Számtalan kártevő támadhatja meg a növényeinket, megdézsmálva, megbetegítve munkánk gyümölcsét. Egyértelmű, hogy valamilyen módon közbe kell lépnünk: meg kell előznünk vagy el kell hárítanunk a bajt – csak az nem mindegy, miként.
Sokan – nem ok nélkül – idegenkednek a növényvédő szerek használatától, tartva attól, hogy a vegyi anyagok bekerülnek a zöldségekbe, gyümölcsökbe, a talajba, a vízbe, és elpusztítják a rendkívül hasznos beporzó rovarokat is. Szerencsére akad néhány olyan természetes szer és módszer, amelyek bevetésével kemikáliák nélkül megoldható a kiskerti növényvédelem. A következőkben ezekről lesz szó.
Sokan idegenkednek a növényvédő szerek használatától – fotó: pixabay.com
A Nébih ÖKO-Bizottsága által jóváhagyott egyszerű anyagok
Ezek az egyszerű anyagok egy olyan Európai Uniós értékelésen mennek keresztül, amely alapján a tagállamok szavaznak arról, hogy jóváhagyhatók-e növényvédő hatású anyagként.
Mivel ezen anyagok jóváhagyása határozatlan időre szól és sem a forgalmazásuk, sem a felhasználásuk nem igényli a növényvédő szereknél szükséges engedélyezési eljárás lefolytatását, így az anyagokhoz felhasználási előírásként sem engedélyokiratot, sem címkét nem lehet hozzárendelni – írja a Nébih.
Ez egyben azt is jelenti, hogy nem a növényvédő szereket forgalmazó boltokban találod majd meg őket, hanem hétköznapi üzletekben (élelmiszerbolt, háztartási bolt, gyógyszertár) lehet őket megvásárolni.
Általában hatás szerint csoportosítják ezeket a szereket:
- gombaölő hatású szerek: mezei zsurló, mésztej (kalcium-hidroxid), fűzfakéreg, lecitinek, tejsavó, napraforgóolaj,
- gomba- és baktériumölő hatással rendelkező csávázó- és fertőtlenítő szer a háztartási ecet,
- gombaölő és mohairtó hatású szer a szódabikarbóna,
- gombaölő hatású csávázókészítmény a mustármagpor
- vannak olyan anyagok is, amelyek a természetes védelmi mechanizmusok megerősítése révén fejtik ki (elicitor) hatásukat, ilyen a répacukor (szacharóz) és a gyümölcscukor (fruktóz).
Szerencsére akad néhány olyan természetes szer és módszer, amelyek bevetésével kemikáliák nélkül megoldható a kiskerti növényvédelem – fotó: pixabay.com
Mezei zsurló – gombaölő hatású
Elsősorban permetezéshez vagy mulcshoz adagolva, védő takaróréteg kialakítása céljából használják. A főzet elkészítéséhez a mezei zsurló tiszta, föld feletti szárított részeit alkalmazzák. Hatékony:
- a gyümölcsfák (alma, őszibarack) gombás betegségei ellen,
- bogyósokban (szamóca, málna) hajtatott és szabadföldi körülmények között a szürkepenész, a lisztharmat, a fitoftórás betegség, valamint az antraknózis ellen
- szőlőben peronoszpóra és lisztharmat ellen vethető be
- burgonyában hajtatott és szabadföldi körülmények között burgonyavész, alternáriás betegség és lisztharmat ellen a lombfejlődés kezdetétől
- hajtatott uborkában a gyökérrothadást és palántadőlést okozó gombák ellen a gyökérzóna beöntözésével, illetve lisztharmat ellen permetezéssel
- paradicsomban alternáriás betegség és szeptóriás levélfoltosság ellen
Répacukor (szukróz, szacharóz, nádcukor, asztali cukor)
Megerősíti a természetes védelmi mechanizmusokat, a tiszta szacharózból készített por hideg vizes oldatát közvetlenül a kijuttatás előtt javasolt elkészíteni és kora reggel (9 óra előtt) kijuttatni.
Almafélék védelmére gyümölcsfúró rovarok, pl. almamoly ellen, tavasztól nyárig a levélrügyek kipattanásától virágzás végéig célszerű alkalmazni. A csemegekukorica védelmére kukoricamoly ellen alkalmazható tavasztól nyárig, 1-2 leveles állapot kialakulásától címerhányás kezdetéig.
Mésztej (kalcium-hidroxid, oltott mész)
A kalcium-hidroxid 24-33, 12%-os koncentrációjú vizes szuszpenziója a készítmény. Előírás, hogy a felhasznált termékeknek élelmiszeradalék tisztaságúnak kell lennie.
