Megtudtuk, hogy a Magyar Agrárkamara küldöttgyűlése is állást foglalt az SPS bevezetése mellett, mindössze egy ellenszavazattal és két tartózkodással, azaz nagy többséggel támogatta az SPS bevezetését.

Elsősorban ennek okán kérdeztük meg dr. Rózsás Attilát, (aki ellene szavazott) a Budapesti Agrárkamara elnökét, a Veszprém megyei székhelyű 550 ha területen gazdálkodó vállalkozás tulajdonosát, az SPS nevű támogatási rendszerről.

Öt évvel az Európai Unióhoz csatlakozás után az SPS modell szempontjából hogyan lehetne a magyar állapotot röviden jellemezni?

Magyarországon a támogatásra jogosult földterület kb. 5 millió hektár, amelyen kb. 190 000 gazdaság osztozik. A terület közel kétharmada bérlemény. A földtulajdonosok száma meghaladja az egymillió főt.

A magyar mezőgazdasági vállalkozásokat „az SPS modell szempontjából” én három csoportba sorolom be.

  1. Földtulajdonnal rendelkeznek, de infrastrukturális (tároló, szárító, műhely stb.) hátterük nincs, vagy hiányos.
  2. Rendelkeznek a szükséges infrastrukturális háttérrel, viszont nincs a földtulajdonuk.
  3. Mindkét alapvető feltétellel (föld, és infrastruktúra) rendelkeznek valamilyen szinten.

A három csoport, a két meghatározó feltételben (föld és infrastruktúra) lényegesen eltér egymástól, viszont közös hiányosságuk és problémájuk a tőkehiány.

Az Európai Unió tagállamai közül kik vezették be az SPS modellt?

Az Európai Unió régi tagállamaiban (EU-15-ök), Szlovéniában és Máltán 2007. január 1-jéig kötelező volt bevezetni az SPS-t, mert korábban a standard kifizetési rendszert alkalmazták. A 2004-ben és 2007-ben csatlakozott tagállamok számára az SPS (összevont gazdaságtámogatási rendszer) bevezetésének határideje 2014. január 1. Ennek ellenére Magyarország már 2009. január 1-től tervezte az áttérést.

Megjegyzem, hogy a Közös Agrárpolitika felülvizsgálata során a SAPS rendszert alkalmazó új tagállamok azt kérték az Európai Bizottságtól (Magyarország is támogatta a javaslatot), hogy számukra 2009. helyett 2014-re halaszthassák el a kötelező bevezetést.

Ön honnan ismeri a fentiekben elmondottakat, és ezt mások miért nem tudják, illetve tudhatják?

Azt pontosan nem tudom megmondani, hogy vállalkozó társaim ezt a fontos kérdést ismerik-e, illetve abban a mélységében is ismerik, amely alapján döntést hoznak, vagy hoztak.

Én személy szerint 2002 óta, amikor a Magyar Kormány aláírta a Koppenhágai Megállapodást, szinte „tantárgy”szerűen folyamatosan tanulom, tanulmányozom az Európai Unió jogrendszerét, természetesen benne az „SPS modellt” is.

Amióta Európai Uniós tagország vagyunk, nem szabad ilyen fontos ügyet (de semmilyet sem) titokban kezelni, mert az interneten keresztül biztosított nyilvánosság, és az uniós tagországokkal kialakított közvetlen kapcsolattartás szinte minden információt azonnal hozzáférhetővé tesz.
Tehát aki „szorgalmas”, az uniós szabályozást naprakészen megismerheti, akár nemzeti információszolgáltatás nélkül is.

A magyar mezőgazdasági vállalkozások szerencséje, hogy van olyan közhasznú és közcélú kutató intézet is, mint például az Agrárgazdasági Kutató Intézet, amely által készített tanulmányokból minden magyar vállalkozó a saját agrárgazdasági stratégiáját megtervezheti, felépítheti.

