Így fordíthatják hasznukra a magyar gazdák a klímaváltozást

A bemutatón Hadászi László a KITE Zrt. innovációs főigazgatója tartott egy – az ő szavaival élve gondolatébresztő – előadást arról, hogy milyen szélsőséges időjárási körülményeknek kell ma a növénytermesztőknek megfelelniük. Az előadás első részében az elmúlt több mint 100 év mérési eredményeire alapozva azt mutatta be, hogy az évi középhőmérséklet folyamatosan emelkedik Magyarországon, a 100 évvel ezelőttihez képest 1,4-1,5 °C-kal magasabb. Ha ezt országos megoszlásban nézzük, akkor még nagyobb szélsőségeket is felfedezhetünk, ugyanis az észak-keleti régióban találhatunk olyan helyeket, ahol ez az érték akár az 1,8 °C-ot is elérheti.

Dalmandon és Nádudvaron szervezte meg a KITE Zrt. az őszi kalászos és repce fajta- és hibridbemutatóját

A kultúrnövények fejlődését azonban más meteorológiai tényezők is befolyásolják. A fagyos napok száma szintén az elmúlt 100 év átlagát tekintve 16 nappal csökkent, a fagymentes periódus hossza pedig 15-20 nappal emelkedett. Ha az elmúlt 45-50 év átlagát tekintjük, akkor ez utóbbi 18 napra tehető. Ez a két probléma sok fejtörést okozhat az gazdáknak, hiszen növényvédelmi szempontból számos újabb feladatot is jelenthet.

Az elmúlt időszakban pl. több olyan kártevő is megjelent, amelyek előtte hazánkban vagy nem voltak fellelhetők, vagy pedig nem okoztak érdemi kártételt. Sőt a gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) pl. már áttelelésre is képes hazánkban. A Magyarországon már jelenlévő károsítók közül pedig jó néhány, pl. a kukoricamoly, (Ostrinia Nubilalis), nemzedékszámot váltott.

A hőségidőszak hossza 11 nappal nőtt az elmúlt 100 esztendőben. A csapadék mennyisége ugyan nem változott – bár, ha az elmúlt 10 év mennyiségét nézzük, akkor csökkenő tendenciát mutat –, de a csapadékos napok száma 20-szal kevesebb. Vagyis megnőtt a száraz napok száma, egyre hosszabb száraz periódusokat kell a növényeknek átvészelniük. A csapadék intenzitása is megváltozott. Egyszerre nagy mennyiség hullik, akkora, amelyet már nehezen tudunk kezelni. Ez már eróziós problémákat is felvethet vagy belvízkár is sújthatja a területet.

Hadászi László: "Megnőtt a száraz napok száma, egyre hosszabb száraz periódusokat kell a növényeknek átvészelniük."

És ha már szélsőségekről beszélünk, nem ritka az sem, hogy egy hónapon belül belvízkár keletkezik egy adott parcellán, majd aszály sújtja ugyanazt a termést.

A klímaváltozásnak azonban vannak pozitív hozományai is, mint pl. a tenyészidő hosszabbodása, mely az őszi kalászosra jó hatással van. Ezért javasolják a KITE Zrt. szakemberei a hosszabb tenyészidejű, modern genetikájú hibrideket és fajtákat, mert abban az esetben, ha megfelelőképpen ki tudjuk szolgálni a növény igényeit, akkor nagyobb hozamot várhatunk el.

Ezt ezen hibridek tekintetében azért fontos megemlíteni, mert – a 10-15 évvel ezelőtti társaikhoz képest, akiknek 75 fok hőösszegre volt szükségük – nekik már 100 fok hőösszeg kell a csírázáshoz és a keléshez és további 100-100 minden egyes levél kifejlesztéséhez. Nem véletlen tehát az sem, hogy a modern genetikájú hibridek vetésideje előrébb jött, hiszen a fentiek tudatában időben kell a magnak a földbe kerülnie ahhoz, hogy megfelelő fejlettségi állapotban menjen a növény a télbe. Az új hibridek esetében, ha megfelelő állapotok vannak, a szeptember 20 és október 5 közötti időszakban meg kell történnie a vetésnek. A vetésszerkezetünk azonban nem mindig engedi meg, hogy időben vessük el az őszi kalászosokat.