Almatermésű és csonthéjas gyümölcsfáknál nektriás kéregrák és egyéb, fás részeket megbetegítő kórokozói ellen a kalcium-hidroxid 24%-os szuszpenzióját alkalmazzák a levélhullást követően, október vége és december vége közötti időszakban. A fás részekre permetezéssel javasolt kijuttatni, illetve alkalmas a metszési sebek és rákos sebek kezelésére is – olvasható a Nébih összefoglalójában
A mésztej almatermésű és csonthéjas gyümölcsfáknál nektriás kéregrák és egyéb, fás részeket megbetegítő kórokozók ellen hatásos – fotó: pixabay.com
Fűzfakéreg (Salix L. cortex) – gombaölő hatású
A készítmény a gyógyszerészeti tisztaságú fűzfakéregből készített vizes főzet, ami alkalmas gyümölcsfák, elsősorban őszibarackfák tavaszi kezelésére, a leveleket fertőző gombafajok, pl. Taphrina deformans ellen.
Almafák kezelésére is használható varasodás, lisztharmat ellen, borszőlő kezelésére pedig peronoszpóra és lisztharmat ellen a tavaszi és a nyári időszakban.
Háztartási ecet (ételecet) – gomba- és baktériumölő hatással rendelkező csávázó- és fertőtlenítő szer
A csávázásnál a háztartási ecet (5-10% töménységű) és víz 1:1 arányú keverékét (liter/liter) szükséges alkalmazni. A magokat vetés előtt közvetlenül (ősztől tavaszig) a készítmény oldatába kell meríteni, majd rövid áztatás után abból kivenni. A gabonafélék csávázása során 100 kg maghoz 1 liter oldatot használnak fel.
A háztartási ecet hatékony gabonák esetében kő- és porüszögök ellen, pirenofórás levélcsíkosság ellen, a zöldségfélék magjainak csávázására altenáriás fertőzés, baktériumok és gombák okozta fertőzések ellen, szabadföldön és hajtatott körülmények között.
A metszésre és fűrészelésre szolgáló eszközök fertőtlenítéséhez 1 liter vízben kell feloldani 50 ml 8%-os töménységű háztartási ecetet.
Lecitin (lecitinek-E322) – gombaölő hatású szer
A permetezéshez a lecitin hideg vizes oldatát alkalmazzák, az egyes kultúrnövényeknél megadott keverési arányban.
- gyümölcsfák közül almában lisztharmat és őszibarackban tafrinás levélsodródás ellen használható
- köszmétében lisztharmat ellen,
- szőlőben peronoszpóra és lisztharmat ellen javasolt alkalmazni
- uborkában, fejes salátában, madársalátában lisztharmat ellen,
- paradicsomban és endíviában paradicsomvész, illetve alternáriás betegség ellen hatékony
- dísznövényekben, elsősorban rózsában a kezeléseket lisztharmat és más gombás betegségek ellen kell elvégezni.
Gyümölcscukor (fruktóz)
A fruktózpor vizes oldata almafélék védelmére, gyümölcsfúró rovarok, pl. almamoly ellen használható. A kijuttatandó oldat javasolt koncentrációja 10 g fruktóz/100 l. A hideg vizes oldatot közvetlenül a kijuttatás előtt javasolt elkészíteni, és kora reggel (9 óra előtt) kijuttatni – írja a Nébih.
A lecitin uborkában, fejes salátában, madársalátában lisztharmat ellen kiváló – fotó: pixabay.com
Szódabikarbóna
Zöldségfélékben, bogyósokban, dísznövényekben, szabadföldi és hajtatott körülmények között lisztharmatok ellen érdemes vele védekezni. A különböző kultúrák eltérő érzékenységet mutatnak a szódabikarbónára.
- szőlőben lisztharmat ellen, almában ventúriás varasodás ellen lehet vele védekezni
- gyümölcsfélék (narancsfélék, cseresznye, meggy, almafélék, papaya) tárolási betegségei ellen (kék- és zöldpenészek Penicillium italicum, P. digitatum) a szódabikarbóna 1-4%-os oldata használható fel. A leszüretelt gyümölcsöket az oldatba történő bemártással vagy felületi permetezéssel szükséges kezelni
- cserepes növényeknél mohák (pl. Lunularia cruciata) telepeinek és spóratartóinak irtására használható. A kultúrnövények kelését követően a szódabikarbóna-port közvetlenül szórjuk a mohatelepekre a nyár végétől terjedő időszakban (ősz és tél).
Tejsavó
A tejsavó vizes oldata felhasználható kabakosokban (uborka, cukkini és tökfélék) lisztharmatok ellen, hajtatott körülmények között a vetést követő harmadik héttől kezdődően, az intenzív inda/hajtásnövekedés végéig.
A kezelések a virágkezdemények megjelenését követően már nem folytathatók. A permetezéseket nappal, lehetőleg a reggeli órákban kell végrehajtani – tanácsolja a Nébih
Napraforgóolaj
A napraforgóolaj paradicsom kezelésére alkalmazható sikerrel a lisztharmat ellen szabadföldön. A növényeket leveles állapotban célszerű kezelni. Virágzás idején nem szabad permetezni!
