A repce lassan kiszorul a termesztésből, évről évre egyre kevesebb hektáron foglalkoznak vele. A hazai szélsőséges időjárásra hivatkozva a növénytermesztők azt hangoztatják, hogy már nem erre a környezetre való: a korai tavasz és a nyári száraz időjárás nem kedvez a növénynek. Sokat változott a felvásárlási ár is, ami még tovább növeli a bizonytalanságot: a repce ára 240 ezer és 150 ezer forint között ingadozik, amire nehéz biztonsággal alapozni – írja a novenyvedoszer.hu.

Szépen fejlődik a repce

Mintegy 20 ezer hektáron foglalkozik őszi növények termesztésével a Talentis Agro Zrt., ezek nagy részén – 13 ezer hektáron – őszi búza terem. Emellett foglalkoznak kimondottan takarmányozási céllal vetett rozzsal, illetve őszi árpa és repce található a területek egy részén. Repcét az eddigi 2000 hektárhoz képest már csak 1100 hektáron termelnek, aminek a bizonytalan megtérülés a magyarázata.

A cég növénytermesztési szakemberei szerint a repce most jó állapotban várja a tavaszt, előzőleg ugyanis minden szükséges növényvédelmet megadtak a számára a gyomirtástól kezdve a nitrogén-utánpótlásig bezárólag. Nagy segítség volt a szeptemberi csapadék, amikor az időben elvetett repcét 100 milliméter fölötti mennyiség érte.

repce

A repce lassan kiszorul a termesztésből, évről évre egyre kevesebb hektáron foglalkoznak vele – fotó: pixabay.com

Jellemző, hogy az őszi káposztarepce termesztése Magyarországon jelentős visszaesést mutat, hiszen amíg 2018-ban a repce vetésterülete 330 ezer hektár volt, tavaly már a 130 ezer hektárt sem érte el, komoly aggodalmat keltve az agrárium szereplőiben.

A csökkenésben több tényező is szerepet játszik:

  • nagyok a növényvédelmi kihívások,
  • kockázatot jelent az extrém időjárás
  • és a piaci körülmények hullámzása is hozzájárul a repce termesztésének nehézségeihez.


A termesztőnek ezekhez az idei évben is alkalmazkodnia kell, úgy, hogy a repce 10 hónapig van a földben, ami nem sok más növényről mondható el. Az első döntést augusztus végén kellett meghozni a termelőknek arról, hogy egyáltalán vetnek-e repcét, vagy sem. Innentől kezdve már az a kérdés, hogy az milyen eredményt hoz majd a terméssel és a felvásárlási árral együtt.

Például tavaly októberben nem volt magasabb az ára, mint öt évvel ezelőtt, de most megélénkült az olajos növények iránti kereslet. A magas inputárak mellett ki kell valahogy gazdálkodni a bérelemeléseket is, ezért ezek is tovább generálják a költségek növekedését.

A repce termesztése – a búzához és a kukoricához viszonyítva – nagy kockázatokat rejt a nagy kitettség és a költségek miatt.

A repcét öt-hat növényvédelmi beavatkozás nélkül nem lehet termeszteni, ami óriási munka és befektetés, ráadásul csak később derül ki igazán, hogy mennyit terem.

A jó termésátlag 3 és fél tonnánál kezdődik. A felvásárlási árak tág határok között mozognak, ami miatt a termelők gyakran elbizonytalanodnak. A repce melletti kevés megmaradt érv az, hogy jó előveteménye lehet a gabonáknak, de kétségessé teszik az árbevételt a magas költségek és a bizonytalan értékesítés.

Indexkép: pixabay.com