A csemegekukorica és a zöldborsó termesztésének fejlődése, helyzete a hazai zöldség-ágazat aktuális kérdése: a hazai zöldségtermő területek 60 %-át adja ez a kettő zöldség. A csemegekukorica termesztése az utóbbi néhány évben mintegy 30-35 ezer hektáron volt folyt (évi termés átlagosan: 500-550 ezer tonna), zöldborsót pedig 18-21 ezer hektáron termeltünk (évi termés átlagosan: 80-120 ezer tonna). A termékeket döntően a hűtő- és konzervipar használja fel.
A kihívásokkal küszködő zöldborsó-termesztés a csemegekukoricát is magával rántja
A klímaváltozás hatására jelentősen romlott a zöldborsó-termesztés jövedelmezősége, pedig stratégiai jelentőségű szakágazatról van szó: a zöldség-gyümölcs feldolgozóipar kibocsátásnak mintegy 2/3-át a hűtő- és konzervipar szakágazata adja, e szakágazat kibocsátásának, illetve alapanyag-felvásárlásának 70-80%-át pedig a csemegekukorica és zöldborsó teszi ki – olvasható a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet honlapján.
A zöldborsó és a csemegekukorica termesztése sokban függenek egymástól: ha ugyanis a zöldborsó ágazat megszűnne, vagy jelentősen visszaesne, az 10-15 ezer hektárnyi másodvetésű csemegekukorica termesztésből való kivonásával járna.
A hazai hűtő- és konzervipar szempontjából ez végzetes lenne: körülbelül 1,5 hónappal rövidülne le a feldolgozási szezon, de kiesne az alapanyag-háttér 30-40%-a is. Ebből az is következik, hogy a fajlagos fix költségek jelentősen megnőnének, ami miatt veszélybe kerülne az ágazat versenyképességének megőrzése az európai piacon.
Lerövidült idén a zöldborsó betakarításának ideje – Fotó: pixabay
Évek óta látszik, hogy probléma lesz
Az idei szezon sem volt kedvező, egyre kisebb a termelői kedv az egyre rosszabb terméseredmények miatt, így a feldolgozók nem tudnak elegendő zöldborsóra leszerződni. A zöldborsó-alapanyaghiány mellett egyúttal az ezt követő másodvetésű csemegekukorica vetésterületének, illetve potenciálisan betakarítható mennyiségének csökkenése is előre jelezhető.
Szinte minden kertészeti kultúrában óriási gondokat okozott a hideg tavaszi időjárás, nem volt ez másképp a zöldborsó és a csemegekukorica esetében sem: a kifejezetten hideg április-májusi időszak miatt a zöldborsó és részben a korai fővetésű csemegekukorica állományok erősen vontatott fejlődése okozott komoly gondot. A zöldborsó betakarítása körülbelül 10 napos késéssel indult el, ami a másodvetésű csemegekukoricában is kiesést okozott.
Hideg tavasz után extrém hőség
A borsóbetakarítás kezdete után néhány nappal beköszöntött a 35 °C körüli hőség, aminek következtében a zöldborsó állományok rendkívül gyorsan leöregedtek, lerövidült az egyébként is szűkös betakarítási időszak, a betakarító kapacitások mindenhol szűkösnek bizonyultak. A zöldborsó feldolgozóipari szezonja a 30-35 nap helyett mindössze 20-22 nap volt az idén, és ezzel párhuzamosan jelentős mennyiségi kiesést könyvelhettek el a termelők és a feldolgozók.
Az extrém nyári hőség és aszály a csemegekukorica terméshozamait is rontotta, ráadásul voltak olyan termesztőkörzetek, ahol a nyári viharok is jelentős károkat okoztak.
Később kezdődött a csemegekukorica betakarítása is, ami szintén kevesebb betakarítási napot és mennyiségi veszteséget is jelenthet.
A csemegekukorica termésben 18-23 %-os kiesés várható – Fotó: pixabay
Jelentős kiesések mindkét ágazatban
A 2021-ben betakarított zöldborsó mennyisége körülbelül 10 és 20%-kal kevesebb az előző évek átlagához viszonyítva, és a rendelkezésre álló információk alapján a csemegekukoricában is hasonló, mintegy 18-23% közötti visszaesés várható (a betakarítás még folyamatban van, végleges adat a szezon lezárása után várható).
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a feldolgozóipari célra termelt zöldborsó mennyisége 2015 és 2019 között 62 ezer tonnáról 34 ezer tonnára csökkent. Az is jól mutatja termelés körüli egyre nagyobb kihívásokat, hogy 2015-ben mintegy 2000 hektárral kisebb területről takarítottak be 3000 tonnával több termést, mint 2019-ben. A 2018-as év eredményei is hasonlóan jóval gyengébbek voltak már a korábbiakhoz képest.
A zöldborsó ágazat versenyképességének csökkenése hosszú távon óriási hatással lehet a hazai zöldségtermesztésre, hiszen zöldborsó-termesztésben hazánk az Európai Unió három legnagyobb szereplője között van Franciaország és Spanyolország mellett, derült ki az Agrárközgazdasági Intézet ez év júniusában kiadott, zöldborsó-helyzetet bemutató elemzéséből.
Az összefoglalóból az is kiderül, hogy az idei év első negyedévében 28 %-kal csökkent az exportpiacokon eladott zöldborsókonzerv mennyisége az előző év azonos időszakához képest. Az EU27 belső piacán a legnagyobb zöldborsókonzerv-exportőr Magyarország volt 2020-ban.
_fill_540x300_0.jpg)