Kukorica-betakarítás után is sor kerülhet érdemi búzavetésre. Ilyenkor nem ritka az sem, hogy november elején kerül a vetőmag a talajba. Ilyen esetben azokat a búzafajtákat érdemes alkalmazni, melyek a fent említett kisebb hőösszeggel is megfelelő fejlettségi állapotot tudnak létrehozni.

A KITE Zrt. szakemberei a hosszabb tenyészidejű, modern genetikájú hibrideket és fajtákat javasolják

A legmagasabb hozamokért

A KITE Zrt. a nyár végi és az őszi vetésű kultúrákban nagy termést garantáló korszerű talajművelési és vetési technológiákat dolgozott ki az elmúlt években, és ezekhez az agrotechnikai megoldásokhoz a legjobban illeszkedő hibrideket/fajtákat ajánlja.

A nagy terméseket megcélzó őszi káposztarepce-technológia alapja az, hogy nyár végére a repcét ki kell keleszteni és a tél beállta előtt a fejlődésének el kell érnie 8-10 leveles tőlevélrózsás állapotot, az 1 cm-t meghaladó gyökérnyak átmérőt, a 2 cm-nél nem hosszabb csúcsrügyet, valamint a növénynek 30 cm-nél mélyebb gyökérzettel kell rendelkeznie. Ennek érdekében a vetést augusztus végén, szeptember elején el kell végezni, mégpedig nyirkos magágyba.

Nyár végére a repcét ki kell keleszteni és a tél beállta előtt a fejlődésének el kell érnie 8-10 leveles tőlevélrózsás állapotot

A repceállományok őszi fejlődését a kelést követő 7 °C feletti hasznos hőösszeg határozza meg. A megfelelő, legalább 8-10 leveles fejlettséghez durván 500 °C hasznos hőösszeg szükséges. A magyarországi átlagos időjárási viszonyokat figyelembe véve szükségessé teszik az augusztus végi vetéseket. Ebben az időszakban a legszárazabbak a talajaink, ennek megfelelően azokat az alapművelés- típusokat kell alkalmaznunk, melyek legjobban megőrzik a talajok nedvességtartalmát.

Az alapműveléshez a KITE Zrt. a lazító elven működő, korszerű talajművelő eszközeit, ajánlja. A vetés módjára több lehetőséget is kidolgoztunk a több éven keresztül folytatott vetési kísérleteiben. A hagyományos, duplagabona sortávra történő vetésre a John Deere 740 vetőgépet ajánlják. Abban az esetben azonban, ha 76 cm-es sortávra kívánjuk elvetni a repcét a talaj előkészítése lazítóval, vagy lazító elven működő Orthman sávművelővel végezhető el, A vetést a JD szemenkénti vetőgépekkel célszerű elvégezni.

Fontos, hogy a talajművelés és a vetés között eltelt idő rövid legyen, hogy a magágy ne száradjon ki. A szemenkénti vetőgép csoroszlyái elé felszerelt sávtisztítók eltávolítják a száraz talajszemcséket, szártörmelékeket és lehetővé teszik a nyirkos magárokba történő maglehelyezést egyenletes mélységben. A robbanásszerű egyenletes kelés így válik biztosítottá.

Az alapműveléshez a KITE Zrt. a lazító elven működő, korszerű talajművelő eszközeit, ajánlja

A repce őszi fejlődését segíteni kell az ősszel végzett gyomirtással, a regulátor használatával és a P és K makroelemtrágyák talajvizsgálatra alapozott kijuttatásával. Nagyon fontos, hogy a repceállományok regenerálódáshoz, a tavaszi fejlődés gyors megindulásához minden feltételt biztosítsunk. Ez teszi lehetővé a minél nagyobb számú oldalhajtás- éselágazás- képződését, a téli, kora tavaszi csapadék minél jobb hasznosítását.

Biztosítani kell, hogy kitavaszodáskor a vegetáció indulásakor elegendő nitrogén álljon rendelkezésére a növénynek számára a talajból. Ez különösen a tavaszi tápanyagellátás (fejtrágyázások) esetében fontos, de nagy gondot kell fordítani, ha szükséges a tavaszi gyomirtásra és a tavaszi szárrövidítésre.

