőmérséklet, valamint csapadék egyidejű jelenlétével várható a kazmotéciumokból az aszkospórák szóródása. Korán kezdődik a védekezési szezon, a preventív védekezés javasolható.
Az ország déli részén erős rajzással indított a tarka szőlőmoly, a hétvégén már a rajzáscsúcsnál járt 100 fölötti fogással. Már tervezni kell a védekezést.
A meleg idő és melegedő talaj hatására már megjelentek az első májusi cserebogár imágók, figyeljünk rájuk, mert jó étvággyal táplálkoznak.
A vadgesztenyelevél-aknázómoly rajzása folyamatos, növekvő egyedszámmal.
Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre és a rajzási táblázatokra kíváncsi, kattintson ide. Az Agroinform Növényvédőszer-adatbázisa elérhető ide kattintva.
