Magyarországon is aggódnak a termelők a szezonmunkások elmaradása miatt, a nyugat-európai országok termelői azonban még inkább ki vannak téve a külföldi munkaerőnek. Egyedül a hamarosan kezdődő német spárgaszürethez 180.000 munkáskéz hiányzik, de ugyanilyen súlyos a helyzet valamennyi nagy zöldség- és gyümölcstermő európai országban, ahol ezeket a munkákat tavasztól késő őszig, hosszú évek óta külföldi vendégmunkások végzik.
Ha a helyzet változatlan marad, annak beláthatatlan következményei lehetnek – fotó: Adobestock
Ez a probléma szinte valamennyi nyugat-európai országban jelen van, mivel a külföldi idénymunkások nélkül a megtermelt zöldség-gyümölcs termékek számottevő részét lehetetlen betakarítani. A betakarításban segédkező munkaerő nagy része a kelet-európai (Lengyelország, Románia, Ukrajna), a déli országokban pedig az észak-afrikai országokból érkezik. A probléma a másik oldalon is súlyos gondokat vet fel, mivel az idénymunkások éves jövedelmének és megélhetésének legfontosabb (néha egyedüli) forrását a szóban forgó külföldi munkaalkalmak biztosítják.
A legtöbb nyugat-európai országban a külföldi idénymunkások nélkül a megtermelt zöldség-gyümölcs számottevő részét lehetetlen betakarítani – fotó: MTI/Földi Imre
Julia Klöckner, német szövetségi agrárminiszter javasolta a kiesést az ideiglenesen munka nélkül maradó vendéglátóipari dolgozókkal pótolni. Ez bizonyos részmegoldást jelenthet, de nem biztos, hogy a megszólítottak (a külföldieknek fizetett, jóval alacsonyabb bérért) szívesen vállalkoznak a szokatlan munkára, ami bizonyos szakértelmet is igényel, és ezzel egyáltalán nem pótolható a külföldi munkások elmaradó keresete.
Arra is születtek javaslatok, hogy az idénymunkások beléptetését – különleges engedélyek kiadásával – repülőgéppel oldják meg, de a jelenlegi határzárások miatt az ehhez szükséges bürokratikus akadályokat egyhamar áthidalni, a betakarítást viszont későbbre halasztani nem lehet. A fán vagy a szántóföldön maradó termékek nagy része azonban hiányozni fog az importőr országok szupermarketjeiből, azok ára pedig a termelők zsebéből. Mindkettő tovább gyűrűzik, és beláthatatlan következményekkel járhat. Az agrárpolitika irányítói és az érintett termelők egyelőre tanácstalanok.