Itt a nyár vége, a szüret, a betakarítás időszaka. Arra gondolhatnánk, hogy mostanra már kialakult az a növényegészségügyi helyzet, ami a termésre általánosan jellemző. Való igaz, a hátralévő időszakban már csekély változások várhatóak, de nem eseménytelen, nem veszélytelen az előttünk álló időszak.
A jelenlegi időjárás segíti a termés érését
Ehhez hozzájárul az időjárás alakulása is. A múlt hét ismét változékonyságot hozott, leginkább a viharos, esős és a fülledt meleg szavakkal lehet jellemezni. Volt eső nyugaton is, keleten is, összességében 10-60 mm hullott. Továbbra is jellemző a helyi jelleg, vagyis egyik település határában sok esett, míg a szomszédos területen kevés, vagy éppen semmi. Mégis azt lehet mondani, hogy az ország nagy része kapott az áldásból.
A hőmérséklet is hullámzott, néhány napos felmelegedés – akár 30 oC fölé is –, aztán néhány napos visszaesés váltotta egymást. A nappali csúcsokat (30-33 oC) éjszakai minimumok követték, s azok általában 14-18 oC-ot jelentettek, de előfordult, hogy a 10 oC-ot alig haladta meg. Az időjárás ilyen mértékű ingadozása segíti a termés érését, s ez előnyös.
Más oldalról nagymértékű és tartós harmatot is eredményez, ami részben pozitív, részben negatív hatású a növénytermesztés-növényvédelemben. A levegő relatív páratartalma folyamatosan magas szintet ért el, s várhatóan továbbra is ez lesz a jellemző.
A munkák tervezése során a szakemberek arra fókuszálnak, hogy a termést megóvják az utolsó időszakban is, de figyelemmel fordulnak az új ciklus indulása felé is.Ennek megfelelően a tarlók megmunkálása sürgető feladat, a magágykészítés után mehet a repce vetése. Most kedvező a talaj nedvességtartalma, bár a felső pár centiméteres réteg gyorsan kiszárad. Ezt támasztja alá az időjárás-előrejelzés, mely szerint a héten fokozatos melegedés várható, s a hétvége két napján akár 30-33 oC is lehet. Csapadék vasárnap, hétfőn jöhet csekély mennyiségben, s aztán lehűlés jelzi az ősz érkezését. A csapadékos nyár nemcsak az árvakeléseket segítette, a gyomok is tömegesen keltek ki, ami megkívánja a tarlóápolást.
A repceárvakelések szemlézése alapján számítani kell a földibolhák (Phyllotrtea spp.) korai betelepedésére, és a repcedarázs (Athalia rosea) is átvészelte a tápnövényhiányos időszakot. Ismét érvényes a szabály, kerüljük a régi és az új táblák szomszédos elhelyezését.
A betakarításkor igen nagy pergési veszteség keletkezett ezen a táblán – mutatja az árvakelés – fotó: Agroinform.hu
Újra támad a kukoricamoly
A kukoricacsövek is érnek, a szemekre már a korai viaszérés a jellemző – legalábbis az alacsonyabb FAO-számú hibridek esetében. A korábban tárgyalt kártevő együttes szaporodása, terjeszkedése megállt, de mostanra elég tetemes kárt okoztak. A kárt kevésbé a fertőzöttség erőssége, sokkal inkább a gyakorisága minősíti. Magyarul szólva, a csövek nagy hányadán csővégi rágás látható, ami a fuzáriumos csőpenész (Fusarium spp.) fertőzéséhez nyit kaput.
A gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) népessége már nem növekszik látványosan, de a hernyók kártétele továbbra is gondot okoz. Már repül a kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) második nemzedéke, így átmenetileg emelkedik a népesség, és újabb fertőzésekre kell számítani. A népesebb első nemzedék és a kedvező időjárás újabb fertőzési hullámot indít el, így érdemes egy további kezelést beiktatni a kártevő ellen.