Az Európai Unió megismerése számomra két okból fontos. Egyrészt a saját vállalkozásom jelene és jövője szempontjából tudnom kell, hogy mikor és milyen területen várható változás, másrészt, mint szakmai érdekérvényesítéssel foglalkozó szervezet (köztestület) elnökének pedig nem csak illik, de kötelessége is az Európai Uniót jogrendszerét ismerni, ha a kamarai tagok érdekében kifejtett érdekérvényesítő munkát jól akarja végezni.

Tehát Ön azt mondja, Magyarországnak még nem volt kötelező bevezetni az SPS rendszert?

Megismétlem. A 2004-ben és 2007-ben csatlakozott tagállamok számára az összevont gazdaságtámogatási rendszer (SPS) kötelező bevezetésének határideje 2014. január 01.

Kérem, térjünk át az SPS rendszer ismertetésére! Mi az SPS rendszer lényege?

Magyarországon az összevont területalapú (más néven egységes területalapú) támogatási jogosultságok – jelen ismereteim szerint – két komponensből tevődnének össze. Az egyik az úgynevezett regionális komponens, amely minden az áttérés évében bejelentkező, a jogosultsági kritériumoknak megfelelő, jogosult földterülettel rendelkező földhasználót megillet. A regionális komponens az összes brüsszeli közvetlen támogatás kb. 63%-át tenné ki. A támogatási jogosultságok másik összetevője, az úgynevezett kiegészítő komponens, amivel az ágazatok (üzemek) között differenciálni lehet a 2006. évi termelési szerkezet alapján. A kiegészítő komponens az összes uniós támogatás kb. 37%-ára rúg.

A differenciálás legalább 4 tétel figyelembe vételével történne, amelyek az alábbiak:

  • termeléstől függetlenített nemzeti támogatási jogosultság
  • cukorrépa termelőknek fizetett kompenzáció
  • szántóföldi zöldségtermelőknek fizetett kompenzáció
  • gyümölcstermelőknek fizetett kompenzáció

Ez azt jelenti, hogy a kiegészítő komponens, gyakorlatilag a fenti tételek folyamatossága lenne, a kifizetett TOP UP támogatásnál is magasabb szinten.

Hogyan válik az SPS rendszer vagyoni értékű joggá?

Ennek a menetét nehéz pontosan, és egyértelműen leírni, illetve elmagyarázni.

A megállapítás, illetve számítás menetének első lépése az egységnyi regionális komponens, illetve az egységnyi kiegészítő komponens megállapítása.

Az egységnyi regionális komponens megállapításának a menete a következő:

Első lépés: A 2013. évre rögzített közvetlen támogatási keretből (kb. 1,2-1,3 milliárd Euro) elkülönítenének egy úgynevezett regionális támogatási „borítékot”.

Második lépés: Ezt elosztanák az áttérés évében bejelentkező támogatásra jogosult hektárok számával.

Az egységnyi kiegészítő komponens megállapításának menete a következő:

Első lépés: A 2013. évre rögzített közvetlen támogatási keretből a regionális komponens „borítéka” mellett elkülönített összegből az MVH a támogatások igénylése, és kifizetése nyilvántartásának segítségével az egyes üzemekhez, külön-külön referencia összegeket rendel a 2006. évi termelési szerkezet alapján. Erre jogosult minden mezőgazdasági termelő, aki 2008-ban a termeléstől függetlenített nemzeti kiegészítő támogatások, a cukorrépa, vagy zöldség és gyümölcstermelők kompenzációk bármelyikére illetve az anyajuh tartók termeléshez kötött nemzeti kiegészítő támogatására jogosult volt, és a támogatást igénybe is vette.

Második lépés: A felsorolt jogcímeken járó támogatásokat, ezt követően elosztják az adott üzem áttérés évében bejelentett, támogatásra jogosult hektárjainak számával.

Hogyan alakul ki az egységnyi támogatási jogosultság?

Az egységnyi támogatási jogosultságnak két jellemzője van. Az egyik jellemzője a száma, amely egyenlő a bejelentett támogatásra jogosult hektárok számával. A másik jellemzője a jogosultság névértéke pedig a regionális és a kiegészítő komponens összegével lesz egyenlő.

