Növényvédelmi előrejelzés: A repce élete a tét!

Október első felében többször, jelentős mennyiségben kaptunk esőt, ami sokat segített a kívánatos talajnedvesség elérésében. Aki ekkorra elkészítette a vetőágyat, időben vetett, annak szépen kisorolt a búzája.

Szépen látszik a sor, jól indul – fotó: Tóth Miklós

A hónap második felében viszont szárazra fordult időjárásunk, csapadék-utánpótlás nem jött, a talaj felső rétegében levő vizet csökkentette a párolgás, felvették a növények, s az alsóbb rétegek is sokat magukba szívtak. Így az akkori kedvező állapot mára már ismét vízhiányos helyzetet mutat.

A mostanában, száraz talajba vetett búzavetőmag nehezen csírázik – fotó: Lepres Luca

Ez történt az elmúlt 7 napban is. Csapadékot nem kaptunk, viszont nappal kellemesen sütött a nap. Sajnos egyre rövidebb ideig. A reggelek viszont egyre hidegebbek, e hét elején sok helyen -5 –7 ^oC hőmérsékletet mértek, aminek meglett a következménye, a virágok lefagytak.

Visszatérve a betegségekre, az éjszakai fagyok, a nappali napsütés, meleg és csapadékhiány nem kedvez a kórokozók fertőzésének, így a betegségek nem vagy csak észlelési szinten jelentek meg.

Kicsit előretekintve, őszies, változékony időjárást látunk az előrejelzésben. November elsejéig marad a kellemes, napos ősz, majd másodikától jön a változás, jön a csapadék. Szinte a teljes héten borongós, esős, "nem szeretem" időjárás lesz az időjárási oldalak szerint. Viszont az éjszakai fagyok megszűnnek, egészen november 9-ig még a hajnali órákban is 0 ^oC fölött mozog a hőmérséklet. (Nem fagy el a temetőbe vitt virág.)

Ez az időjárás eleinte még mindig segíti a betakarításokat. Szükség is van rá, mert a kukoricából még mindig jelentős terület van kinn.

Nagy tábla kukorica, de most betakarításra kerül – fotó: Tóth Miklós

Esetleg madarak, nagyvadak dézsmálják a termést, más gond nincs vele. Láttam frissen megrágott csővéget, de a csőpenész nem jelent meg rajta – nincs nedvesség.

Megrágott szemek a cső végén, de csőpenész nem alakult ki – fotó: Tóth Miklós

Az ültetvények között almásokban és szőlőskertekben akad még szednivaló. Azok is a végéhez közelednek, így remélhetőleg a csapadékos időjárás megérkezése nem okoz majd mennyiségi, minőségi kárt.

Repcében figyelmet követelnek a kártevők

Az őszi vetésű kultúrák között a legfejlettebb az őszi káposztarepce. Ennek ellenére még mindig foglalkozni kell vele. A betegségek – a fómás levélfoltosság (Leptosphaeria maculans) és a repceperonoszpóra (Peronospora brassicae) – éppen csak megjelentek, majd a fertőzöttség alacsony szinten stagnált. Az utóbbi időben a Dunántúlon mindkét betegség lassú terjedését figyelték meg, míg a keleti országrészen továbbra is változatlan szinten vannak jelen. Egyelőre nem okoznak gondot, illetve a növekedésszabályzó alkalmazása a fómás levélfoltosság ellen is segít. (A repceperonoszpóra tavasszal a legritkább esetben okoz gondot.)

Figyelmet követelnek viszont a kártevők. A bagolylepkék – káposzta-bagolylepke (Mamestra brassicae), vetési bagolylepke (Agrotis segetum) – még mindig megtalálhatóak az állományokban, illetve rágásuk nyoma messziről látható. Lassan, a fagyos időszak tartóssá válásával a lárvák telelőre vonulnak. A hosszan tartó őszi időszak viszont hosszabb károsítási időszakot és egyben jobb telelést is jelent.

