Magyarország az unió harmadik legnagyobb borsótermelője, hektáronként egymillió forint feletti árbevételre lehet számítani idén belőle, az átlagtermés pedig öt-hat tonna lehet hektáronként – írja a novenyvedoszer.hu

zöldborsó

Magyarország az unió harmadik legnagyobb borsótermelője – fotó: pixabay.com

A betakarításba már csak az esők szólhatnak bele

A zöldborsó és a csemegekukorica adja hazánkban a zöldség termőterület kétharmadát és a hűtő- és konzervipar felvásárlásának és késztermék kibocsátásának a nyolcvan százalékát.

2023 első három hónapjában negyedével kevesebbet adtunk el mind konzerv, mind fagyasztott borsóból a külpiacokon az AKI legfrissebb jelentése szerint.  Az időjárás eddig kegyes volt, a betakarításba már csak az esők szólhatnak bele. Magyarországon a borsó össztermése (a tavalyi évet leszámítva) annak ellenére is tartja a 90 ezer tonna körüli szintet, hogy a növény betakarított területe 2016 óta több mint harmadával csökkent. Az idei évben bő 15 ezer hektáron került földbe a mag.


Egyetlen szezonban két növényből lehet bevételt remélni

225 hektáron termelnek zöldborsót a Talentis Agro Zrt. hidasháti gazdaságában – számukra az értékesítés nem jelent majd problémát, hiszen ebben komoly megrendelőkre támaszkodhatnak: az Agrosprint Zrt.-re és a Kecskeméti Konzervgyárra.

Tavaly a termesztők egy része kifejezetten rossz évet zárt: csak azok értek el eredményeket, akik öntözéssel védekeztek a szárazság ellen.

A Zöldség Kutató Intézet vezérigazgatója, Laczkó Róbert szerint a termelők azért is ragaszkodnak a zöldborsóhoz, mert az a csemegekukorica előveteménye, azaz egyetlen szezonban két növényből lehet bevételt remélni.

Hozzátette, hogy bár az elmúlt egy évtizedben csökkent a zöldborsó vetésterülete – csak 15 ezer hektárra tehető – viszont a feldolgozóipar továbbra is számít rá, fagyasztott terméket vagy konzervet készít belőle.

A termékpályán a Talentis Agro Zrt. az élelmiszeripar számára nemcsak zöldborsót termeszt, paradicsomot, zöldbabot és csemegekukoricát is. Zimmermann István igazgatósági tag szerint a vállalat sikeresen nyitott a szántóföldi zöldségtermesztés felé, öntözött körülmények között termeli mintegy hatszáz hektáron a zöldségféléket.

zöldborsó

A termelők ragaszkodnak a zöldborsóhoz – fotó: pixabay.com

Kulcsfontosságú az öntözés

Az adatok arra utalnak, hogy az öntözésnek köszönhetően a zöldborsó és a zöldbab hét tonna feletti termésátlagot produkálhat hektáronként, a paradicsom száz tonnát, de a borsóvetőmag három tonnája is kiemelkedő eredmény. A hazai termőterületek esetében a megfelelő vízbázis nélkül a jövőben nincs termésbiztonság.

Ezt erősítette meg Laczkó Róbert ZKI vezérigazgató is, aki szerint meghatározó, népszerű növény marad a zöldborsó mind a házi kertekben, mind a feldolgozó iparban. A ZKI nyolc évtizedes zöldborsó nemesítése a teljes érési ciklust lefedi a korai, a közép korai és a kései  fajtákkal, amelyek jellegzetessége a jó termőképesség mellett a betegséggel szembeni ellenállóság is.

Nem csak Magyarországon vagyunk jelen a vetésterületek jelentős részén, hanem 12 országba exportáljuk a fajtáink vetőmagját. Elődeink már korán felismerték azt, hogy egyetlen országra, vagy egy szűk piacra nem éri meg a nemesítés, mert nem térül meg a befektetés, viszont ha egy magyar nemesítésű fajta a világ számos pontján megjelenik, akkor az a magyar agrárinnovációnak az elismertségét is jelenti és növeli a hazai agrárium jó hírét. Habár az ország külkereskedelmi mérlegének alakításában egy apró cégként vagyunk jelen, de az árbevételünk nagyobb része a külföldi piacokról realizálódik. Ezért minden országban fontos, hogy legyenek ilyen cégek, amelyek a hazai termékeket a külföldi piacon értékesítik

– tette hozzá Laczkó Róbert.

zöldborsó

A hazai termőterületek esetében a megfelelő vízbázis nélkül a jövőben nincs termésbiztonság – fotó: pixabay.com

A Talentis Agro Cégcsoportnál a zöldborsó azon növények közé tartozik, amelyeket eddig nem termesztettek, hiszen a palettájukon csak a különböző kalászos gabonák, a kukorica és az olajos növények szerepeltek. Bár az intenzívebb körülmények és az öntözés több energiával és munkával járnak, de több jövedelem is származik belőlük, mint a kalászosokból.

Zimmermann István szerint nyitni kellett az egyéb kultúrák felé, mert a szántóföldi zöldségtermesztésnek komoly felvevőpiaca maradhat az élelmiszeripar, azon belül is a hűtő- és konzervipar.