Fokozottan ügyelni kell a növények méretéhez igazított permetlémennyiség használatára a megfolyás és így a fölösleges környezetszennyezés elkerülése érdekében!
A napraforgóolaj paradicsom (leveles állapotában) kezelésére alkalmazható sikerrel a lisztharmat ellen – fotó: pixabay.com
Csalán – rovarölő, gombaölő és atkaölő hatású
A készítmény a csalánfajok vizes kivonata permetezéshez. Gyümölcsfáknál 75 g/l friss, vagy 15 g/l szárított csalánból készült oldat szűrletéből 100 liter szárazanyag-tartalmú kivonatot használunk permetezésre. 24 órás áztatás 20 °C-on elegendő – írja a Nébih
- gyümölcsfák kezelésére zöld őszibarack-levéltetű, zöld rózsa-levéltetű, vértetű, levélpirosító ribiszke-levéltetű, tarka dió-levéltetű, fekete cseresznye-levéltetű ellen hatékony
- zöldségek esetében zöldbab kezelésére fekete répa-levéltetű ellen;
- burgonya kezelésére zöld őszibarack-levéltetű ellen;
- leveles zöldségek, mint saláta és káposzta kezelésére káposzta-levéltetű, valamint barnafoltos saláta-levéltetű ellen;
- fekete bodza kezelésére bodza-levéltetű ellen; rózsafajok kezelésére zöld rózsa-levéltetű ellen;
- gyöngyvesszőfajok kezelésére gyöngyvessző-levéltetű ellen;
- káposztafélék kezelésére nagy káposztabolha és káposztamoly ellen;
- almafa és körtefa kezelésére almamoly ellen.
Atkaölő szerként 75 g/l friss csalán, vagy 15 g/l szárított csalán oldat szűrletéből 100 liter szárazanyag-tartalmú törzsoldatot használunk. 24 órás áztatás, 20 °C-on elegendő. Atkaölő szerként atkák ellen bab kezelésére közönséges takácsatka ellen; borszőlő kezelésére közönséges takácsatka ellen – áll a tájékoztatóban.
.jpg)
Szőlőben a konyhasó vizes oldata a tarka szőlőmoly és a lisztharmat kártételének megakadályozására alkalmazható – fotó: pixabay.com
Konyhasó – rovar- és gombaölő hatású készítmény
Szőlőben a konyhasó vizes oldata a tarka szőlőmoly és a lisztharmat kártételének megakadályozására alkalmazható. A kezeléseket a tojásrakást követően, 1-3 alkalommal májusban, júliusban, majd szeptemberben, a szőlő fürtkezdemények növekedésétől a fogyasztásra érettségig lehet elvégezni. A permetlét csak a kezelendő lombfelületre szabad kijuttatni. A fölösleges kijuttatás elkerülésére csak a szőlőállomány-károsítóknak kitett részét kezeljük!
Gombatermesztésben a granulált konyhasót foltkezelés formájában lehet kijuttatni a gombák okozta betegségek (pókhálós penész, száraz és nedves mólé) ellen. A sót a betegségek fellépésekor egyszer, kis lapát vagy kanál segítségével juttassuk a kórokozók által érintett részekre. Fontos, hogy csak a fertőzött területet kezeljük – hívja fel a figyelmet a Nébih.
Mustármagpor
A mustármag porából készített vizes pép őszi vagy tavaszi búza, durumbúza és tönkölybúza magvainak kórokozók (kőüszög) elleni csávázására alkalmas. A csávázást vetés előtt kell elvégezni.
A csávázáshoz keverjünk össze 1,5 kg porrá zúzott mustármagot 4,5 l vízzel. Az így nyert pép 100 kg vetőmag kezeléséhez elegendő. Törekedni kell a magvak egyenletes bevonására, amely az arra alkalmas keverőeszközzel biztosítható.
Sör – csigák ellen
Valamennyi fogyasztható és nem fogyasztható növénykultúrában, házas és házatlan csigák kártételének megakadályozására alkalmazható a sör hígítás nélkül. Az első csigák megjelenésekor a sört bele kell önteni egy erre alkalmas kialakítású műanyag edénybe, majd azt ki kell helyezni a védendő növényállományba, a talajba süllyesztve a csigák tömeges csapdázására.
Hagymaolaj
A hagymaolajat vizes oldat formájában lehet felhasználni gyökérzöldségekben a répalégy távoltartására, kártételének megakadályozására. A vetés után nem sokkal (kb. április közepén) hektáronként 4-8 párologtatóedényt kell kihelyezni egymástól egyenlő távolságra.
A hagymaolajat vizes oldat formájában lehet felhasználni gyökérzöldségekben a répalégy távoltartására – fotó: pixabay.com
Az alábbi táblázat tartalmazza az eddig a NÉBIH ÖKO-Bizottsága által is jóváhagyott egyszerű anyagokat. Az anyagok nevére kattintva részletesen megtalálhatod azok felhasználási körülményeit, hígítási és kijuttatási feltételeit.
|
Forrás: NÉBIH