Nagy méretű, lyuggató rágás és a bűnös: káposzta bagolylepke – fotó: Lepres Luca

A káposztamoly (Plutella maculipennis) lárváját egyre több növényen lehet megtalálni, illetve hámozgatása (ablakos rágás) is jelzi károsítását. A fertőzés erőssége nem emelkedett, a jelenlegi gyenge fertőzés remélhetőleg nem okoz gondot.

Az ablakos rágás - csak a külső hártya maradt meg – fotó: Tóth Miklós

Káposztamoly repce levelén – fotó: Tóth Miklós

Gondot okozhat viszont a kis káposztalégy (Delia radicum). A Dunántúlon figyelték meg rajzását és kezdődő tojásrakását. A kártevő lárvája a gyökereket fogyasztja el, így sokáig rejtve marad, a kártételének tünete is később jelenik meg. A „meglepetés" elkerülésére érdemes az állományokat mostanság ellenőrizni.

Érdekesség a liszteske, másnéven üvegházi molytetű (Trialeurodes vaporariorum) megjelenése a növényeken. Mind gyakoriságban, mind a fertőzés erősségében gyenge szintről beszélhetünk. A kártevő a fagyos reggelek után is még mindig aktív, de kártételre már nem kell számítani.

Már korábban hírt adtunk a levéltetvek (Aphididae) betelepedéséről. A múlt héten az volt a kérdés, hogy a várható fagyos reggelek után mennyi marad életben. Nos, igazából nem változott a helyzet. A fertőzés gyakorisága akár 20%-ot is elér, de ez nem jelent komoly fertőzöttséget, hisz egy-egy példányt vagy éppen egy kezdődő kolóniát takar. A fajok közül a zöld őszibarack-levéltetű (Myzus persicae) egyedeit találjuk a növényeken, melyről ismert, hogy a tarlórépa-sárgaság vírust terjeszti. Ez indokolja, hogy ellenőrizzük a levéltetű-népesség gyarapodását.

Még mindig a levéltetvek - formálódik a kolónia repce levelén – fotó: Tóth Miklós

A későbbi vetésű őszibúza-állomány ritka, egyenetlen

Végéhez közelít az őszi búza vetése. Amint a bevezetőben is említettem, a korai vetés sikerrel járt, azok a táblák már kisoroltak. Sajnos a talaj kiszáradása miatt a későbbi vetésű táblák lassabban csíráznak, így ott a kelés elhúzódó, az állomány jelenlegi képe ritkás, egyenetlen. Különösen igaz ez az Alföld északi, északkeleti tájain, ahol jelentős a csapadékhiány. Reméljük, hogy a meteorológiai szolgálat előrejelzése teljesül, s november elején több alkalommal kapunk esőt, ami az elfekvő magvak csírázásához vezet.

Kórokozókat még nem látni a kikelt növényeken. A levéltetvek (Aphididae) viszont korán felfedezték a kis növényeket, s máris megkezdték a betelepedést. Igaz, most még csak egy-egy példány landol a leveleken, de mindenképpen figyelmeztető jelként értékelendő.

Alig bújt ki a kis növény, a levéltetű máris felfedezte – fotó: Tóth Miklós

Oda kell figyelni az őszi árpára

Őszi árpában már korábban megjelentek a levéltetvek. Az utóbbi időben a betelepedés lelassult, de a meglévő kolóniák gyarapodnak. Miután a kártevő szívogatása útján terjeszti az árpa sárga törpülés vírust, e kultúránál a kártevő megfigyelése, időbeni védekezés ellene kiemelt fontosságú.

Sok helyen már leszedték a szőlőt, hullik a levele. Ilyenkor akár szabad szemmel is megfigyelhető a lisztharmatgomba (Uncinula necator) telelő alakja, a kazmotécium. Alkalmas időben végzett kénes lemosással csökkenthetjük az áttelelő kórokozó mennyiséget.

Egyre inkább színessé válik a gyümölcsfáink őszi lombozata, illetve a csonthéjasoknál elkezdődött a lombhullás. Megérdemelnek egy alapos őszi lemosást azok is.

A fák már őszi színeket mutatnak – fotó: Tóth Miklós

Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre vagy kíváncsi, kattints ide!

Vegyél részt Te is az Agroinform közösségi növényvédelmi adatszolgáltatásában!