A magyar repcetermesztés egy korszaka zárult most le – hogyan tovább?

A 2010-es évek elejétől mind a területnagyság, mind a hozamok tekintetében egyre növekvő színes repceléggömb az évtized végétől napjainkig tartó lassú, de biztos folyamat eredményeképpen leeresztett. A szántóföldek királynőjét először csak mellőzték, idén egyes megyékben pedig pár indulatos szavak kíséretében száműzték a vetésforgóból. Az ok egyszerű: sikertelenség, amely mögött leginkább az egyre szárazabbra és melegebbre forduló klíma, és a folyamatos vegyszerkivonások okozta problémák állnak. A vetésterület csökkenésében egyértelműen azok az országrészek viszik a prímet, ahol ennek a növénynek a termesztési kockázata – döntően klimatikus okok miatt – eleve sokkal nagyobb volt.

Az augusztus végén országosan megérkezett csapadékhullám hatására a repcék szépen kisoroltak és növekedésnek indultak az őszi hónapokban – fotó: FitoHorm Kft.

Ha kellő higgadtsággal tekintünk erre a történetre, akkor akár azt is mondhatjuk, hogy 1-2 évtizedes helykeresés után, egy számos szempontból jelentős szántóföldi növényünk megtalálta a helyét. Írom mindezt azért, mert ahol nem társult több éves kudarcélmény a termesztéséhez, és benne maradt a vetésszerkezetben, ott most elég jól néz ki. Sőt!

Az augusztus végén országosan megérkezett csapadékhullám hatására a repcék szépen kisoroltak és növekedésnek indultak az őszi hónapokban. A csapadékellátás ugyan helyenként akadozott, és a legtöbb helyen korábban felhalmozott tartalékokról sem beszélhettünk, viszont a hőmérséklet a több éves átlagnál jóval magasabb volt, így aki kellően víztakarékos talajelőkészítés után jó magágyat készített, annak igencsak meglódultak az állományai. Olyannyira, hogy október közepére a területek jelentős hányada túlesett az első regulátoros kezelésen, ami a menetrendszerű rovarölő készítménnyel és levéltrágyával kiegészítve látványosan tovább javította a szemnek addig is tetsző repcék összképét.

Az azóta eltelt időben a hőmérséklet ugyan valamelyest visszaesett, de mindez további csapadékkal és jelentős köddel, harmattal társult, ami tovább kedvezett a repcék növekedésének. De nemcsak annak, a gombáknak is! Azokban a gazdaságokban, ahol a regulátor kezelés időben, vagy adott esetben a szokásosnál korábban el lett végezve, a készítmények prevenciós és regulátor hatása mára a végéhez közelít. Joggal felmerülhet fel tehát az a kérdés: kell-e, érdemes-e, megéri-e, ismételni?

A köd és a harmattat kedvezett a repcék növekedésének, de nemcsak annak, a gombáknak is – fotó: FitoHorm Kft.

A válasz mindenképpen gazdaság vagy még inkább táblafüggő. Mivel a hőmérséklet az előrejelzések szerint november 10 után tovább csökken, nagyjából arra a nappali 10-12 fokra, ami a vegetációs növekedés szempontjából határeset, és feltehetőleg a rovarkártevők területen való megjelenése is minimális, a kezelés szükségessége ott valószínűbb csupán, ahol:

• eddig valami miatt elmaradt a regulálás,
• vagy azt nagyon korán kellett elvégezni, de mégis veszélyesen nagyok az állományok,
• vagy olyan mértékű az újonnan megjelent, jellemzően fómás tünetek aránya, ami miatt indokolt az ismételt kezelés elvégzése.

Jogos kérdés az is, ha mégis a kezelés mellett döntünk, szükséges-e még levéltrágyát használni? Nos, itt sem lehet egyszavas válasszal boldogulni. Olyan levéltrágyát vagy kondicionálót használni, amely növekedési folyamatokat indukál, nyilvánvalóan badarság. Viszont érdemes megfontolni azoknak a tápelemeknek a kijuttatását, amelyek a kultúrnövényünk áttelelését vagy következő évi indulását segítik, vagy biztos tudásunk van arról, hogy az adott nem tápelem vonatkozásában az adott tábla hiányban szenved. Ez utóbbira jó példa lehet az országszerte hiányzó cink, amelynek folyamatos levélen keresztüli pótlásával jól kivédhetjük a hiányából eredő tünetek megjelenését.

A repcénél a foszfor a különböző energetikai folyamatok nélkülözhetetlen eleme, a cink inkább enzimek felépítésében és enzimatikus folyamatok katalizálásában játszik szerepet – fotó: FitoHorm Kft.

Élettani szempontból két fontos – vegetatív növekedést ad hoc nem indukáló - tápelem van ebben a fenológiai fázisban: a bór és a foszfor. A bór részt vesz az auxin szintézis, és a szénhidrát anyagcsere szabályozásában. Bórhiány esetén gátolt a sejtosztódás és a kambium sejtek fejlődése. Ennek következtében a gyökér- és szállítószövetek kialakulása akadályozott, ami repce későbbi fejlődése során kulcskérdés. A szénhidrátok beépülése pedig leginkább a télállóság szempontjából fontos. 150-200 g bór/ha kijuttatásával ezek a folyamatok jól támogathatóak. A bór pótlására javasolt készítményünk a Polybór Plusz, amely bármely gombaölő szerrel együtt, 1-1,5 l/ha-os dózisban kijuttatva fedezi ezt a fenti mennyiséget.

A másik releváns tápelem a foszfor pótlására a gyökeresedést tovább támogató Turbo Start készítményünket javasoljuk, amely kiemelkedő foszfor és cink tartalmával a folyékony starter levéltrágyák közül kiemelkedik a magyarországi kínálatból.

Főbb összetevői közül a foszfor elsősorban a különböző energetikai folyamatok nélkülözhetetlen eleme – gondoljuk csak az ATP-re -, addig a cink inkább enzimek felépítésében és enzimatikus folyamatok katalizálásában játszik szerepet. Mindkettő elengedhetetlenül szükséges a gyors és erőteljes gyökeresedéshez. Ajánlott dózisa 2-3 l/ha.

A levéltrágyás beavatkozások sikeressége összességében mindig attól függ, hogy sikerül-e a megfelelő tápelemet, megfelelő időben, a kívánt dózisban és módon kijuttatni, ezért kérjük Önöket, hogy döntésük meghozatala előtt bátran keressék szaktanácsadó kollégáinkat, akik lehetőség szerint segítik majd Önöket a helyes döntés meghozatalában!

Fitohorm csapata