Növényvédelmi előrejelzés: Megjött az eső, mehet a vetés

Az őszi káposztarepcét általában augusztus 20-át követően kezdik el vetni. Az utóbbi években az augusztus végi talajállapot nem segítette ezt a munkát. Száraz, néhol rögös, néhol poros talaj várta a magvakat, így aztán nem csoda, ha lassú, egyenetlen, hiányos kelés lett az eredmény. Így alakult ez az idén is, s a termelők vártak a csapadékra.

A hőmérséklet jelentősen visszaesett, a nappalok 20-28 ^oC-ig jutottak el, az éjszakák gyakran 10 ^oC alatti hőmérsékletet hoztak, s hűvös hajnalokat. Ezzel együtt emelkedett a relatív páratartalom (80-95%), illetve több lett a reggeli harmat, s az tovább velünk maradt. Az előttünk álló pár napra egy kis visszamelegedést, több napsütést és kevesebb esőt ígérnek. Ez kedvez a betakarításoknak is, és a vetések is haladhatnak, a magvak pedig gyorsan kicsíráznak.

Az őszi kalászosok árvakelése már az 5 leveles állapotot is elérte. A károsítók közül a levéltetvek betelepedését és felszaporodását kell megemlíteni. Egyelőre gyenge fertőzést látni (Banks-féle skála: 1.), kis kolóniákkal a fiatal leveleken, de a fertőzés gyakorisága ~5-10% közé tehető. Ha melegre, napsütésesre vált a későbbi időjárás, a populáció várhatóan növekedésnek indul.

A levéltetvek károsítanak.

A mezeipocok-népesség nem változott lényegesen, 1-2-(3) lakott járat/100 m². A hörcsög egyedsűrűsége egyelőre alacsony, de a kártevő lassú felszaporodása gócokban észlelhető.

Az őszi káposztarepce vetése elkezdődött a korábbi esők után, most kb. a tervezett terület 25-30%-án végeztek a munkával. Az árvakelés már 4-6 leveles állapotban van.

A korábban, esetleg porba elvetett táblák kelése még nem kezdődött meg, a csapadék hatására számíthatunk kedvező változásra. Az elvetett táblák preemergens gyomirtásának aktualitása van, melyet 3-4 napon belül szükséges elvégezni. A hosszabb tartamhatás elérése érdekében célszerű talajon és levélen keresztül ható készítmények közül választani, ahol azt a gyomviszonyok indokolják. Az elvetett táblákon kelést még csak elvétve látni, így a károsítók betelepedését sem figyeltük meg.

Az árvakelésű repcén és a zöldített területeken is jelentősen csökkent a repcedarázs rajzása. Drasztikus csökkenés a csapadékos, hűvös napok beköszöntével volt megfigyelhető. A fogott egyedszám 4-14 db imágó/csapda/hét a sárga lapokon. A már virágzó ökológiai jelentőségű keresztesvirágú másodvetéseken nemcsak az imágók száma, de a kártétel is csökkent, amely vélhetően a darázs számára már kedvezőtlen „túlfejlett” fenológiai állapottal magyarázható. Ezekben az állományokban jelentős károk már nem alakulnak ki.

A napraforgó érés, betakarítás stádiumában van. Egyre több a tarló terület. Igaz, hogy a nyár végére ismét száraz körülmények alakultak ki, mégis a deszikkálás segített az egységes érésben, így a betakarítás haladásában is.

A nem deszikkált állományokban a betegségek terjedése, erősödése folyamatos. A Dunántúlon erős mértékű (51-75%) alternáriás és fómás szárfoltosságot figyeltek meg (ez utóbbi valószínűleg még mindig kisebb jelentőségű).

Keleten több betegség jelent meg, de a fertőzöttség mértéke a gyenge szintet nem lépte túl. Ilyenek a szklerotíniás rothadás, a napraforgórozsda, a makrofominás hervadás, s itt is megjelent az alternáriás levél- és szárfoltosság és a fekete szárfoltosság. A szürkepenészes tányérrothadás alacsony szinten megtalálható az állományokban. Az esők után kismértékű emelkedés következett a fertőzésekben, de a száraz napok, a deszikkálás és a betakarítás nem ad már teret e betegségeknek.

A tányérok természetes barnulása állományszinten, keleten 70-90%-os, míg nyugaton kicsit elmaradva, ~ 40-60%-os. A kedvező éréshez, a csökkenő víztartalomhoz, a betakarításhoz a napos, száraz ősz jól jön.

Gyapottok-bagolylepke lárvakárosítása napraforgótányéron.

Megérett a kukorica is, illetve a FAO-számtól függően érik a termés. A 400-as csoportba tartozó fajták víztartalma még 26-28%-os, így ott még várni kell a betakarítással. A kukorica éréséhez is kedvező lenne a száraz időjárás, mert az esős időszakban az érési folyamat lassul, a minőség romlik.