A KITE Zrt. a magas repcehozam elérése érdekében nagy termőképességű és stabilitású Dribbler, Diffusion, ES Imperio és Phoenix CL hibridek használatát javasolja, melyek vetőmagnorma-igényük 25-35 csiraképes mag/m².

Az őszi búzában a nagy termőképességű fajták és hibridek termesztéstechnológiája számos ponton eltér a hazai, konvencionális búzatermesztési gyakorlattól. Az alkalmazott KITE technológia végrehajtása során biztosítani kell, hogy az elvetett mag gyorsan és egyöntetűen keljen, majd a növény fejlődéséhez ideális körülmények alakuljanak ki. Olyan talajművelő eszközöket szükséges választani, amelyek igazodnak az elővetemény tarlómaradványának mennyiségéhez és a talaj nedvességkészletéhez.

Az őszi búza technológia végrehajtásakor biztosítani kell, hogy az elvetett mag gyorsan és egyöntetűen keljen

A vetés előkészítéséhez az alapművelésnek minimum 20 centiméter mélyen kell megtörténnie. Ehhez a művelethez a KITE Zrt. kínálatából a középmély lazítók ajánlottak. A Köckerling Allrounderrel végzett magágykészítés pedig biztosítja a szeptember végi, október eleji vetés pontosságát még nyirkos magágyban is.

A KITE Zrt. által ajánlott nagy termőképességű malmi takarmányminőséget adó búzafajták és hibridek, valamint a prémium minőséget biztosító fajták (Lukullus, Aurelius, Cellule, Basilio, Premio, Ingenio, Lithium, Mv Nemere, Lennox, Hyfi, Hyland) genetikailag rendelkeznek azon tulajdonságokkal, melyek szükségesek a kívánt 8-10 t/ha termés eléréséhez.

A csökkentett vetőmag norma (hibridek 80-100 kg/ha, fajták 180-200 kg/ha) szükségessé teszi az őszi gyomirtást és a vírusvektorok ellen védekezést is. A nagy termések feltételezik a regulátorhasználatot és legalább kétszeri gombák elleni, valamint a szükséges számú kártevők elleni védekezést. A KITE Zrt. ajánlatában szereplő egyéb kalászos fajták, (SU Agendus, SU Ellen, Monique), kiemelkedő termesztési tulajdonságai lehetővé teszik az intenzív technológiába illesztésüket.

A KITE Zrt. fajtái genetikailag rendelkeznek azon tulajdonságokkal, melyek szükségesek a kívánt 8-10 t/ha termés eléréséhez

Lesz-e idén rekordbúzatermés?

A KITE Zrt. meteorológiai állomáshálózata a nyár közepére eléri a 60 darabot. Így már most is olyan saját adatokkal rendelkezik, melyek segítségével megfigyelhetők a klímaváltozás által okozott problémák. Ezen adatoknak a segítségével tudják bemutatni, hogy 2016-ban és 2017-ben hogyan alakultak az őszi, majd 2017-2018-ban a tavaszi hőmérsékleti adatok, és hogy ez milyen hatással volt az őszi kalászosok fejlődésére.

2016 és 2017 októberének átlaghőmérsékletére vonatkozóan is hasonló adatokat mértek, de 2017 novemberében ez már 2 °C-kal magasabb volt, decemberben pedig ez még tovább növekedett, 2,7 fokra. A hőösszeg eloszlásának alakulása szeptember-októberben nagy különbséget nem mutat, novemberben azonban 60, míg decemberben már 70 fok fölötti hőösszeg-többlet alakult ki a 2017-es évben. Összességében a tavalyi őszi időszakot tekintve azt mondhatjuk, hogy az őszi időszakban 628 fok hőösszeg keletkezett, amely azt eredményezte, hogy gyönyörű hat leveles búzaállományok jöttek létre a tél beállta előtt.

2018-ban az első négy hónap átlaghőmérséklete 3 °C-kal magasabb volt a az előző évi adatoknál, 3-ról 6 fokra, konkrétan a duplájára emelkedett. A hőösszeg a január-februári időszakban 180 fok volt. E mellett a búza fejlődése az első két hónapban sem állt le, még egy levelet növesztett. Február végére tehát olyan állományok alakultak ki, amelyek rekordterméssel kecsegtettek. A március 20-a körüli fagy azonban jelentősen károsította az állományokat, a bokrosodási folyamat leállt.

