Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon 2024. 31. héten a Budapesti Nagybani Piacon a hazai termesztésű zöldségek és gyümölcsök leggyakoribb termelői ára így alakult:

  • a sárgarépa 335 Ft/kg, 23,4 százalékkal olcsóbb, mint egy évvel korábban,
  • a fehér fejes káposzta 10 százalékkal drágább, mint egy éve, 220 Ft/kg, a vörös fejes káposzta ára pedig 17,8 százalékkal drágább, mint tavaly, 315 Ft/kg,
  • a paradicsom fajtától függően 400-1167 Ft/kg-os áron szerepel a kínálatban,
  • a paprika 315-1025 Ft/kg-os áron kínálják fajtától függően. A legolcsóbb a lecsópaprika, míg a legdrágább a kaliforniai paprika
  • a 6-9 centis berakós uborka 50 százalékkal drágább, mint tavaly, 675 Ft/kg,

  • az őszibarack mérettől és fajtától függően 425-900 Ft/kg között mozog, jellemzően olcsóbb, mint egy évvel ezelőtt,
  • a nektarin 643 Ft/kg áron szerepel a kínálatban, 7,9 százalékkal múlja alul a tavalyi árat,
  • a görögdinnye fajtótól függően 220-250 Ft/kg, enyhén csökkent az ára az előz héthez képest,
  • sárga húsú sárgadinnye 410 Ft/kg, 36,7 százalékkal drágább, mint egy évvel korábban,
  • a szilva fajtától függően 400-655 Ft/kg, olcsóbb, mint 2023. 31. hetén,
  • a kajszi 950 Ft/kg, 20,8 százalékkal olcsóbb, mint tavaly ugyanebben az időszakban,
  • a málna 1875 Ft/kg, 17,6 százalékkal múlja alul az egy évvel ezelőtti árat.

Az AKI PÁIR adatai szerint a Budapesti Nagybani Piacon a belföldi málna a 22. héten jelent meg a kínálatban. A málna termelői ára 23 százalékkal 2057 forint/kilogrammra csökkent 2024 22–31. hetében az előző év azonos periódusához képest – írja jelentésében az Agrárközgazdasági Intézet (AKI).

A belföldi málna heti termelői átlagára

A belföldi málna heti termelői átlagára – Fotó: AKI

A fagyasztott málna exportja 43 százalékkal csökkent

Hozzáteszik, hogy az Eurostat adatai szerint Magyarországon 2023-ban 180 hektáron termelték málnát, az éves termés 460–540 tonna között alakult az elmúlt években. A KSH adatai szerint a friss málna behozatala (elsősorban Spanyolországból) 13 százalékkal 340,5 tonnára csökkent 2023-ban, a kivitele nem számottevő. Az idei év első öt hónapjában a friss málna beszállítása 116 százalékkal 322,5 tonnára nőtt az előző esztendő azonos időszakához képest. A KSH adatai szerint a fagyasztott málna behozatala 14 százalékkal 1,48 ezer tonnára, a kivitele 12 százalékkal 544,3 tonnára esett 2023-ban az előző évihez képest. Az idei év első öt hónapjában a fagyasztott málna importja 6 százalékkal 710,7 tonnára, a kivitele 43 százalékkal 146,4 tonnára csökkent az előző év hasonló időszakához képest.

Az idei év első öt hónapjában a friss málna beszállítása 116 százalékkal 322,5 tonnára nőtt az előző esztendő azonos időszakához képest

Az idei év első öt hónapjában a friss málna beszállítása 116 százalékkal 322,5 tonnára nőtt az előző esztendő azonos időszakához képest – Fotó: Shutterstock

Spanyolországban visszaesett a málnatermelés

Az Eurostat adatai szerint az EU belső piacán a legnagyobb frissmálna-exportőr Spanyolország. Az ország legnagyobb málnatermelő régiójában, Huelvában a málna termése 15 százalékkal volt kisebb (40,28 ezer tonna) 2024-ben az előző szezonhoz képest. Spanyolország 7 százalékkal kevesebb, 27 ezer tonna málnát értékesített az EU belső piacán az idei év első öt hónapjában az előző év azonos periódusához viszonyítva. Az unió frissmálna-külkereskedelmi egyenlege negatív volt 2023-ban: a behozatal 13 százalékkal 38,3 ezer tonnára, a kivitel 15 százalékkal 16,9 ezer tonnára csökkent az előző évihez képest – közölték.


A legnagyobb frissmálna-beszállító Marokkó, ahonnan 13 százalékkal 35,9 ezer tonnára csökkent a friss málna importja. Az idei év első öt hónapjában a beszállított mennyiség 25,4 ezer tonna volt, ami 4 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. A közösség fagyasztottmálna-külkereskedelmi egyenlege negatív volt 2023-ban: a behozatal 113,8 ezer tonnát, míg a kivitel 14,2 ezer tonnát tett ki. Az unió legnagyobb fagyasztottmálna-beszállítói Szerbia (+11 százalék, 56,0 ezer tonna) valamint Ukrajna (+30 százalék, 42,3 ezer tonna) voltak 2023-ban. Az idei év első öt hónapjában a Szerbiából származó behozatal 27 százalékkal 29,1 ezer tonnára, az Ukrajnából érkező 110 százalékkal 13,4 ezer tonnára emelkedett az előző év azonos időszakához képest – áll az AKI jelentésben.