A tavaszi fagyok miatt kevesebb kajszi- és őszibarack teremhet az idén, különösen a korai, júniusban szüretelhető fajtákból – olvasható a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács honlapján kedden közzétett összefoglalóban.

A március 15-én érkezett, sarkvidéki eredetű hidegbetörés még nem okozott különösebb károkat, ekkor mindössze a kajszi néhány fajtája virágzott, azok is csak a Dél-Dunántúlon. Más kajszifajták és gyümölcsfajok még jócskán virágzás előtt álltak. A második hidegbetöréskor, március 27-én már az egész országban virágzott a kajszi- és az őszibarack, délen már a szilva és a cseresznye is. A többi gyümölcsfaj régiótól és fajtól függően 1-3 hétre volt a virágzás kezdetétől – írják.

Ahol mínusz 1-2 foknál nem volt hidegebb, ott a virágzás előtt álló kultúrák nem, a virágzók pedig alig károsodtak.

A mínusz 3-4 fokos lehűlések már több tíz százaléknyi virágkárt okoztak a virágzó vagy pár nappal a virágzás előtt álló kultúrákban, különösen a kajsziban, őszibarackban, cseresznyében. A virágzás előtt állókat legfeljebb mérsékelten érintették.

Mínusz 5-6 foktól a virágzó kajsziültetvények károsodása akár teljes is lehetett

Mínusz 5-6 foktól a virágzó kajsziültetvények károsodása akár teljes is lehetett – Fotó: Shutterstock

Mínusz 5-6 foktól a virágzó ültetvények károsodása akár teljes is lehetett, és a virágzás előtt állókban is jelentős, főképp a cseresznyében, szilvában. Ezek virágkárai a déli országrészben jelentősek, a többi gyümölcsfaj esetén talán még nincs nagyobb gond a szakmai szervezet szerint.


A virágzás egyébként gyümölcsfajtól függően közepesnek vagy jónak ígérkezik, de a tavalyi aszály miatt lehet, hogy a virágok termékenyülő képessége nem volt tökéletes, különösen az öntözetlen ültetvényekben – tették hozzá.

Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke a terméskárok mértékéről egyelőre nem nyilatkozott, mert a veszteség mértékét még nem lehet megbecsülni – írják.

A közlemény szerint bizonytalan, hogy a gyümölcsültetvények hány százalékát érte kritikus lehűlés, és a virágkár sem jelent feltétlen hasonló mértékű terméskárt.

Kedvező esetben egy komolyabb virágkárból nem feltétlen következik nagy veszteség, ha utána megfelelően alakulnak a körülmények.

Baracktermesztés Magyarországon – Fotó: OMSZ

A tapasztalatok szerint 70-80 százalékos virágkár az, amiből már aligha lesz jó termés. Alakulhat úgy is, hogy nincsenek szemmel látható fagykárok a virágszervekben, mégis annyira károsodtak a hidegben, hogy a virágzást 4-6 héttel követő tisztuló hullás során válik le a gyümölcs a fáról kötődési hiba miatt. Jelentősebb gyümölcshullás a szüretet megelőző hetekben is előfordulhat. A fagyveszélyes időszak május közepéig tart, termésbecslés is csak ezt követően készülhet – közölte a FruitVeb.