Szokás mondani: „a növénynek szája a gyökér!"

A növény a lombozat és termés fejlesztéséhez szükséges ásványi tápelemeket gyökerein keresztül veszi fel, ennek megfelelően a tápanyag-utánpótlási technológiákat a gyökéren keresztüli trágyázásra építjük. Különösen így van ez az intenzív termesztéstechnológiák esetében (hajtatás, fóliaalagutas dinnyetermesztés, támrendszeres és tápoldatos szabadföldi zöldségtermesztés stb.), ahol a tápanyagok felvételét a környezeti tényezők szabályozásával egy bizonyos határon belül fokozni tudjuk, kedvezőbb feltételeket teremtve a gyökereken keresztüli hasznosulásukhoz.

Ugyanakkor vannak esetek, amikor a levélen keresztüli növénytáplálás hatékonyabb, célravezetőbb, vagy pusztán egyetlen megoldás bizonyos tápanyagellátási zavarok megelőzésére, illetve hiánytünetek megszüntetésére.

Alapvetően két okból lehet indokolt a lombtrágyázás:

• Úgynevezett relatív tápanyaghiány jelenség esetén, amikor a talajban (gyökérközegben) megfelelő mennyiségben jelen vannak a tápanyagok, csak a növénybe jutásuk belső (növényi) és külső (környezeti) okok miatt gátolt.

• Átmeneti tápanyaghiány alakul ki a gyökérközegben, vagy gyorsan kell a hiányzó tápanyagokat pótolni, gyorsabban, mint amire a gyökérzet képes. (Például: kora tavasszal napos, meleg idő hatására gyors a lombnövekedés, de a hideg talajban lassú a gyökértevékenység. Palántázáskor megszaggatott gyökérzet lassú regenerálódása következtében ültetést követően egy-két hétig általános tápanyaghiány tapasztalható.)

A gyökéren keresztüli tápanyagfelvétel elsősorban ioncsere útján, az ozmózis törvényének megfelelően történik, de hogyan veszi fel a levélzet a felületére kerülő tápelemeket?

A levélen keresztüli tápanyagfelvétel kétféle módon történhet: diffúzióval és aktív transzport útján.

A diffúziós tápanyag-hasznosulás egyszerű fizikai törvényen alapszik, a tápanyagok áramlása a nagyobb koncentrációjú hely irányából a hígabb irányába tart, mint a gyökerek esetében. A mozgás intenzitása függ a koncentráció különbségétől és a hőmérséklettől. Ilyen módon az egész levélfelületen keresztül történhet tápanyagfelvétel, ami a gázcserenyílások közelében a nagyobb hidratáció és vékonyabb kutikula következtében intenzívebb.

Másik módja a levélen keresztüli tápanyag-hasznosulásnak az energiabefektetéssel, aktív transzport útján történő felvétel, amihez az ATP molekulák biztosítják az energiát. Ez a levél felületén található úgynevezett kötőpontokon keresztül megy végbe, melyek a gázcserenyílások közelében sűrűbben helyezkednek el. A felvétel ütemét alapvetően az asszimiláció intenzitása befolyásolja, kisebb mértékben a tápelem (pl. ion mérete, töltése).


Lombtrágyázással elsősorban a mikroelemeket (pl. cink, bór, molibdén, mangán, réz) és mezoelemeket pótoljuk (pl. vas, kén, magnézium), ugyanakkor ismert néhány olyan eset, amikor érdemes a makroelemeket (nitrogént, foszfort és káliumot) is levélen keresztül adni.

Fontos: a levéltrágyázás nem helyettesíti a talajon keresztüli trágyázást, annak csupán kiegészítője!

Milyen előnyökkel, esetleg hátrányokkal jár a lombtrágyázás?

• A lombtrágyázás előnye, hogy a tápanyagfelvételt gátló talajtényezők nem vagy csak kismértékben érvényesülnek. (Például: kedvezőtlen talajszerkezet, talajszárazság, károsan magas vagy alacsony pH, magas sótartalom, talajban előforduló tápanyag-aránytalanságok stb.). Hatása az adott tápelemektől és a növény egészségi állapotától, illetve korától függően gyors, néhány nap. Jó lehetőség a fejlődés irányának (generatív vagy vegetatív) és a növekedés ütemének szabályozására is. Kihat a gyökerek növekedésére, működésére, mindenekelőtt tápanyagfelvételére, ami fokozhatja is a talajból történő tápanyagok felvételét és a növényen belüli hasznosulásukat.

• A lombon keresztüli tápanyagpótlás a gyökéren keresztüli trágyázáshoz képest drágább, tekintettel a lombtrágyák hatóanyagra vetített ára miatt. Egy-egy alkalommal csak kisebb mennyiség juttatható ki, ebből adódóan többször szükséges megismételni.

lombtrágyázás

A levéltrágyázás nem helyettesíti a talajon keresztüli trágyázást, annak csupán kiegészítője – fotó: Shutterstock

Lombtrágyázás útján a tápelemektől, a termesztett növényfajtól és az alkalmazott technológiától függően az összes igényhez képest hatékonyan kijuttatható tápanyagmennyiség:

• nitrogénből, foszforból és káliumból max. 1-3%,
• magnéziumból, kalciumból 10%,
• kénből és vasból 40-50%,
• mikrolemekből  (bór, mangán, cink, molibdén stb.) 80-90%.