A kukoricamoly rajzása a fénycsapdákban még észlelési szintű. A lárvák a 4-5. nódusz tájékán figyelhetők meg általában (cső alatt). A kártételből adódó szártörések (cső alatt) növekedtek, ~1-5%-os. A kukoricabogár rajzása észlelési szintű, kárt már nem okoz.

A keleti országrészen a gyapottok-bagolylepke is károsítja a csöveket (a kukoricamoly mellett), a lárvák kártétele általánosan megfigyelhető, bár gyenge – kevés helyen közepes – kártételi szinten. A csőkártétel következtében, valamint a kórokozó számára kedvező időjárási körülmények között (csapadékos, párás, nedves időszak) a fuzáriózis előfordulása egyre gyakoribbá vált. Általában még mindig gyenge mértékű a csőfertőzöttség, de közepes mértékben fertőzött csövet is egyre több helyen látni.

Erősödik a fuzáriumos csőfertőzöttség.

Az erdőközeli területeken a vadak kártétele jelentős, s a betakarítással – a csökkenő „takarmányterülettel” –  aktivitásuk nőni fog.

A cukorrépa gyökértermését kinevelte, a cukortartalom viszont még emelkedik. A cerkospórás levélfoltosság fertőzés mértéke fokozódott, egyes gócokban erős fertőzöttség alakult ki.

A burgonyatáblákon dolgoznak a betakarítók. A tarlóburgonya esetében még figyelnünk kell a burgonyabogárra, bár kártétele alacsony szinten mozog. A burgonyavésszel fertőzött növények aránya kismértékben megemelkedett, az állományokban a megbetegedés mértéke gyenge szinten mozog.

A szabadföldi étkezési paprika és a paradicsom betakarítása folyamatos. A fűszerpaprika még érésben van. A gyapottok-bagolylepke lárvakártétele helyenként erősödött, károsítása következtében egyre több lesz a rothadó bogyó. A levéltetű-fertőzés gócokban fokozódott. A paradicsom és paprika alternáriás betegség tünetei levélen és bogyón általánosak.

Paradicsom bogyórothadása gyapottok-bagolylepke-lárva károsítása következtében.

Az alma- és körteültetvényekben már szedik a termést, illetve követik a gazdák a gyümölcs színeződését, érését. Ez utóbbi folyamatnak kedvez a párás, napsütéses időjárás.

Almában a varasodás gyümölcs- és lomb fertőzöttsége nem változott (közepes fertőzöttség jellemző). Az almamoly rajzása már csak észlelési szintű (1 db imágó/csapda/hét). A molyos gyümölcsök aránya nőtt, 3-5% (körtében szintén hasonló mértékű).

Almavarasodás.

Mindkét gyümölcsfajnál – főleg a sérült, molyos gyümölcsökön – tovább növekedett a moníliás termésrothadás gyakorisága a terméseken. Közepes fertőzöttség jellemző a gyümölcsök ~3-5%-án. A piros gyümölcsfa-takácsatka erősödő fellépése többnyire elhanyagolt szórvány kertekben észlelhető. Az aknázómolyok jelentősebb mértékű elszaporodása általában házi kertekben tapasztalható.

A szőlőskertekben is szorgos munka folyik, megy a szüret. A peronoszpórafertőzöttség általában közepes erősségű (26-50%), a lombfelület fertőzése még mindig emelkedik, már ~40-60%-a fertőzött.

A lisztharmat tüneteinek alakulása stagnáló, amely az esős periódusnak köszönhető. A kazmotéciumok képződését, érését is lassítja, gátolja e körülmény.

A botrítiszfertőzöttség az érés előrehaladtával folyamatosan növekszik. A mechanikai vagy egyéb módon sérült fürtökön már jelentősebb a rothadás (közepes fertőzés, a fürtök ~1-5%-án), de intenzíven védett ültetvényekben legfeljebb csak gyenge fertőzöttség fordul elő.

Álló kultúrákban, így szőlőben, gyümölcsösben a mezei pocok létszáma növekvő. Szőlőben nem ritka a 6-8 lakott járat/100 m² mennyiség sem!

Mezei pocok felszaporodása szőlőben.

Az amerikai szőlőkabóca-imágókat továbbra is magas egyedszámban fogja a ragacslap.

A dió gnomóniás levélfoltosság-tünete tovább fokozódott.

Gnomóniás levélfoltosság.

A vadgesztenyelevél-aknázómoly rajzása visszaesett, a feromon csapda egyre alacsonyabb egyedszámban fogja az imágókat. A lombkártétel viszont általánosan közepes vagy azt meghaladó, helyenként súlyos mértékű.

Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre és a rajzási táblázatokra kíváncsi, kattintson ide. Az Agroinform Növényvédőszer-adatbázisa elérhető ide kattintva.