Az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera) népessége sem emelkedik már, a tojásrakás folyamatos. A talajállapot kedvező a kártevő teleléséhez, túléléséhez, ami a jövő évre ad egy figyelmeztetést.
A fuzáriumos csőpenész (Fusarium spp.) már ott van a táblákon, a fajtától, fogékonyságtól függően több-kevesebb csővégen már a betegség tüneteit lehet látni.
Napraforgó: a betakarításig súlyos kár már nem várható
A napraforgó érési folyamata is halad, néhány helyen már elvégezték a deszikkálást, míg máshol arra készülnek. A korábban bemutatott időjárás segített a növényt „zölden” tartani, az érési folyamat kissé megtorpant. Termőhelytől, időjárástól függően már a citromérés a jellemző, de egyes táblákon, táblarészeken előfordul a barnaérés is.
Szép tányér, citromérésben – fotó: Agroinform.hu
A kártevők kevésbé szóltak bele az érési folyamatba, a gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) csak kevés helyen telepedett be a táblákba, s ott is kisebb mértékű kárt okoz.
A tányérbetegségek nem jelentek meg, így tetemes kár már nem várható. A korábban tárgyalt szár- és levélfoltosságok lassan terjednek, a száron a fehérpenészses szártőkorhadás (Sclerotinia sclerotiorum), az alternáriás szár- és levélfoltosság (Alternaria helianthi) és a diaportés szár- és levélfoltosság (Diapothe helianthi) mutat tüneteket, míg a levélzet elhalása felfelé terjed. Tekintetbe véve a betegségek terjedési sebességét és a várható betakarítás időpontját, a betakarításig már súlyos kár nem várható. A deszikkálás pedig megállítja a kórokozók fertőzési folyamatát is.
Napraforgó és parlagfű együtt járnak – de ennyire? – fotó: Agroinform.hu
Az almásokban újabb fertőzési hullámok indulnak
Az almásokban is a szedésre való készülődés adja a feladatot, illetve az utolsó védekezések megtervezése, elvégzése. Ebben az időszakban már fokozott figyelemmel kell ellenőrizni az élelmezés-egészségügyi várakozási időt.
Az időjárás továbbra is kedvező a kórokozók számára, vagyis újabb fertőzési hullámok indulnak, mind a lisztharmat (Podosphaera leucotricha), mind a varasodás (Venturia inequalis) területén. A gyümölcs fogékonysága már csökkent a fejlettsége és viaszos bevonata miatt, de a lombozaton még tud kárt okozni mindkét kórokozó.
A nagyobb gondot az almamoly (Cydia pomonela) adja. A vegyes népesség és folyamatos rajzás miatt folyamatos a lárvakártétel is. A gyümölcs érési időszakában (most!) látványos a kártétel, illetve fokozott a gyümölcshullás. Fajtától, tervezett szedési időponttól függően még mindig kezelni kell a kártevő ellen.
Csonthéjasok: védekezés a betakarítás után, a jövő év megalapozása érdekében
A csonthéjasok szezonja lassan véget ér. Egyre több a sztigminás levéllyukacsosodás (Stigmina carpophyla) tünete, illetve a blumeriellás levélfoltosság (Blumeriella japii) is. Mindkét betegség ellen lehet és érdemes a betakarítás után védekezni, ami a jövő évet alapozza meg.
Azon kevés gyümölcsfajnál (szilva, őszibarack, nektarin), amelyek termése még szedésre vár, a moníliás termésrothadás (Monilinia laxa, M. fructicola) továbbra is terjed, tetemes kárt okoz. Még mindig nagy számban rajzik a keleti gyümölcsmoly (Grapholita molesta) és a szilvamoly (Grapholita funebrana). Főleg az első faj igazából oligofág, több növényfajt is megtámad, illetve a gyümölcs mellett a hajtást is károsítja. Éppen ezért a védekezési döntésnél ezt is figyelembe kell venni.