A márciusi fagyok után az extrém, melegrekordokat döntögető áprilisi időjárás közel 200 fokkal magasabb hőösszeget produkált az előző évhez képest. (Az áprilisi drasztikus hőmérséklet-emelkedés egyébként a tavaszi vetésű fő növényeink vetési idejét is befolyásolta. Hiszen gyakorlatilag egyszerre kellett a lehelyezni a napraforgót, a kukoricát, szóját és a cirkot is, de ennek a döntésnek köszönhetően az állományok jelenleg megfelelő állapotban vannak.)

Az extrém április után a májusi időjárás kicsit tompított a hőösszegek emelkedésén, de az látható, hogy a tavasz eleji kéthetes lemaradás után most már két héttel előrébb járunk tavaly ilyenkorhoz képest, ami a betakarítások kezdetét is előrébb hozhatja, azonban a márciusi fagyoknak köszönhetően sajnos a rekordteméseknek kevés esélye van.

Technológia és alkalmazott tudomány a repce és kalászos termesztésben

A bemutatókon a betakarítási technológiákról is szó esett, ismertetve az ebben az évben megjelenő újdonságokat és azokat a jellemzőket, melyek a John Deere kombájnokat megkülönböztetik versenytársaiktól. A John Deere vezető rotoroskombájn-gyártóként, hazánkban is rendkívül sikeres S sorozatú, rotoros betakarítási technológiát képviselő gépcsaládjával. Köszönheti ezt rendkívüli cséplési teljesítményének és kitűnő munkaminőségének, melynek sok esetben a gép üzemeltetésének milyensége szab határt.

Minél nagyobb teljesítményű gépről beszélünk, annál inkább visszahat az esetleges gépbeállítási és üzemeltetési hiba a betakarításra. Erre ad választ a John Deere 2018-ban Magyarországon megjelenő új S700 kombájnsorozata. A fantázia nevén ICA2-nek hívott rendszer ugyanis két darab kamera segítségével érzékeli a kalászvisszahordóban és magfelhordóban áramló anyag összetételét. (Gondoljunk itt a kicsépeletlen szemek, vagy éppen a törtszemek arányára, illetve az idegen anyag jelenlétre. Mostanáig ezek megítélése a gépkezelőre volt bízva.) Ez a rendkívül pontos elemző szoftver a kamerák képeinek, a veszteségmérőknek és a pillanatnyi gépbeállításnak objektív birtokában javasol egy beállítást.

Az S700 két kamera segítségével érzékeli a kalászvisszahordóban és magfelhordóban áramló anyag összetételét

Ezt elfogadva folyamatosan figyeli a kapott eredményt, és folytatja a gépbeállítást egészen addig, amíg az általunk felállított fontossági sorrendnek (pl.: 1. teljesítmény, 2. szemveszteség, 3.szemtörés, 4. szemtisztaság) megfelelő legoptimálisabb beállítást el nem érjük. A rendszer használatával a gépben rejlő lehetőségek jobban kiaknázhatóak, valamint kisebb fajlagos üzemeltetési költséget realizálhatunk.

A másik újdonság az automata hozammérő-kalibráló rendszer. A hozammérés pontossága a jövőben nem függ a gépkezelőtől, illetve a kalibrálástól, ugyanis a magtartályban három darab mérőcella gondoskodik az egyedülálló pontosságú mérésről, kalibrálás szüksége nélkül. Örömteli hír, hogy a korábbi 2012-es modellévű vagy fiatalabb S600 sorozatú kombájnokra is felszerelhető utólag a fent említett automata kalibráló rendszer.

Szükséges megemlíteni, hogy a napjainkban megjelenő új fajták és hibrid búzák újabb kihívásokat támasztanak a kombájnokkal szemben. A szemterméssel együtt a szalma mennyisége és milyensége is megváltozott. Nem ritka a zöld száron érő búza. Ez a rotoros kombájnokat fokozottan terheli, hiszen egy viszonylag szűk térben kell a szalmának áthaladnia. Ezért a John Deere S kombájnokban a kalászos növények csépléséhez alkalmasabb hosszan kúpos rotor van beépítve. Így a nagy mennyiségű szalmának nagyobb tér áll a rendelkezésre, valamint folyamatosabban komprimálja a szalmát, így egyenletesebben terheli a rotort.