A zöldségtermesztésben (hajtatás és szabadföldi termesztés) mely esetekben van a lombtrágyázásnak különös jelentősége, és mikor nagy a hatékonysága?

• Palántanevelésnél, ha tiszta tőzeget vagy tőzegben dús földkeveréket használnak. A tőzeg nagy abszorpciós kapacitásából adódóan megköti a tápanyagokat, mindenekelőtt a foszfort, ami a gyökerek fejlődésében, a rügy és a virágszövetek differenciálódásában meghatározó szerepet játszik. A tápkockaföldbe kevert tápanyagokat a gyökérzet nehezebben és lassabban tudja hasznosítani, ami a gyengébb palántaminőségen kívül a nevelési időt is jelentősen megnöveli. Ilyen esetben a foszfor- és nitrogéntartalmú lombtrágyakezelés kedvező.

• Gyakran előfordul, hogy a május közepén szabadba ültetett paprika, paradicsom, dinnye, uborka, de még a káposztafélék palántáinak alsó levelei, szervestrágyázott, tápanyagokban jól ellátott talajon is a palántázást követően megsárgulnak. A jelenség különösen feltűnő, ha tápkocka nélküli vagy kis földlabdás (pl. tálcás palánta) növényeket ültetünk. Palántafelszedéskor megsérült gyökerek nem képesek a talajból a tápanyagokat olyan mennyiségben felvenni, mint ahogy azt a fejlődő lombozat igényelné. Ilyen esetben a kiültetést követő komplex műtrágyával végzett lombkezelés jó hatású.

• Ismert jelenség a zöldségféléken a kalciumhiány-betegség (bogyófoltosodás paprikánál és paradicsomnál, levélszélbarnulás fejes salátánál, fejes káposztánál stb.). Az esetek döntő többségében nincs összefüggésben a talaj mésztartalmával, a hiány a kalciumfelvételt zavaró környezeti tényezőkre vezethető vissza. A lombozatra permetezett kalciumtartalmú lombtrágya megelőzheti, mérsékelheti, tapasztalatok szerint csak ritkán képes megszüntetni a minőséget súlyosan rontó elváltozást.

• A mikroelemekből (cink, mangán, molibdén, réz, bór) a növény nagyon keveset igényel, hektáronként mindössze 1-2 kg-ot, a félmikroelemekből (vas, kén, magnézium) többet, 20-50 kg/ha-t. Nehéz megérteni ezeknek az elemeknek a hiányát, tekintettel arra, hogy porral, öntözővízzel, műtrágyák kísérőanyagaként is kerül annyi a talajba, mint amennyit a növények igényelnének. Magyarázat lehet, hogy a gyökerek ezeket az elemeket nem tudják felvenni a talajból, mert más tápelemekből túl sok van, amelyek a növénybe jutásukat gátolják. Ilyen gátló tényező lehet a lúgos talajkémhatás is. Hatásosabb lenne csak a hiányzó tápanyagot adni, de csak tünetek alapján a szimptómákat kiváltó elemet megállapítani nehéz, ezért komplex, azaz minden mikro- és makroelemet tartalmazó lombtrágyák használatát javasolják.

karfiol

A karfiolon gyakran tapasztalható mikroelemhiány-betegségeket lombtrágyázással hatásosan lehet gyógyítani – fotó: Agroinform.hu

• Gyors vegetatív növekedés esetén a nitrogén, esetleg a magnézium hiánya is megjelenhet az idősebb leveleken. Van eset, hogy az intenzív hajtásképződéshez szükséges nitrogént a gyökérzet csak lassabban képes felvenni a talajból, ezért átmeneti hiány következtében az alsó levelek megsárgulnak. A lombozatra juttatott nitrogén- és magnéziumoldat megszüntetheti a hiányt, a levelek gyors visszazöldülését eredményezheti.

Mire kell figyelemmel lenni lombtrágyázáskor?

Lombtrágyázáshoz minden esetben jó minőségű, lágy vizet kell használni, mert a lombtrágya hatóanyagai kemény vagy szikesítő hatású vízben gyorsan kicsapódnak, a növény számára felvehetetlen formává alakulnak át.

Jobb hatásfok érhető el (kisebb a perzselési veszély), ha hígabb oldatot készítünk, és többször megismételjük a permetezést.

Párás időben, valamint reggeli és esti (délutáni) órákban a lombtrágyázás hatásfoka jobb.

Lombtrágyázás csak akkor hatásos, ha nagy, fejlődésben lévő, egészséges lombozata van a növénynek.

A lombtrágyát elsősorban a fiatalabb levelekre, hajtásokra juttassuk, mert ott gyorsabban hasznosítja a növény, bizonyos elemeket (pl. mikroelemeket) nehezebben képesek az idősebb levelek felvenni és továbbítani.

A lombtrágyák döntő többsége növényvédő szerekkel is kijuttatható. A jó oldódás miatt fontos a bekeverési sorrend, először a por alakút (WP) oldjuk fel, ezt kövesse az oldat formájú növényvédő szer hozzáadása (EC), és csak ezután keverjük be a lombtrágyát.

Ne felejtsük el! A lombtrágyázás ugyan nagyon hatásos, de nem helyettesíti a gyökéren, illetve a talajon keresztül végzett fejtrágyázást. Nagy termésátlagok eléréséhez a tápanyagok visszapótlását a gyökéren keresztüli trágyázásra kell alapozni, és ezt a lombtrágyázással – az említett esetekben – csak kiegészíteni lehet!