Egy egységnyi támogatási jogosultság névértéke 2013-ban (100%-os szinten) legfeljebb 5000 EURO/hektár lehet.

Mikor aktiválható a támogatási jogosultság?

Az egységnyi támogatási jogosultságok az áttérés évében kreált, üzemenként eltérő nagyságú, – az MVH által egyenként nyilvántartott – vagyoni értékű jogok lennének. Egy egységnyi támogatási jogosultság csak akkor aktiválható, ha ahhoz tulajdonosa 1 ha támogatására jogosult használatában levő földterületet tud rendelni, és teljesíti a keresztmegfeleltetési követelményeket.

Ki kapja a támogatási jogosultságokat?

A kiosztott egységnyi támogatási jogosultságokat a fölhasználók kapják. Földhaszonbérlet esetén a támogatási jogosultságok a bérleti szerződés lejártával nem kerülnek a földtulajdonos birtokába, hacsak erről a szerződő felek külön nem rendelkeznek. A földhasználó jogosultság szerzése, tehát eredetinek minősül.

A kérdéssel kapcsolatban felmerült bennem, hogy ha valaki a földtulajdonát a későbbiek során értékesíteni szeretné, vagy új bérlőnek adná hasznosításra, akkor a megszokott három fogalom, amely minden szerződésben szerepel: per, igény és tehermentes, ez az SPS bevezetésével kiegészül négyre? Per, igény, teher és SPS jogosultságmentes?

Szó, ami szó, az új modell talán még a benne dolgozó számára is új elemeket tartalmaz.
Az érintettek ezt hol tudják megtanulni?

Véleményem szerint maga az Európai Unió és benne az SPS egy új paradigma, azaz egy új minta, példa, és értékrend. Egy ettől eltérő elvekhez és gyakorlathoz szokott társadalomnak ezt meg kell tanulni. Aki nem tanulja meg, egyértelműen az új támogatási rendszer bevezetésének vesztese lesz.

Ma Magyarországon sem a társadalom, sem a média, de még a tudomány sem tudja értelmezni az SPS rendszert.

Hallani véleményeket pl. arról, hogy az SPS rendszer bevezetésével nagyobb brüsszeli támogatásokhoz jutunk, és a rendszer bevezetésével szétválasztjuk a támogatásokat a termeléstől.
Erről mi az Ön véleménye?

Az SPS rendszerre történő áttérés nem jelent nagyobb brüsszeli támogatást, mivel a támogatási összeg nem függ a kifizetési rendszertől. Itt nem a támogatási összeg változásáról van szó, hanem a támogatások ágazatok közötti ésszerűtlen differenciálásáról, a gyep- és szálastakarmány-termelés, a szántóföldi gyümölcs- és zöldségtermesztés, valamint a gyümölcs- és szőlőültetvények rovására.

Különös helyzet, hogy segíteni kívánjuk a kertészeti ágazatot, és a kérődző állattartást, az SPS bevezetésével pedig büntetnénk a top up támogatásra nem jogosult 1,5 millió hektáron gazdálkodó állattartókat, a zöldség- és gyümölcstermelőket.

Téves érvelés az is, hogy az SPS rendszer bevezetésével szétválasztjuk a támogatásokat a termeléstől. 2007. óta a közvetlen kifizetések legalább 90%-a független a termeléstől, legyen szó SAPS-ról (egyszerűsített kifizetési rendszer) vagy SPS-ről (egységes területtalapú támogatás). Az SPS bevezetése nem változtat ezen a helyzeten.
Az viszont tény, hogy a regisztrált mezőgazdasági vállalkozások a korábbi évekhez viszonyítva már kevesebb top up támogatást kaptak 2007-ben és 2008-ban. Előreláthatólag ez a trend folytatódik, mert a kormány folyamatosan jelentős mértékben megnyirbálja a nemzeti kiegészítő támogatás, azaz TOP UP támogatás összegét. A kommunikáció arról szól, hogy a közvetlen támogatások nem csökkennek, mert évi 10%-ponttal nő a brüsszeli közvetlen támogatás, függetlenül attól, hogy fizetünk-e top up támogatást vagy sem. Így a jogos top up támogatás nem kerül a mezőgazdaságba, ami azt jelenti, hogy csak később érjük el a 100%-os kifizetési szintet. A többi új tagország termelőivel szemben is versenyhátrányba kerülünk, ahol nem csökkentették a top up támogatásokat.