Még mindig tömeges a nyugati dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa) rajzása, és továbbra is tojást rak. A kártétel emelkedik, sajnos a részleges (csak a fa alsó zónája) vagy egyszeri védekezés nem ad megoldást.
A gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) szintén polifág faj, a zöldségeket is kedveli. Most – mint szokásos – a paradicsom és a paprika termését támadja, de a zöldbabot sem veti meg. Önmagában is nagy kárt okoz, de a nyomában megtelepedő, rothasztó kórokozók még tovább súlyosbítják a kárt.
A gyapottok-bagolylepke hernyója már kijött a paradicsomból, szerencsére itt még nem indult meg a rothadás – fotó: Agroinform.hu
A különösen szép, muskátlis ablakokban, erkélyeken is megtelepszik a kártevő. Amikor valaki azt veszi észre, hogy a virágzás hirtelen lecsökkent, nézze meg a bimbókat, s fedezze fel a kártevő (hernyó) által rágott lyukakat azokon.
Hasonló módon terjednek ismét a zöld vándorpoloska (Nezara viridula) egyedei, mindent felfedeznek, dísznövényeken is jól érzik magukat.
A zöld vándorpoloska ott van mindenen, csak jól rejtőzik – fotó: Agroinform.hu
A szőlőskertekben szükséges a gyomirtás és a zöldmunka
A szőlőskertekben is sűrűsödik a munka. Az esős időszak sok munkát halmozott fel a gazdáknak, gyomosodás, kórokozók támadása, szüreti előkészületek. A vegetációs időszak végére megemelkedett a peronoszpóra (Plasmopara viticola) fertőzési nyomása. A tünetek a hajtásvégeken, hónaljhajtásokon nagy számban jelentek meg. A csapadékos időszakban a levelek fonákán sporuláltak a foltok.
Totális peronoszpórafertőzés az új hajtáson – fotó: Agroinform.hu
A lisztharmat (Uncinula necator) is kedvező körülményeket talált, újabb fertőzése indult el, főleg a hajtásokat támadja. A fürtök, bogyók már védettek e kórokozók ellen, de a lombozat károsítása kihatással van mind az idei minőségre, mind a jövő évi szezon indulására.
Súlyos lisztharmat-fürtfertőzés és a sérves bogyó – fotó: Agroinform.hu
A zsendülés, érés folyamatában a bogyók fokozottan fogékonyak a szürkepenész (Botrytis cinerea) támadására. Ehhez társul a hirtelen lezúduló csapadék bogyórepesztő hatása, a kártevők, kórokozók által indukált repedés, sérülés. Egyelőre gyenge fertőzést észlelnek a termelők, és a betegség lassan terjed. Amennyiben folytatódik az esős időjárás, úgy könnyen rothadásba fordul a folyamat, s rohamosan terjed. Reméljük, e szomorú kép helyett napsütéses őszre lehet számítanunk, s a szürkepenész is visszaszorul.
Kirepedt bogyók, nincs menekvés – megindul a rothadás – fotó: Agroinform.hu
Ebben a helyzetben a gyomirtás és a zöldmunka mindenképpen szükséges, jó esetben a védekezés felét kiteszi ezek elvégzése. A kémiai anyagok használatánál már a kontakt készítmények hatása is elegendőnek bizonyul a lisztharmat és a peronoszpóra ellen. A szürkepenész esetében a korábbi kezelések megalapozták a védelmet, most rövidebb várakozási időt követelő fenhexamid vagy pirimetanil hatóanyagú termékek javasolhatók, de zöldmunka nélkül ezek sem tesznek csodát.
Egyre nehezebb napok jönnek az allergiások számára. Óriási tömegben, óriási méretre növekedett parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) virágzik a táblaszéleken, napraforgótáblákon és minden más területen.
Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre vagy kíváncsi, kattints az Agroinform Növényvédelem rovatára!
_fill_540x300_0.jpg)