Szintén újdonság az automata hozammérő-kalibráló rendszer

A fülkéből gombnyomással változtatható az anyagáramlás sebessége a terelőlapát szögállításával, mely szintén egy kényelmes és gyors állítási lehetőség a nagy terméspotenciállal rendelkező kalászosok vagy repce esetében. Ezzel a tört szalma aránya csökkenthető, és jobb gépkapacitást is elérhetünk, hiszen feleslegesen nem keringtetjük a nagy mennyiségű szívósabb szalmát a gépben.

A szalmarázós szegmensben is sikeres John Deere, a W és T sorozattal van jelen a magyar piacon. Mindkét modellsorozat 2017-ben újult meg. Ez annyit jelent, hogy növelték a rostafelületet, a szalmarázó ládák felületét, valamint a T sorozatnál drasztikusan nőt az aktív kosárfelület is, mely a korábbi modellekhez képest közel +20%-ot jelent. Ezzel a gépek kapacitása és munkaminősége is érezhetően javul. A felhasználó számára ez több learatott hektárt, vagy tonna terményt jelent naponta.

A munkaminőség egy nagyon fontos kérdés, melyet alapvetően a veszteségszint és a tisztaság ír le. A törtszemarányban a John Deere cséplődobos gépei a nagy átmérőjű doboknak köszönhetően az egyik legkíméletesebb cséplést realizálják. Ezzel együtt a nagyobb ívű kosaraknak köszönhetően kisebb a hirtelen irányváltás és kisebb a szem- és szalmatörés is.

A betakarítási veszteség azonban nem mindig és nem csak a kombájnban képződik. Ezért a vágóasztalok kérdése is egyre nagyobb fontosságú. A hagyományos gabonavágó-asztalok mellett a repertoár mára kiszélesedett. Az alacsonyan elhelyezkedő termőrésszel rendelkező növények esetén, mint a szója vagy a borsó, a talajt szinte borotválni szükséges, melyre a flexibilis kaszaszerkezettel rendelkező John Deere 600F sorozatú vágóasztalok képesek.

Alkalmazásával egy hektáron szójában akár 200-250 kg-al több termény takaríthatunk be a hagyományos vágóasztalokhoz viszonyítva.

Egy másik fontos kérdés a repcebetakarítás. A kitolható kaszaszerkezettel rendelkező vágóasztalok kényelmes megoldást nyújtanak a repce betakarításkori pergési veszteségének csökkentésére, de ne feledjük minél hosszabb az asztal, annál kevesebb ez a veszteség. Ezért a JD 600X sorozatú vágóasztala 800 mm hosszban tolható ki, ezzel szintén kiemelkedik.

Az aktív anyagtovábbítással rendelkező 600D és 600FD vágóasztalok, melyek kezdenek elterjedni hazánkban is, a gabona betakarításban több kedvező tulajdonsággal bírnak. A középrehordó csiga helyett egy keresztirányú szalag szállítja a terményt középre. Így nagy munkaszélességnél a szalma nem tekeredik össze, és kalásszal előre kerülnek a rotorhoz, mely kedvezőbb cséplést nyújt a rotoros S kombájn számára. Ezzel bátran választhatunk egy mérettel szélesebb vágóasztalt. A szalagos vágóasztal a nagyobb S sorozatú kombájnok kiváló vágóasztala lehet, mely már flexibilis kaszaszerkezettel is elérhető szójához vagy borsóhoz (600FD).

A KITE Zrt. a nagy terméshozamokhoz illesztett nagy kapacitású, és kiváló munkaminőséggel dolgozó megújult John Deere kombájn portfólióval kívánja biztosítani a megtermelt termények zökkenőmentes betakarítását, melyet gépbeállítási és optimalizálási szaktanácsadással fokoz. Ehhez a kombájnokba épített gépbeállításokat is rögzítő JDLink rendszer áll rendelkezésre, hogy a gépekben rejlő többletet teljes mértékben kiaknázhassák, és a beruházás minél gyorsabban megtérüljön.