Mivel a döntések mögött általában érdekek húzódnak, az SPS kinek az érdekét szolgálja? Személy szerint Önnek jó, vagy rossz az SPS?

Az én vállalkozásomnak, amely már 2006. évben is csak szántóföldi növénytermesztéssel (GOFR növények) foglalkozott, nagyobb támogatást jelentene az SPS bevezetése. Ezt azért nem tartom tisztességes eljárásnak, mert a múlt termelési szerkezete a termeléstől elválasztott támogatással párosulva nem a jövőt szolgálja, ráadásul nehéz helyzetbe hozná a jelenleg top up támogatásra nem jogosult termelőket (1,5 millió hektár területtel). Arról nem is beszélve, hogy a kormány a top up támogatások határidő előtti fokozatos leépítésével a brüsszeli forrásokat kívánja felhasználni a korábbi termelési szerkezet alapján történő differenciált kifizetésekhez. A jogos top up támogatáshoz viszont nem jutnak hozzá a termelők, így összességében kevesebb támogatást kapnak a gazdaságok és ezt a kevesebb támogatást nem célszerű a múlt (2006. évi) termelési szerkezet figyelembe vételével differenciálni termeléstől független kifizetés formájában. Sokkal jobb megoldást jelent a teljes SAPS támogatás 3,5%-át ilyen célra felhasználni termelési kötelezettség mellett. Ezen túlmenően a földtulajdonosok egy jelentős részének, a támogatási jogosultság, mint vagyon értékű jog bevezetésével már előre látható nem mindennapi problémái lehetnek, amely ebben a rendszerben megbújva, de jelen van, ha bevezetik.

Számomra világos, hogy az SPS modell azoknak készült, akik az én csoportosításomban a második pontba sorolhatók.
( 2.) „Rendelkeznek a szükséges infrastrukturális háttérrel, viszont nincs a tulajdonukban föld”.)

Hallgatva Önt, azt éreztem, hogy ez a támogatási modell, valóban egy komplikált rendszer elsősorban annak számára, aki az Európai Uniójogrendszerét még nem tanulta meg.
Ön milyen döntést hozna?

A beszélgetés elején az Európai Unióval kapcsolatban elmondott véleményemből az biztosan megállapítható, hogy az SPS modell bevezetése 2014-ig Magyarország számára nem kötelező.

Annak is oka lehet, hogy az új tagállamok közül ezt a modellt, senki nem választotta (Szlovéniának és Máltának kötelező volt bevezetni 2007. január 1-ig, mert csatlakozáskor a standard kifizetési rendszert választották és nem a SAPS rendszert). Az Európai Uniós tagságuk elmúlt öt éve azt is bizonyította, hogy egy új módszer megismeréséhez, és alkalmazásához 3-5 év szükséges. Prognosztizálható, hogy ha az SPS módszert bevezetnék, évekig találkoznánk a modell hiányos, vagy téves ismeretéből adódó hátrányokkal, számos bírósági perrel, és mire megtanulnánk, addigra az SPS korszak végleg lezárulna.

Én személy szerint a SAPS előnyeinek teljes kihasználására, azaz a támogatások lehívásának maximalizálására, a kb. 700 ezer hektár SAPS rendszeren kívüli terület támogatási rendszerbe vonására, és a 2013 utáni korszak várható szabályozására (környezetgazdálkodó elvű mezőgazdaság) készíteném fel a magyar vállalkozásokat.

Köszönöm a beszélgetést!

Bolyki István

Agroinform fórum az SPS-ről